Kulturális hírek

publikálva
2000/46. (11. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

´SZI AUKCI"KAnnak ellenére, hogy több alkotás is rekordáron talált vevőre, az őszi szezon nyitányán mindhárom vezető aukciósház, a Sotheby´s, a Christie´s és a Philips is azt tapasztalhatta, hogy a vásárlók óvatosak. A Sotheby´s New York-i árverésén például a tételeknek csak a 60 százaléka kelt el, a rekordra tippelt, Jeune fille dans un jardin című Manet-kép 20,9 millió dollárral alig lépte át a becslés alsó határát.

Viszont rekordárat fizettek Matisse, Picasso, Giacometti és Maillol egy-egy munkájáért: Matisse La Robe Persane című festménye 17 millió dollárért kelt el (Sotheby´s; 14,8 millió volt az előző csúcs, 1995-ből), Picasso kék korszakából való képe, a Femme aux bras croisés 55,6 millióért (Christie´s; az 51,6 milliós korábbi csúcs 1989 óta élt), ez minden idők ötödik legdrágább, aukción eladott műve (az élen Van Gogh a Gachet doktor portréjával, 82,5 millióval, 1990-ből). Giacometti Grande femme debout című szobra 14,3 millió dollárért kelt el (a rekordja 7,48 millió volt), s 3,08 millió dolláron leütött, Lair című szobrával Maillol is jócskán megdöntötte 2,2 milliós rekordját.

A Központi Antikvárium 77. árverésén az összbevétel tíz százalékát, ötmillió forintot fizetett egy privát vásárló a legmagasabb áron leütött tételért, egy 1837-ből való kartográfiai ritkaságért, Buda és Pest illusztrált tájleírásáért. 4,2 millióért talált gazdára Bél Mátyás 1737-es, négykötetes munkája Magyarország topográfiájáról, 2,8 millióért egy 1624-ből való, Pázmány Péter fordította kötet Krisztus tanainak helyes követéséről, 2 millióért pedig Széchenyi István és felesége eddig ismeretlen, miniatűr képmása az 1820-as évekből.

BECKETT FILMEN Michael Colgan impresszárió és Alan Maloney filmproducer vászonra viszi Samuel Beckett mind a tizenkilenc drámáját. Eddig tizenhat készült el (köztük Atom Egoyan: Krapp´s Last Tape; Neil Jordan: Not I; Anthony Minghella: Play; David Mamet: Catastrophe), novemberben kezdik forgatni Dublinban a tizenhetediket: Michael Lindsay-Hogg rendezi (ismertebb filmjei a The Rolling Stones Rock and Roll Circus és a Let It Be című Beatles-doku), a főbb szerepeket a dublini Gate Theater színészei alakítják, akik nemrég Amerikában turnéztak a darabbal.

EUR"PAI FILMDÍJ Az Európai Filmakadémia és a francia-német kulturális tévécsatorna, az Arte közös zsűrijének döntése értelmében a francia Agnés Varda Les glaneurs et la glaneuse és a német Pepe Danquart Heimspiel című alkotása megosztva nyerte az idei Európai Filmdíj legjobb dokumentumfilmjének díját, melyet december 2-án adnak át Párizsban. Varda munkája a kukázókról, guberálókról szól, Danquarté egy kelet-berlini hokicsapat egy évéről, a Kelet és Nyugat közti kulturális különbségekről.

BOOKER-DÍJ: MARGARET ATWOOD The Blind Assassin (A vak gyilkos) című regényével a kanadai Margaret Atwood kapta az idei Booker-díjat, a legrangosabbnak számító brit irodalmi elismerést. Három korábbi műve (The Handmaid´s Tale, 1986; Cat´s Eye, 1989; Alias Grace, 1996) már szerepelt a díjra jelöltek között, ez nyert is. Az idei jelöltek szűkebb listáján rajta kívül Trezza Azzopardi, Matthew Kneale, a japán születésű Kazuo Ishiguro, az ír Michael Collins és Brian O´Doherty szerepelt. Az 1939-ben született írónőnek ez a tizedik regénye, műveit eddig 33 nyelvre fordították le. A díjátadó ünnepségen bejelentette: a 21 ezer fontot veszélyeztetett állatfaj(ok) megmentésére fordítja, még nem döntötte el, melyi(ke)kére. A Booker-díjat 1968-ban alapították, súlyát jelzi, hogy a tavalyi győztes, a dél-afrikai J. M. Coetzee Disgrace című regénye utóbb százezer keményfedelű példányban kelt el.

REHABILITÁCIó Moszkva központjában november 7-én felavatták Anna Ahmatova emlékművét, akinek a sztálini terrorról szóló versciklusa csak 1987-ben jelenhetett meg odahaza csonkítás nélkül. Vlagyimir Szurovcev bronzszobra Modiglianinak az Ahmatovát ábrázoló, képünkön látható rajza alapján készült. A szobrot az 1966-ban elhunyt költőnő egykori lakóháza udvarán állították fel, ahol a közeljövőben emlékművet kap Dosztojevszkij, Borisz Paszternak és Joszif Brodszkij is: mindannyian laktak itt.

A török kommunista és a szocialista párt képviselői ötszázezer aláírással támogatott petíciót adtak át Ecevit miniszterelnöknek: azt követelik, hogy adja vissza a török állampolgárságot Nazim Hikmetnek, aki 1963-ban moszkvai emigrációban hunyt el. Az egyik legismertebb modern török költő kommunista aktivistaként mintegy két évtizedet töltött börtönben, mielőtt 1951-ben elmenekült az országból. Ezután megfosztották állampolgárságától. A petíció nyitott kapukat dönget, a költőt ugyanis nemrég posztumusz rehabilitálták már, s készülnek születése 100. évfordulójának 2002-ben esedékes megünneplésére.

RÉGI-ÚJ DIREKTOROK A fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága döntése értelmében továbbra is a régi igazgatók vezethetnek öt budapesti színházat: Katona: Zsámbéki Gábor; Radnóti: Bálint András; Víg: Marton László (más jelentkező e három helyen nem volt); Új: Márta István (három jelentkező közül); Madách: Kerényi Imre (négy közül). E két utóbbit közhasznú társasággá kívánja átalakítani a főváros, Martonnak pedig meg kell vizsgáltatnia, működtethető-e az eddigiektől eltérő arculattal a Víghez tartozó Pesti Színház. (Lásd még 32. oldal.)

DÍJ Kertész Imre vehette át Berlinben a Die Welt című napilap és a Springer Kiadó 25 ezer márkával járó idei irodalmi díját. Kertészt egyébként (Esterházy Péter és Nádas Péter társaságában) felkérték, hogy rezidens íróként vegyen részt a jövő évi Salzburgi Ünnepi Játékokon.

Párizsban bejelentették: az idei Medicis-díjat a 28 éves Yann Apperry kapja Diabolus in musica című regényéért, a Femina-díj nyertese pedig Camille Laurens, a Dans ce bras-la című regény szerzője.

GYÁSZ 72 éves korában elhunyt Vernel Fournier: a New Orleans-i születésű jazzmuzsikust a világ egyik legjobb seprűs dobosaként tartották számon, olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Charlie Parker, Dizzy Gillespie és Ahmad Jamal.

POSZTUMUSZ SEGHERS Novemberben lenne százéves Anna Seghers: az évfordulóhoz időzítve jelentette meg egy berlini kiadó az eddig publikálatlan, Jans muss sterben című regényét. A két világháború között keletkezett művet Párizsban találta meg fia, Pierre Radvanyi. A Netty Radvanyi néven született, zsidó származású írónő 1933-ban menekült el Németországból, a háború után az NDK-ban telepedett le. Legismertebb regényét, A hetedik keresztet Spencer Tracy főszereplésével vitték naivan antifasiszta hollywoodi filmre.

YOUSSOU N´DOUR, A NAGYKÖVET Gyors egymásutánban két nemzetközi szervezet aktivistája lett Youssou N´Dour: a szenegáli énekes (Gong Li kínai színésznő társaságában) a földgolyó élelmezési problémáival foglalkozó ENSZ-szervezet, a FAO, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO tiszteletbeli nagykövete lett. Utóbbi funkciójában a gyermekek kizsákmányolása ellen indított kampányban vesz részt.

publikálva
2000/46. (11. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra