Mennek-e magyar katonák Irakba?: Béke és fenntartás

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2003/19. (05. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hétfőn az Országgyűlés ismét nem tűzte napirendjére az iraki stabilizációs erőkben való magyar részvétel kérdését. Bár a Fidesz egy héttel korábbi, a hasonló eredménnyel végződött szavazás utáni kifogásait a legutóbbi előterjesztés orvosolta, Orbán Viktor a múlt kedden újabb feltételt támasztva nemzetközi felhatalmazáshoz kötötte a csapatküldést. Medgyessy Péter Orbán nyilatkozata napján már beérte volna azzal is, ha Magyarország nem katonákat, hanem víztisztítókat küldene - miközben a Külügy-minisztérium és a Fidesz egyes külpolitikusai egy márciusi ENSZ-határozattal hidalták volna át Orbán nyilatkozata és a felhatalmazás hiánya közötti szakadékot, persze sikertelenül. A magyar politikai elit ezúttal is mindent bevet önmaga és az ország vérbe alázása érdekében.

Hétfőn az Országgyűlés ismét nem tűzte napirendjére az iraki stabilizációs erőkben való magyar részvétel kérdését. Bár a Fidesz egy héttel korábbi, a hasonló eredménnyel végződött szavazás utáni kifogásait a legutóbbi előterjesztés orvosolta, Orbán Viktor a múlt kedden újabb feltételt támasztva nemzetközi felhatalmazáshoz kötötte a csapatküldést. Medgyessy Péter Orbán nyilatkozata napján már beérte volna azzal is, ha Magyarország nem katonákat, hanem víztisztítókat küldene - miközben a Külügy-minisztérium és a Fidesz egyes külpolitikusai egy márciusi ENSZ-határozattal hidalták volna át Orbán nyilatkozata és a felhatalmazás hiánya közötti szakadékot, persze sikertelenül. A magyar politikai elit ezúttal is mindent bevet önmaga és az ország vérbe alázása érdekében.Az iraki stabilizációs erőkben történő magyar részvételre vonatkozó igényt április utolsó előtti hétvégéjén jelezte nem hivatalosan a brit és az amerikai kormány. Hivatalos felkérésre nem várva a külügy- és a honvédelmi miniszter április 23-ra négypárti egyeztetést hívott össze, melyen Kovács László külügy- és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter egy legfeljebb 300 fős magyar alakulat féléves kiküldését javasolta. Lendvai Ildikó szocialista és Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető ekkor kijelentette, hogy saját képviselőcsoportjának a kormányjavaslat támogatását ajánlja; Herényi Károly (MDF) azonban aggályosnak nevezte, hogy a felkérés nem nemzetközi szervezettől érkezett. Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes tagja annyit közölt, hogy frakciója megtárgyalja a kérdést.

Április 25-én az Egyesült Államok hivatalosan is felkérte Magyarországot a békefenntartásban való részvételre. Ekkorra a közép-európai államok közül Lengyelország, Románia és Csehország már készségét fejezte ki a részvételre; a tervezett lengyel és román kontingens többszöröse lenne a magyar katonák létszámának.

Az első kísérlet

Az Országgyűlés elé április 28-án terjesztett javaslat szerint "az iraki válság rendezése érdekében" létrehozott "legfeljebb 300 - váltási időszakban 600 - fős katonai kontingens" 2004. június 30-ig teljesítene szolgálatot. A javaslat házszabálytól eltérő (azonnali), illetve sürgős (egy héten belüli) tárgyalását azonban elvetette az Országgyűlés. Az MDF magatartása felől már Herényi Károly 23-i nyilatkozata sem hagyott kétséget, ám a Fidesz álláspontja az utolsó pillanatig kérdéses volt. Végül Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője azzal indokolta frakciója döntését, hogy a tervezet szövegében nem szerepelt a "békefenntartás" kifejezés, így a Fidesz attól tartott, hogy a kormány biankó felhatalmazást kér a katonák feladatának meghatározására. Azt is sérelmezte, hogy a kormány ugyanebben a javaslatban kérte a külföldi stabilizációs erők tranzitátengedésének jóváhagyását, továbbá hogy az eredetileg félévesre tervezett misszió a javaslat szerint 2004. június 30-án fejeződne be.

