Magánnyugdíjpénztárak: Apró eltérés

szerző
Virág Tamás
publikálva
2002/48. (11. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A nyugdíjreform 1997-es elfogadása óta állandóan változnak a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok. Legutóbb például a költségvetés benyújtásakor derült ki, hogy a kormány - a korábbi ígéretekkel ellentétben - az Orbán-kabinet által elutasított járulékemelést csak részben biztosítja.

"Apaternalisztikus, mindent magára vállaló és ezért mindenbe beavatkozó állam helyébe az egyén számára valóságos esélyt teremtő, eredményes és öngondoskodásra is ösztönző rendszer lép" - olvasható a kormányprogram "Jóléti fordulat" című fejezetében. Ennek egyik eleme a magánpénztári tagdíj 6 százalékról 8 százalékra történő - elmaradt - emelése; ennek mértéke azonban az utolsó pillanatban csökkent.

A nyugdíjreform lényeges eleme volt, hogy az addigi felosztó-kirovó rendszer (ahol a nyugdíjra befizetett összeg "közös kalapba" kerül, majd azt újraosztják) egy részét tőkefedezetivé alakították (a nyugdíjat fizető "saját számlán" gyarapítja megtakarítását). Az áttérés miatt egy generációra kettős teher hárul: egyszerre kell a már nyugdíjban lévők nyugdíjának fedezetét előteremtenie, és a saját nyugdíjára is félretennie. A tervek szerint hosszú távon a nyugdíjak háromnegyede a felosztó-kirovó, a fennmaradó negyede pedig tőkefedezeti pénztárakból biztosítható.

A magánpénztárak önkormányzati elven működő, nonprofit gazdálkodású szervezetek. A tagok a nyugdíjjogosultság megszerzése után az egyéni számlán felhalmozott megtakarítás és annak hozama alapján számított járadékot kapják. (A befizetési időszak alatti elhalálozáskor a hozamokkal növelt összeg örökölhető.)

Eredetileg 1999-ben 7 százalékot, 2000-től pedig 8 százalékot kellett volna befizetnünk a magán-nyugdíjpénztárakba, ám az Orbán-kormány nem engedte a járulékpontok emelését, és megszüntette a pályakezdők kötelező belépését is. "Álláspontunk évek óta változatlan: támogatjuk az öngondoskodás erősítését, így a magánnyugdíjpénztárak működését is, viszont a legfontosabb feladatunk az állami nyugdíjrendszer megóvása, erősítése kell hogy legyen" - mondta lapunknak Selmeczi Gabriella (Fidesz - MPP), a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke.

Vojnik Mária (MSZP), az egészségügyi bizottság elnöke örül annak, hogy az elmúlt években a járulékfizetők nem léptek ki tömegesen a magánpénztárakból. "Az emberek döntöttek: nem bíztak abban, hogy állami nyugdíjuk várománya számukra kielégítő mértékű lesz, még akkor sem, ha az Orbán-kormány éveken keresztül halogatta a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő járulékrész emelését, és megnehezítette a pénztárak működését" - mondta. A bizalmatlanságra rá is szolgált a nyugdíjrendszer: a KSH adatai szerint a nyugdíjasok száma 1990-ben 2,5 millió volt, tíz év múlva pedig már több mint hárommillió. Ugyanezen időszakban az egy nyugdíjasra jutó ellátás reálértéke, ha az 1990-es szintet 100 százaléknak tekintjük, egyik évben sem érte el a 80, a nyugdíjminimum reálértéke pedig alig haladta meg a 60 százalékot.

"A mi elképzelésünk egyértelmű: az 1997-es nyugdíjreformot kívánjuk folytatni" - fejtette ki Vojnik. - Ennek érdekében megemeljük a magánnyugdíjpénztáraknak fizetendő járulékot, újra kötelezővé tesszük a pályakezdők belépését, és a megtakarításokat adókedvezményekkel ösztönözzük. Ezzel kívánjuk elérni, hogy a megtakarítások nagyobb része szolgálja a személyes távoli jövő megnyugtató biztosítását. Ugyanez érvényes a kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztárakra is. Utóbbiaknál reményt látunka szolgáltatási kör bővítésére, példáula rehabilitációs költségek, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiváltásakoraz önrész átvállalására. Erre a keresleti piac jelenleg is meglenne, a kínálati oldal a szűk keresztmetszet."

