Interjú

„Mi egyértelműen vörösök vagyunk”

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke

Belpol

Szakszervezeti múltjában és tapasztalatában bízik Komjáthi Imre, az MSZP októberben megválasztott új társelnöke, és hogy képes lesz felrázni és megújítani a párt közösségét. A kilátások borúsak: ha a többnyire idős, sok vereséget megélt aktivisták sem tudnak az új elnökséggel tartani, elpártolt választóikat az ellenzék más pártjai is szívesen látják.

Magyar Narancs: A 2010-es vereség idején még 20 százalékos országos támogatottsága volt az MSZP-nek, de idén nyáron a közvélemény-kutatások 2 százalékot mutattak.

Komjáthi Imre: Vegyes érzéseim és gondolataim vannak a közvélemény-kutatásokról. Én a személyes megkérdezésen alapuló méréseknek nagyobb hitelt adok, és a Závecz Research legutóbb emelkedést mért áprilishoz képest. De keveset foglalkozom most a kutatásokkal. Annak idején a BorsodChemben dolgoztam, ahol azt tanultam, hogy üzemzavar esetén csak a célra és a feladatra szabad koncentrálni, csak pozitív dolgokat szabad beengedni. A negatív dolgok elviszik az energiákat, márpedig olyan feladatok állnak előttünk, amelyek teljes összpontosítást igényelnek. A cél pedig, hogy újra büszke és erős közösséget kovácsoljunk az MSZP-ből.

MN: Amikor az MSZP erejéről beszélünk, a még meglévő tagságot, a párt hálózatát szokták a politikusok és az elemzők említeni. Ez a tagság 2006 óta országos választáson csak vereséget tapasztalt. Nem nehéz ennek az egyébként idősödő tagságnak a lelkesedését fenntartani?

KI: Nem gondolom, hogy idősödő a tagság. Örömteli számomra, hogy az MSZP új elnökségében is teljesül az ifjúsági kvóta, öt 35 év alatti fiatal van köztünk, és a női kvótáért sem kellett megküzdeni. A vereségekről: emlékeztetném az olvasókat, hogy 2019-ben épp arról szóltak a hírek, hogy az MSZP túlnyerte magát a többi ellenzéki párt szerint. Azóta is 43 polgármesterünk dolgozik, 329 önkormányzati képviselőt adunk, és még mindig közel háromszáz helyi szervezetünk van. Úgyhogy van egy rossz hírem azoknak, akik temetik az MSZP-t: az MSZP él és élni is fog, vissza fogjuk szerezni a választókat.

MN: Például egy kistelepülési aktivistájuk, párttagjuk mit tapasztal majd? Kap pénzt, paripát, fegyvert, hogy a helyi közösséget mozgassa?

KI: Az elnökség arra kérte a helyi hálózatok vezetőit, mérjék fel, hogy milyen mélységű társadalmi, civil kapcsolataik vannak, valamint készítsenek új kapcsolati térképeket. Ebben szerepelni fog, hogy a településen milyen szakszervezetekkel, civil szervezetekkel kell kapcsolatba lépnünk, mert így tudjuk beépíteni a politikánkba azokat az érzéseket és vágyakat, ötleteket és tudást, amelyeket megfogalmaznak az irányunkba. Friss példám is akad, a közelmúltban az allergiával küzdők – száz­ezreket képviselő – civil szervezetétől beszélgettünk egy hölggyel. Megkérdeztem, hogy nekik vannak-e olyan problémáik, amelyekre a kormánytól várnak orvoslást. Megbeszéltük, hogy az MSZP-nek igenis van lehetősége a kormány elé vinni az ügyeiket, teljesen legitim dolog politizálni, vagyis az érdekeiket így érvényesíteni. Ugyanígy tudunk beszélgetni a Magyar Rákellenes Ligával vagy akár a Magyar Horgászok Országos Szövetségével. Több ellenzéki párt azt mondta, hogy „le kell menni vidékre”. Én nem szeretem ezt a megközelítést. Egyrészt nem „lemegyünk”, másrészt valójában ott kell lenni a jövőben is, ami nem egyszerű. Egy kis faluban ott lenni logisztikai, pénzügyi kihívás. Ebben is fogjuk segíteni a tagjainkat.

 
Fotó: MSZP

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Hálók és halászok

Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok.

Befejezhetetlen

Az életmű alakulása idején úgy tűnt, hogy Kabai Lóránt (korábban k. kabai lórántként jegyezte munkáit) meglehetősen nagy energiákat összpontosít arra, hogy a versek mögötti ént szét­írja, hogy az alanyiságot az alany erodálásával kérdőjelezze meg, redukálja, satírozza ki.