Ma már a Parlamentben vitáznak a Heinekenről
DKRCS20150623011.jpg

Ma már a Parlamentben vitáznak a Heinekenről

  • 2017. március 20.

Belpol

Elvileg az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatáról szól a vita, a gyakorlatban tolvajok mellé állnak Lázárék.

Ma délután lesz szó az Országgyűlésben arról a törvényjavaslatról, amely ha nem is a Heinekent, de a Heineken logóját betiltaná. Az indítványt Lázár János és a „kereszténydemokrata” Semjén Zsolt jegyzi. A törvény célja papíron, hogy kereskedelmi termékeken se lehessen önkényuralmi jelképeket felhasználni. Semjén szerint Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos a tilalom.

 

Érdemes röviden felidézni, mi is vezetett idáig, hiszen a történet már eddig is igen abszurd volt. Romániában régóta forgalmazzák a Ciuc Premium névre hallgató sört, amely márka idővel a holland Heinekenhez került. A Ciuc (Csíki) sikerét egy élelmes vállalkozó megirigyelte, és saját sört kezdett forgalmazni az Igazi Csíki Sör néven. A Heineken Romania erre beperelte az Igazi Csíki Sör gyártóját a név használata miatt. A ciuc románul csíkit jelent, és Erdélyben mindenki Csíkinek hívta a Ciuc Premiumot. A román bíróság a Heinekennek adott igazat, mire az Igazi Csíki Sör gyártója kampányba kezdett, mondván, a gonosz román hatóságok a gaz holland multival karöltve akar tönkretenni egy igaz székely-magyar vállalkozást. A valóságban azonban az Igazi Csíki Sör gyártója felerészben egy holland cég, és csak a fele Lénárd András székelyföldi vállalkozóé. Ellehetetlenítésről, magyarellenességről tehát szó sincs, ha csak nem tekintjük a védjegybitorlást magyaros leleményességnek és virtusnak. Miután Romániában elbukott, Lénárd nem adta fel. Sörét ugyan kénytelen volt átcímkézni – Tiltott Sör néven fut mostanában –, de átjött Magyarországra, ahol valamiért egészen Lázár Jánosig jutott. Lázár először a Heineken bojkottálására szólított fel, most pedig már ott tart, hogy törvényt alkot a sörgyár ellen. Hogy a magyar kormány az etnikai feszültségek szítása, vagy valamilyen jóval kézzelfoghatóbb érdek miatt állt a védjegybitorló oldalára, nem tudni. Az érvek mindenesetre erősek, hiszen Szijjártó Péter 2014-ben még stratégiai megállapodást kötött a Heinekennel. Arról viszont még nem foglalt állást a kormány, hogy akkor igaz magyar ember ihat-e Sopronit, mivel hogy azt is a Heineken gyártja.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.