A politikai elit által előadott tragikomédia másnap Orbán Viktor és Medgyessy Péter színre lépésével folytatódott. A Budapesten tárgyaló Geoff Hoon brit védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után Orbán a Fidesz előző napi feltételei mellett azt is kikötötte, hogy a békefenntartásra nemzetközi szervezetnek kell felkérnie hazánkat. Hoonnal találkozva Medgyessy Péter kijelentette: kedvezőtlen parlamenti döntés esetén Magyarország fegyveres erők küldése helyett például víztisztításban (!) nyújtana segítséget.

Egy ENSZ-határozat előkerül

A másnap, április 30-án megrendezett újabb négypárti tanácskozáson a külügy- és honvédelmi miniszter ismertette a kormány új javaslatát, melybe beépítették az addigra ismertté vált ellenzéki módosító indítványokat. Az egyeztetés után Kovács László a sajtó képviselőivel közölte, hogy a kormány kész a Fidesz előzőleg megfogalmazott valamennyi feltételének teljesítésére, így a tranzitátengedésről, illetve a magyar békefenntartók kiküldéséről szóló javaslat szétválasztására, valamint a "békefenntartás" kifejezés javaslatba foglalására. "Innentől a Fidesz lelkiismeretére van bízva, hogy igent vagy nemet mond Irak stabilizálására, az ország újjáépítésében való magyar részvételre és arra, hogy Magyarország megalapozza későbbi jó kapcsolatait a demokratikus Irakkal."

Az országgyűlési határozat azonban nem felelhet meg az MDF által kezdettől, a Fidesz által pedig Orbán keddi kijelentése óta hangoztatott másik követelésnek, azaz nem hivatkozhat valamely nemzetközi szervezet felkérésére vagy felhatalmazására. Ilyen ugyanis nem létezik, ahogy a Szaddám-rezsim megdöntésére indított háború, az azt követő stabilizáció is a "nemzetközi jog" és a nemzetközi szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyásával indult meg. A 30-i négypárti tárgyalás után Kovács László elismerte: sem NATO-, sem ENSZ-felhatalmazásra nincs kilátás, ám (konkrétumok nélkül) egy olyan BT-határozatot nevezett meg lehetséges hivatkozási alapként, amely szerint "biztosítani kell Irakban a humanitárius segítségnyújtás feltételeit". A külügyminiszter azt is kijelentette: a nem katonai jellegű hozzájárulás nem egyenértékű a békefenntartásban való részvétellel.

Keleti György, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista elnöke és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság szabaddemokrata tagja támogatásáról biztosította a csapatküldés tervét. Eörsi ehhez hozzátette: "Az új javaslat a Fidesz összes ismert kifogását orvosolja, a kormánypártok készek elfogadni, hogy a határozat akár minden mondatában többször is szerepeljen a békefenntartás kifejezés", így a nagyobbik ellenzéki pártnak választania kell saját hétfői álláspontja és Orbán Viktor keddi követelése között.

Felhatalmazás

Az MDF tartotta magát előző heti álláspontjához, ám Németh Zsolt, ha lehet, tovább növelte a Fidesz véleménye körüli bizonytalanságot. A külügyi bizottság elnöke szó szerint a következőt mondta: "Elviekben a békefenntartást is támogatjuk, de e tekintetben két igent mondunk: igent mondunk a békefenntartásra, ugyanakkor igent mondunk arra is, hogy nemzetközi felhatalmazással történjen meg ez a békefenntartás." Lapzártakor azonban a Fidesz tömérdek igenjéből egy újabb nem kerekedett ki: a párt frakciója saját korábbi álláspontjával szemben magáévá tette Orbán Viktor nemzetközi felhatalmazásra vonatkozó feltételét.

A Fidesz külügyeseinek egy része a múlt héten még a Kovács László által is emlegetett ENSZ-határozatra hivatkozva látta áthidalhatónak az Orbán követelése és az Irakkal kapcsolatos nemzetközi felhatalmazás hiánya közötti szakadékot. A szóban forgó, 1472-es BT-határozat idén március 28-án szólította fel a "nemzetközi közösséget", hogy sürgősen gondoskodjon az iraki nép humanitárius megsegítéséről. A határozatról kérdésünkre dr. Kende Tamás nemzetközi jogász elmondta: az "olajat élelmiszerért" program módosítására kísérletet tevő döntés 2. pontja lehetőséget adhat a humanitárius segélyek célba juttatására vagy az ország újjáépítéséhez kapcsolódó katonai feladatok ellátására. Ilyen többek között az út- és hídépítés, valamint a humanitárius segélyekhez köthető őrzési feladatok ellátása. A nemzetközi jogász szerint ugyanakkor a határozat alapján kiküldött egységek nem láthatnak el rendőri-közigazgatási feladatokat, a "terroristaüldözésről már nem is beszélve". (A magyar egységek esetleges jövőbeni feladatáról egyelőre vajmi keveset tudunk, lásd Zónák és magyarok című keretes írásunkat.)

Az 1472-es határozatra való hivatkozást mind az MDF részéről lapunknak nyilatkozó Karsai Péter, mind Eörsi Mátyás szerencsétlennek nevezte. Karsai a Narancsnak kifejtette: a határozat "nem tekinthető a békefenntartásban történő részvételre adott nemzetközi felhatalmazásnak", hiszen "az ENSZ BT nem katonai alakulatok küldésére, hanem humanitárius segítség nyújtására szólította fel a nemzetközi közösséget". Az MDF éppen ezért "fontosnak és szükségesnek tartja a kormány ez ügyben teendő lépéseit", ám nem támogatja magyar katonák Irakba küldését. Eörsi Mátyás pedig kijelentette: "semmi köze egymáshoz a békefenntartásnak és a humanitárius segítségnyújtásra felszólító BT-határozatnak", szerinte a magyar döntéshozóknak ki kell mondaniuk, hogy Magyarország nemzetközi felhatalmazás nélkül is kész részt venni az iraki stabilizációs műveletben.

Gavra Gábor

Zónák és magyarok

A lapzártánk idején napvilágot látott hírek szerint a szövetségesek négy, területileg elkülönülő parancsnokság kialakítását tervezik Irakban. Három övezet stabilizációs erői amerikai, brit, illetve lengyel parancsnoksággal működnének, a negyedik irányítása egyelőre tisztázatlan. Az ország irányításának kulcspozícióiba amerikaiak kerülnek: a stabilizációs erők parancsnoka a hadműveleteket is irányító Tommy Franks tábornok, az ország polgári kormányzója Paul Bremer külügyminisztériumi tisztségviselő, az újjáépítés és a humanitárius segélyek elosztásának irányítója Jay Garner nyugalmazott tábornok lesz. Az övezetekről eddig annyi derült ki, hogy a britek az általuk felszabadított dél-iraki területeket felügyelik majd, míg a lengyelek Észak-Irakban vállalnának szerepet. A tervek szerint 20 000 fősre csökkentett amerikai haderő mellett az egyes övezetekben 7-10 000 katona teljesítene szolgálatot.

Eddig 17 ország jelezte részvételét a stabilizációs erőkben, köztük olyanok, amelyek támogatták a Szaddám-rezsim lefegyverzésére indított hadműveletet is, így Washington nyugat-európai szövetségesei közül Olaszország, Spanyolország és Dánia (valamint a hadműveletet fenntartással fogadó Hollandia), Közép- és Kelet-Európa országai közül pedig Lengyelország, Románia, Bulgária, Albánia és Ukrajna. A nem európai jelentkezők között van a háborúban is részt vevő Ausztrálián kívül a Fülöp-szigetek, Dél-Korea és Katar. Néhány Öböl menti arab állam a vállalkozás pénzügyi fedezetének előteremtéséhez ajánlotta föl segítségét.

A magyar alakulat tagjai kizárólag a honvédség szerződéses és hivatásos állományából kerülhetnek ki - mondta a Narancs kérdésére Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója. A kontingens kiküldésének költségeit a kormány meglehetősen tág keretek, 2 és 4 milliárd forint között határozta meg. A katonák kiképzéséhez, öltözetéhez, fegyverzetéhez kapcsolódó kiadásokat Magyarország fedezné, az amerikai kormány a szállítási és logisztikai feladatok egy részét vállalná át. "A hivatásos és szerződéses katonák túlnyomó többsége alkalmas a feladat ellátására, a misszió technikai feltételei is biztosíthatók, már csak a politikai akarat hiányzik" - közölte kérdésünkre Matyuc Péter.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a magyar katonák Irak mely részén és milyen feladatokat látnának el. Külügyi forrásból úgy tudjuk, hogy a kormány azt szeretné, ha békefenntartóink brit parancsnokság alá kerülnének, bár ezt az értesülésünket a honvédelmi tárca részéről nem erősítették meg. Mivel az Országgyűlés e héten nem döntött a csapatküldésről, a magyar katonák kimaradhatnak a brit vezetésű egységek közül, ugyanis a békefenntartókat küldő országok képviselői múlt heti hírek szerint május 7-én egyeztettek a brit illetékesekkel, míg a lengyelekkel folytatott tárgyalásokra 22-én kerül sor.

(A hírügynökségi jelentések forrása: MTI, Index)

Orientációhiány és defetizmus

A múlt hét közepén Londonban tanácskoztak a szövetségesek által a stabilizációba bevonni kívánt államok képviselői (Közép-Európából Lengyelországot hívták meg), ám Franciaország, Németország és Oroszország (mint az várható volt) kimaradt az egyeztetésből. Az Egyesült Államok és szövetségesei egyértelművé tették: az iraki rendezésben nem szánnak érdemi szerepet sem az ENSZ-nek, sem a hadműveletet ellenző országoknak.

Nem tétlenkedtek a háborút ellenző európai hatalmak sem: a múlt szerdán Brüsszelben Chirac francia elnök, Schröder német kancellár, valamint a belga és a luxemburgi kormányfő "közös európai" gyorsreagálású haderő felállítását jelentette be, amely "a megerősödő Európát" lenne hivatott a Chirac által vizionált multipoláris világrend "Amerikával egyenrangú" pólusává tenni. Az Irak jövőjéről szóló amerikai-brit elképzelések és a közös haderő francia-német terve által jelzett konfliktus választás elé állítja az EU jelenlegi és jövőre csatlakozó tagállamait.

Már a háború kitörése előtt világos volt, hogy a magyar külpolitika alakítóinak többsége képtelen anélkül meghatározni a konfliktussal kapcsolatos álláspontját, hogy közben fél szemét ne az aktuális közvélemény-kutatásokon nyugtatná. Orbán Viktor a szintén nem túl népszerű jugoszláviai bombázások ügyében még elkerülte ezt, ám ma már intenzíven a százalékpontokat hajkurássza; Medgyessy Péter pedig néhány héttel a nyolcak levelének aláírása után beszállt a Fidesz által kezdeményezett "ki a békepártibb" című vetélkedőbe, amely (Orbán Viktor jóvoltából) az Irak elleni "fő csapás" végét deklaráló Bush-nyilatkozat után sem akar véget érni.

"A kormány Irak ügyében nem mert héjaként viselkedni" - fogalmazott kormányzati forrásunk, aki szerint a Medgyessy-kabinet tagjai "nem mérték föl, hogy békepártiságban nem kelhetnek versenyre Orbánnal, viszont kimaradnak a gyors, sikeres és kevés véráldozatot követelő háborút követő elismerésből is". Több, egymástól független kormány közeli forrásunk szerint a kabinet "defetista" politikájával soha vissza nem térő alkalmat szalasztott el, hogy a hazai közvélemény szemében elfogadtassa az atlantista külpolitikát, a háborút támogató nyugati hatalmaknak pedig megbízható, stabil szövetségesként mutassa be hazánkat.

Más szemszögből hasonló következtetésre jutott Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Tálas szerint mind a francia-német, mind az atlanti orientáció mellett felhozhatók nyomós és legitim érvek, "a magyar politikai elit azonban nem úszhatja meg, hogy kiszenvedjen magából egy kiszámítható, kellően alátámasztott külpolitikai orientációt". Ehhez azonban el kéne indulnia a nemzeti érdekek mibenlétéről, az Egyesült Államokkal, a jelenleg egymásnak feszülő európai hatalmakkal és a közép-európai országokkal fenntartott kapcsolatokról, valamint az EU és Amerika közötti gazdasági háborúban elfoglalt magyar álláspontról szóló vitának. Tálas szerint a legsürgetőbb annak tisztázása lenne, hogy egy kizárólag gazdasági integrációra korlátozódó vagy egy önálló politikai entitással is bíró EU tagjai kívánunk-e lenni. A szakértő kérdésünkre a világos külpolitikai orientációval rendelkező állam példájaként Lengyelországot említette, amely (mindenkori kormánya összetételétől függetlenül) elkötelezte magát az atlantista külpolitika folytatása mellett, és minden egyes, ezzel összefüggő kérdésben (legyen szó légiereje korszerűsítéséről vagy az iraki háborúval kapcsolatos álláspontjáról) következetesen érvényesíti és indokolja azt. Ezzel szemben Magyarországon nem folyik vita ezekről a kérdésekről, márpedig így nehéz elképzelni, hogy az ország világos külpolitikai orientációt alakít ki.

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2003/19. (05. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra