A Ludwig Múzeum elfoglalása – Helyszíni beszámoló

Belpol

Az utolsó bástyánál telt be a pohár: határozatlan ideig maradnak a múzeumban a Ludwig előterét csütörtökön elfoglaló demonstrálók; az igazgatói pályázat dokumentumainak nyilvánossá tételét követelik és szakmai egyeztetést akarnak. A minisztérium párbeszéd helyett felvilágosítana.

„Ha a demokratikus elveket látom megsértve a kultúrában, az ellen minden rendelkezésemre álló eszközzel fellépek: műalkotásokkal, művészeti oktatással, de akár demonstrációkon is” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Csoszó Gabriella képzőművész. Péntek kora délután úgy tíz aktivista tartózkodott a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum lépcsőjén. A délelőtti és a csütörtökön rendezett fórumokra ennél többen gyűltek össze, a hétvégén itt tartja közgyűlését a Humán Platform és a Független Előadó-művészeti Szövetség is. Hegyi Dóra tüntető, művészettörténész szerint a minisztérium több átláthatatlan döntése és a Magyar Művészeti Akadémia helyzetbe hozása után jutottak arra, hogy petíciók aláírásánál és utcai tüntetéseknél radikálisabb lépésre van szükség.


Beszélgetéssorozat
Az Összefogás a kortárs művészetért csoport aktivistái még csütörtök délelőtt ültek le transzparenseikkel a Ludwig előterébe, autonóm intézményeket és a kultúra irányításának átláthatóságát követelve. Elmondásuk szerint nem a jelenlegi igazgató, Bencsik Barnabás mellett, hanem a minisztériumi pályáztatás átláthatatlan és átpolitizált intézménye ellen tüntetnek. Az igazgatói posztért újrainduló Bencsik nyilvánosságra hozta pályázatát, a másik jelölt – Fabényi Júlia – azonban nem. A tájékozódást az sem segíti, hogy a minisztérium titkosította a javaslattevő bizottság ülésének jegyzőkönyvét, a bizottsági tagokat pedig titoktartásra kötelezte.

Sajtóinformációk szerint a jobboldali túlsúlyú szakmai zsűri Fabényit ajánlotta Balog Zoltán miniszternek, aki június 12-ig hirdethet eredményt.

 

A magyarnarancs.hu-nak a tüntetés több résztvevője is kiemelte, hogy nem kizárólag a Ludwig ügyével van problémájuk, egyszerűen itt, az aktivisták által „a szabad művészet utolsó bástyájának” nevezett intézménynél telt be a pohár. A tágabb fókuszt jelzi, hogy a foglalók közül többen – így Csoszó Gabriella is – tagjai a Szabad Művészek csoportnak, mely az MMA székházában és a Műcsarnokban is szervezett performanszot, és nyílt levélben kérte pályázatának nyilvánosságra hozatalát Fabényi Júliától. Hegyi Dóra lapunknak elmondta, hogy a Ludwig blokádjáról május 6-án határozott egy több művészeti szervezet képviselőiből álló fórum, a foglalásban főként kortárs művészek, művészeti írók, oktatók és hallgatók vettek részt.

A fórum módszerét tudatosan a diáktüntetések eszköztárából kölcsönözték, Hegyi Dóra úgy tudja, hogy több diákaktivista is segített a moderálásban. Mind a múzeum biztonsági személyzetével, mind a rendőrséggel sikerült megegyezniük a demonstrálóknak, így amennyiben nem zavarják a látogatókat és nem követnek el szabálysértést, maradhatnak. A viszonylag kisszámú érdeklődő ellenére a látogatók figyelmét állítólag sikerült felkelteni, több külföldi turistával és egy iskoláscsoporttal is hosszabban beszélgettek a tüntetés céljairól. Hegyi szerint az érdeklődés volumene nem meglepő a kortárs művészet potenciális közönségét ismerve, az akció célja lehet az is, hogy a művészet problémáit egy szűk eliten kívül is hozzáférhetővé tegye.

A szakmai párbeszédbe is a kultúra előállítóinak és fogyasztóinak minél szélesebb körét vonnák be az elégedetlen művészetkedvelők, első körben Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert hívták meg péntek 11 órára, aki azonban mindeddig nem jelent meg a Müpa épületénél. Hegyi Dóra szerint, ha eljönne, a résztvevők valószínűleg a minisztert is megpróbálnák bevonni egy fórumba, melynek célja a pályáztatással kapcsolatos szakmai standardok közös kidolgozása lenne. Kisspál Szabolcs képzőművész ezt egy hosszabb beszélgetéssorozat első, szimbolikus állomásának tartaná. Az Emmi ehelyett politikai hangulatkeltés következményének nevezte az egész „hisztériát”, és kifejtette, hogy maga Bencsik is hasonló pályáztatás útján került pozíciójába még 2008-ban. Kisspál Szabolcs szerint a kormányzati kommunikáció a helyzet teljes félreértéséről tanúskodik. „Nem értjük, hogy ha egy rossz gyakorlat korábban is létezett, azt miért ne lehetne megváltoztatni. Mi természetesen a jelenre vagyunk kénytelenek koncentrálni, de a kidolgozandó szakmai elvek kormányzattól függetlenül érvényesek” – mondta a művész.

Nem marad egyben
A szakmai mechanizmus kidolgozására a Ludwig egyik munkatársa szerint szükség és lehetőség is lenne, hiszen „a szakma és a kultúrpolitika deklarált céljai egybeesnek. A Ludwig esetében a fő cél a nemzetközi színtéren esedékes megjelenés, a magyar kortárs képzőművészet globális és regionális integrációja. Ezen az úton Bencsik Barnabás működése alatt nagyot léptünk előre, de a koncentrált jelenlét elérésére a nemzetközi közegben, s fenntartására, a bizalmi kapcsolatok ápolására nem képes akárki, ezért nagyon lényeges az igazgató személye”. A múzeumi dolgozó hangsúlyozta, hogy a Ludwig nem tudott a foglalás tervéről, az aktivisták megjelenése őt és munkatársait is meglepetésként érte. Mindazonáltal a kezdeti megdöbbenés után a szolidaritás érzése erősödött fel, többen be is ültek a foglalók közé fórumozni. „Ez természetesen okozott némi konfliktust bennünk, de a többség álláspontja most már egységesen az, hogy amíg az intézmény érdekeit nem sérti, addig magánemberként bárki támogathatja az akciót.”

Forrásunktól azt is megtudtuk, hogy az intézmény munkatársai körében csalódást okozott az igazgatói pályázat és annak várható eredménye, többen bejelentették, hogy Fabényi kinevezése esetén máshol folytatják. „Az esetleges igazgatóváltás azzal jár majd, hogy nem marad fönn az az intenzív, hierarchiamentes, inspiráló szellemi közeg, amely a Ludwigban kialakult. A kollégák nagy része úgy gondolja, hogy inkább elébe megy a közösség felbomlásának, és nem asszisztálja végig a fordulatot” – magyarázta.

A dolgozók pesszimizmusát osztja egy a kultúrpolitikai döntésekre rálátó forrásunk is, aki szerint közvetlen eredménye szinte biztosan nem lesz a Ludwigban folyó demonstrációnak, a kormány valószínűleg sikeresen tolja majd pártpolitikai irányokba a kérdést. Hosszú távon ugyanakkor kifizetődőnek tartja, hogy most artikulálódott a probléma, a művészeti élet több szegmensében is megjelent az igény egy méltányosabb pályázati módszerre. „Maga a rendszer nem feltétlenül rossz, azonban nem tisztázottak a javaslattevő bizottság összeállításának elvei. Így – mivel viszonylag kicsi a szakma, kevés a pályázó, a politikai nézeteik pedig ismertek – nem nehéz politikai döntéshozatalra felhasználni a pályázati kiírásokat” – fogalmazott forrásunk, aki szerint Bencsik munkájának szakmai kifogástalanságát minisztériumi értékelések is elismerik. Úgy látja, Bencsiknek még a hivatalban lévő igazgatónak általában kijáró előny nélkül is nyernie kellene, hiszen Fabényi szakmai tudása és kapcsolati tőkéje egyáltalán nem illeszkedik a Ludwighoz.

Mi lesz?
A magyarnarancs.hu legfrisebb információi szerint az Emmi hétfőn 11 órára várja az Összefogás a kortárs művészetért csoport képviselőit, hogy tisztázhassák a félreértéseket, és bizonyíthassák a pályázat demokratikus voltát. Arról, hogy elfogadják-e a meghívást e sajátosan értelmezett szakmai egyeztetésre, a hamarosan megtartandó fórumon döntenek majd a megjelentek…

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.