Ungár Klára, az SZDSZ szakértője lapunknak kifejtette: nem sikerült elriasztani az embereket, csupán a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások csökkentek, és a költségvetés terhei lettek kisebbek, hiszen a tervezettnél kevesebbet kellett az állami nyugdíjrendszerből kieső járulékok pótlására fordítani. Számításai szerint a Fidesz-kormány döntése miatt 100-150 milliárd forint megtakarítástól estek el a magánpénztárak tagjai, igaz, a másik oldalon ennyit spórolt a költségvetés. Szerinte a jelenlegi járulékemelésnek a fluktuáció szempontjából semmilyen hatása nem lesz.

"Azokat a kérdéseket, hogy

mekkora az átmenet

teljes költsége, és hogy ezt ki fizeti meg, a szocialisták szeretik kikerülni - mondta Selmeczi. - A magánnyugdíjpénztárba átirányított forintok ugyanis hiányoznak a társadalombiztosítás kasszájából, ezt valahonnan pótolni kell. Az Orbán-kormány tavaly 81 milliárd forintot, idén pedig több mint 110 milliárd forintot irányított át a költségvetésből az állami nyugdíjalapnak, fedezve ezzel a hiányt, és biztosítva a nyugdíjak értékének növelését. A magánnyugdíjpénztárak járulékának hat százalékon tartásával 70 milliárd forintot tartott az állami nyugdíjrendszerben. Fontosnak tartjuk, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke évről évre növekedjen, ahogyan ez az Orbán-kormány idején megvalósult." A pályakezdők kötelező belépésével Selmeczi szerint a kormány "erőszakkal akar boldogítani, megfosztja őket a választás lehetőségétől".

A költségvetés benyújtásakor kiderült:

jövőre mégsem nő

nyolc százalékra a magánnyugdíjpénztári járulék. Vagyis a Medgyessy-kormány - ígéretével ellentétben - (egyelőre) elhalasztja annak emelését. Pedig nagy terveket szőttek: Csehák Judit például miniszterjelölti meghallgatásán a nyugdíj előtt álló egészségügyi dolgozók magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulékainak állami kiegészítéséről beszélt. "A megállapodás szerint nem a magánjárulék emelkedik, hanem a központi költségvetés egészíti ki, viszont a büdzsé helyzete miatt ezt csak két év alatt lehetett vállalni" - érvelt a Narancsnak Máthé Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. A kormány jövőre 2,2 millió pénztártaggal számol, és a járulékkiesés miatt 130 milliárd forinttal kell kiegészíteni az állami nyugdíj-biztosítási alapot.

Egy magánpénztári vezető szerint a döntés meglepő, hiszen mindkét kormánypárt "teljes erőbedobással" ellenezte a korábbi járulékemelés-elmaradást. "A költségvetés helyzetére való hivatkozás minden kormánynak jól jöhet. A nyugdíjreform bevezetésekor nem volt szó arról, hogy egy új kormány megváltoztathatja a feltételeket" - mondta.

De miért nem mentek vissza tömegesen az állami nyugdíjrendszerbe? Erről két szélsőséges álláspont van: az első szerint az embereknek fogalmuk sincs a magánnyugdíjpénztári rendszerről. Ezt támasztja alá, hogy a pályakezdők kötelező tagságának megszüntetése után drasztikusan visszaesett e réteg belépése. "A másik felfogás szerint többségében olyanok léptek be, akiknek érdemes a vegyes finanszírozású rendszerben maradni, ezért nem váltanak egy-két rossz év miatt - mondta egy vezető. - Többnyire olyanok léptek ki az elmúlt években, akiknek belépni sem volt jövedelmező."

Janky Béla egy 1999-es Tárki-kutatásban a magánnyugdíjpénztárak tagságát vizsgálta. Megállapította, hogy a munkahelynek komoly szerepe van a döntés meghozatalában: az átlépők többsége ott kapta meg a belépési nyilatkozatot. A vállalkozók kisebb arányban léptek át; az általános tájékozottságtól nem függött lényegesen az átlépési döntés.

A megkérdezett nyugdíjpénztári vezetők többnyire "inkább elégedettek" a kormány mostani lépésével, legalábbis a tendenciával, bár üzleti tervük készítése közben érte őket a hír. "Azzal, hogy nő a járulék, a kormány lényegében folytatja a nyugdíjreformot - mondta Borza Gábor, a Nationale Nederlanden Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. - A korábbi évek járulékpontjainak elmaradása kismértékben negatívan befolyásolja a tőkefedezeti nyugdíjak abszolút mértékét, de a felosztó-kirovó rendszerből származó nyugdíjrész bizonyos mértékig mindig politikai döntés függvénye, tehát a magánrendszerből származó nyugdíjrész arányára csak ebből nem lehet következtetni. Akkor lehetne erről érdemben nyilatkozni, ha évtizedekre előre rögzítenék a jogszabályokat, ez viszont szinte lehetetlen, mert sem a halandósági mutatókat, sem a migrációs politikát nem lehet pontosan előre jelezni" - tette hozzá.

A kormány lépéseket ígér a működési költségek csökkentésére és a vagyonkezelés eredményességének javítására is. Erre szükség is lehet, mert az Európai Bizottság októberi jelentése szerint a "magánnyugdíjpénztárak esetében a meglehetősen konzervatív befektetési politika ellenére az átlagos évi adminisztrációs költségek

kiugróan magasak,

ami a szektor hitelességét és hoszszabb fenntarthatóságát veszélyeztetheti. A magánnyugdíjpénztárak felügyeletét meg kell erősíteni annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljon a költségszerkezetük és adminisztrációs díjuk." Borza úgy véli, hogy hazánkban a működési költségek a még kialakuló rendszer miatt, és csupán a felhalmozott tőkéhez viszonyítva magasak, míg például Nyugat-Európában, ahol már van egy kialakult tőkefedezeti rendszer, az egy tagra jutó tőke magas, így a működési költségek aránya kicsi. A PSZÁF adatai szerint a magánpénztárak tavaly 6,7 milliárd forintot mutattak ki működési költségként, ami 24 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Néhány pénztár kénytelen volt a tagdíjakból a korábbiaknál arányosan nagyobb összeget elszámolni a működési tartalék javára.

Az Orbán-kormány akkori döntése miatt többen beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz, ám állásfoglalás még nem született. "Személyes véleményem szerint érdemes kiállni - akárcsak vélt - jogainkért, hogy legyenek precedensek, és erősödjön a jogállam" - válaszolta kérdésünkre egy magánpénztár-vezető. A kapu továbbra is nyitva áll, illetve az év végéig vissza is lehet lépni a társadalombiztosítási rendszerbe.

Virág Tamás

Teljesítmény

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) beszámolója szerint 2001 végén 22 magánnyugdíjpénztár volt; az év során kettő pénztár beolvadt, egyet végelszámoltak. A pénztárak közül hat mögött jellemzően bank, öt hátterében biztosítótársaság, hét mögött munkáltató áll, négy pénztár pedig vegyes alapítású. Az öt legnagyobb magánnyugdíjpénztár (AB-Aegon Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, Hungária Biztosító Rt. Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, N-N Országos Magánnyugdíjpénztár, OTP Bank Rt. Magánnyugdíjpénztár, Winterthur Nyugdíjpénztár) lefedi a szektor közel 80 százalékát. Tavaly év végén a pénztárak taglétszáma 2 millió 253 ezer fő volt: ez 2,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A múlt évben 82 ezer pályakezdő lépett be a rendszerbe, és 18 ezren tértek vissza az állami társadalombiztosításba.

A pénztártagok között a legmagasabb arányban (24,2 százalék) a 25-29 éves korosztály képviselt, az ennél öt évvel fiatalabbak és idősebbek aránya egyaránt megközelíti a 20 százalékot. A pénztárak tavaly 6,7 milliárd forintot számoltak el működési költségként. Szektorszinten a működési költség a befolyt tagdíjak 6,5 százalékát tette ki; ez korábban 5 százalék körül volt.

Tavaly, az év végén a pénztárak vagyonának 80 százaléka állampapírban, 11,6 százaléka részvényben volt. Előbbi nőtt, utóbbi pedig csökkent az egy évvel korábbiakhoz képest.

A magánnyugdíjpénztárak főbb jellemzői
Teljesítménymutatók199819992000
Taglétszám év végén (millió fő) 1,352,062,19
Vagyon év végén (Mrd Ft)28,889,8175,6
Vagyonnövekedés (Mrd Ft) 28,861,085,8
Tagdíjjellegű bevétel összesen (Mrd Ft)28,656,5 86,3
Vagyonnövekedés-tagdíjjellegű bevétel (Mrd Ft)0,2 4,5-0,5
Reálhozam+2,97%+8,91%-1,83%
1998 vonatkozásában a legkisebb fedezeti tartalékra jóváírt bruttó hozamrátaérték 6,65 százalék volt, ez a pénztár ma már nem működik, mert beolvadással megszüntette tevékenységét. A következő legkisebb érték 8,13 százalék volt, amely pénztár azóta végelszámolással megszűnt.

Forrás: PSZÁF, Magánnyugdíjpénztárak teljesítménye 1998-2000

szerző
Virág Tamás
publikálva
2002/48. (11. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra