Interjú

Gyurcsány Ferenc: „Mi azt mondjuk, hogy nincs alku”

Gyurcsány Ferenc az ellenzék esélyeiről, a diktatúráról és a DK vitatott kampánytémáiról
szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018/9. (03. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A DK elnökét miniszterelnöki ambícióiról és arról is kérdeztük, miért tartja diktatúrának az Orbán-rendszert. A miniszterelnök-jelölti interjúsorozatunk első része.

Magyar Narancs: A DK az MSZP-vel kötött megállapodás alapján 46 egyéni választókerületben állíthat jelöltet. Elképzelhető, hogy egyes helyeken még visszalépnek más pártok javára?

Gyurcsány Ferenc: Most nem tárgyalunk erről, de feltételezzük, hogy az Együttel és az LMP-vel még kinyílhatnak a választókerületi együttműködést érintő tárgyalások.

MN: Molnár Gyula és Karácsony Gergely felvetette, hogy az MSZP–Párbeszéd és a DK 2–2 nyerhető körzetet engedne át az LMP-nek, ha cserébe az LMP nagyjából háromszor ennyi helyen lépne vissza.

GYF: Ezt reális és racionális elképzelésnek tartom. Adott esetben a DK két választókerületet át tudna engedni az LMP-nek.

MN: Az Együttel milyen konstrukcióról tárgyalnak?

GYF: Hasonló konstrukcióról lehetne velük is tárgyalni, de jelenleg nem tárgyalunk. Az LMP felé is csak informális tapogatózások vannak. Az Együttnek korábban azt ajánlottuk, hogy vállalva a 10 százalékos bejutási küszöböt, jöjjenek velünk közös listára. Az elnökségük ezt egyhangú határozattal elutasította.

MN: Még a Momentum van a pályán mérhető támogatottsággal.

GYF: A Momentum az egyetlen párt, amellyel a DK-nak nincs érdemi kapcsolata. Nehéz megítélni a támogatottságukat, de ha tárgyalni akarnak velünk, mi nyitottak leszünk erre.

MN: Budakeszin a DK Tóth Zoltánt indítja Szél Bernadett-tel szemben, a főváros VIII. és IX. kerületében Ara-Kovács Attilát Baranyi Krisztina ellenében, Pécsett Nagy Ferencet Berkecz Balázs kihívójaként. Mindhárom nyerhető körzet, ahol talán van beágyazottabb, aktívabb ellenzéki is a DK jelöltjénél. Ezeken a helyeken szóba jöhet a visszalépés?

GYF: Ezt csak Molnár Csaba tudná megmondani, aki ezeket a tárgyalásokat vezeti.

MN: Ki dönt végül a visszalépésekről?

GYF: Az elnökségünk fog szavazni, bár Molnár Csaba felhatalmazása erős, és egyértelmű, ha ő ilyen javaslattal áll elő, azt minden valószínűség szerint támogatni fogjuk.

MN: Melyik az az utolsó időpont, ameddig van értelme visszalépni?

GYF: Egyetlen ilyen tapasztalatunk van, az 1998-as tömeges kisgazda-visszalépés a Fidesz javára. Ez a választás előtt egy nappal történt, és kivétel nélkül mindenhol működött. A választók látták, hogy ha a jobboldalra akarnak szavazni, a Fideszre kell szavazniuk. Most is van idő a visszalépésekre, lényegében az utolsó napokig.

MN: Az LMP-nek az 5 százalékos, illetve az MSZP–Párbeszédnek a 10 százalékos bejutási küszöb rizikó, vagy simán meglesz?

GYF: Azt gondolom, hogy mind a kettő meglesz.

MN: Önök mégis abban a furcsa helyzetben vannak, hogy ha a DK az MSZP kárára növekedik, az szélsőséges esetben egy csomó mandátumot hozhat a Fidesznek.

GYF: Az MSZP–Párbeszéd-lista nem fog kiesni a parlamentből.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: A DK-t se mérik olyan nagyon sokkal az 5 százalék fölé. A maguk számára mit tart reális eredménynek?

GYF: Az általános várakozás az, hogy két számjegyű, 10 százalék fö­lötti eredményünk lesz.

MN: Ezt mire alapozzák?

GYF: Amikor 2014 után önállóan indultunk önkormányzati választásokon, a választási eredményünk átlagosan 60 százalékkal jobb lett, mint a legutolsó felmérés számai. Most is erre számítunk, azzal együtt, hogy a Závecz Research novemberben 10 százalékra mért a biztos pártválasztók körében, az IDEA Intézet pedig kétszer is 12 százalékra.

MN: Az, hogy legalább 60 helyen nem indítanak egyéni jelöltet, nem veszélyezteti a listás szavazataikat ezekben a körzetekben?

GYF: Ezt elemzőktől kell megkérdezni. Nekünk az a dolgunk, hogy világos alternatívát nyújtsunk Orbánnal szemben, ez az egyéni körzetekben való együttműködésben fejeződik ki. Másrészt az önálló listával és a karakteres kampánnyal választási lehetőséget kínálunk a demokratikus oldalon belül is. Mi azt mondjuk, hogy nincs alku Orbánnal. Tisztán és egyenesen kell beszélni olyan tabusított kérdésekről is, mint hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt. Meg kell szüntetni az ukrán nyugdíjbizniszt, beszélni kell az egyházak pártpolitikai szerepének ellentmondásairól. Ezeket az ügyeket csak a DK viszi, és ennek nagy becsülete van.

MN: Miért döntöttek a teljes koordináció mellett az MSZP-vel? Ha a biztos bukó körzetekben elindulnak egymás ellen, a DK-nak is meglenne az 54 egyéni jelölt, ami plusz 150 millió forintnyi kampánytámogatással jár.

GYF: Tiszta helyzetet akartunk teremteni, ami nem zavarja össze a választókat. Mindenütt egy az egy elleni küzdelmet javaslunk, egy demokrata jelölt álljon a Fidesz emberével szemben.

MN: Mi a reális cél április 8-án? A kétharmad megakadályozása, a fideszes abszolút többség megakadályozása vagy a kormányváltás?

GYF: Egy versenyen csak úgy szabad elindulni, hogy az ember győzni akar. Azért kell dolgoznunk, hogy a Fideszt kisebbségbe szorítsuk, aztán meglátjuk, a választók ebben egyetértenek-e velünk. Esélyt latolgatni nem a politikus dolga, a politikus dolga a küzdelem. Mi megküzdünk.

MN: A Fidesz kisebbségbe szorításához nyilvánvalóan szükséges, hogy a Jobbik is elvigyen nem jelentéktelen számú egyéni mandátumot.

GYF: A kormányváltó szándékú szavazók minden bizonnyal többen vannak, mint akik a kormány maradását akarják. A választók egy részének majdnem mindegy, kire szavaz, csak a Fidesz leváltására szavazzon. Ahol a Jobbikot látják erősebb kihívónak, ott nem jobbikos szavazók is hajlamosak a Jobbikra szavazni, és fordítva, jobbikos szavazók is átszavaznak a demokrata jelöltre, ha ő az esélyes. Hogy ez a szavazók hány százalékát érinti, azt nehéz kalkulálni, de minél többen gondolják így, annál nagyobb az esély a kormányváltásra.

MN: Tudják ezt valamivel serkenteni? Akár úgy, hogy kifejezetten biztatják erre a szavazói­kat, akár úgy, hogy nem nagyon kampányolnak ott, ahol a jobbikos az esélyes.

GYF: Van egyfajta automatizmus. Mi a parlamentbe jutó pártok közül a legkevesebből, összesen 150 millió forintból fogunk kampányolni. A kampányt irányító kollégák nyilván megnézik, hogyan lehet a szűkös keretet a leghatékonyabban elkölteni. Kisebb intenzitással fogunk kampányolni azokban a körzetekben, amelyekről mindenki azt gondolja, hogy ha földindulás van, akkor sem nyerhetők. Azokat a körzeteket kell a kampánnyal átfordítani, amelyekben billeg az esély. Ez minden politikai megfontolás nélkül is segíthet a Jobbiknak.

MN: Mennyiben lett volna más, ha el sem indulnak ott, ahol a Jobbik az esélyes?

GYF: A Jobbik fennállásának nagyobbik részében olyan politikát folytatott, ami kizárja a formális vagy informális együttműködés lehetőségét.

MN: Tehát a választási együttműködést kizárja a Jobbikkal. De ha sikerül a Fidesz többségét megakadályozni, akkor minden bizonnyal senki másnak sem lenne többsége. Mi történne ekkor?

GYF: Az a helyzet állna elő, ami Németországban, ahol immár hatodik hónapja ügyvezető kormány van. Itthon kicsi esélyét látom, hogy ilyen esetben létre tudna jönni valamilyen koalíció, a három tömb mai tudásunk szerint egymással nem koalícióképes. Ezért a köztársasági elnök előbb-utóbb új választásokat írna ki.

MN: És az új választásokon?

GYF: Mivel megtörne Orbán legyőzhetetlenségének mítosza, az új választásokon a demokraták lényegesen jobb esélyekkel indulnának, mint a Fidesz.

MN: Másfél évvel ezelőtti interjúiban arról beszélt, hogy nem diktatúra, hanem autokrácia van Magyarországon. A kampányban már elég konzekvensen diktatúrázza az Orbán-rendszert. Mi változott?

GYF: Az autokrácia kiteljesedése fordul bele a diktatúrába. Az elmúlt év két meghatározó eseménye volt az ellenzék maradék nyilvánossághoz való hozzáférését szűkítő plakáttörvény és az ellenzéki pártok Állami Számvevőszék általi vegzálása. Közben Garancsi István plakátcége 95 százalékos kedvezménnyel ad plakáthelyeket a Fidesznek. A Fidesz a közhatalom kizárólagos megszerzésére törekszik, ami alkotmányellenes és diktatúrát jelent.
A diktatúrának nem előfeltétele, hogy ellenzéki politikusokat tömegesen zárjanak börtönbe. De például a volt MNV-vezetők elítélését a Sukoró-ügyben politikai indíttatású koncepciós pernek tekintem.

MN: Ha viszont diktatúra van, miért nem lehet együttműködni a Jobbikkal a diktatúra lebontása érdekében?

GYF: Mert nem vagyok biztos benne, hogy politikai lelkének legmélyén nem diktatórikus igényeket fogalmaz-e meg a Jobbik is. A Jobbik alelnöke, Toroczkai László pár hónapja is azon lamentált, hogy szívesen fejbe lőné Gyurcsány Ferencet (októberben épp lapunk kérdezte meg Toroczkai Lászlót, fenntartja-e néhány korábbi kijelentését, például a Gyurcsány „agyonlövésére” vonatkozót. A Jobbik alelnöke igennel válaszolt – a szerk.). Ezt legalábbis a demokratikus közbeszédbe nem beleillő politikai gesztusnak vélem, és élek a gyanúperrel, hogy Toroczkainak vannak követői. Amit Vona Gábor szeretne mutatni a pártjáról, az nem feltétlenül fedi a párt tényleges viszonyait.

MN: Zárja ki ezeket az elemeket a pártból?

GYF: Sok idő és rengeteg bizonyíték kell ahhoz, hogy a demokratikus közösség befogadja a Jobbikot. Még nem tartunk itt.

MN: Az LMP és a DK viszonya sem volt felhőtlen mostanában, kollaborációval is vádolták a zöld pártot. Ők megváltoztak?

GYF: Soha nem vitattam az LMP demokratikus jellegét. Erős fenntartásokkal kezelem persze azt a pártot, melynek korábbi elnöke lényegében a börtön kapujáig juttatott a Sukoró-ügyben tett feljelentésével. Nehéz szó nélkül elmenni amellett is, hogy az LMP asszisztált a diktatúra alkotmánybíróinak megválasztásához. De ezek demokrata pártok közti viták, nem akadályozhatják a diktatúrával szembeni együttműködést.

MN: Az ukrán nyugdíjbiznisz hányadik legfontosabb probléma ma Magyarországon?

GYF: A film, amelyet erről csináltam, a kategóriájában példátlan 1,6 milliós nézettséget ért el. Az emberek igazságérzetét sérti az ügy, és iszonyatos szenvedéllyel reagáltak arra, hogy ezt valaki napirendre vette. Morális, politikai és egyben büntetőjogi kérdésről van szó. Miért ne beszélnénk róla?

MN: A kvótanépszavazás is sok embert megmozgatott, érzelmekkel reagáltak rá, mégsem gondoljuk fontos problémának. Meg is kapta a DK, hogy az ukránnyugdíjas-kampány ugyanolyan, mint a Fidesz migránsellenes kampánya.

GYF: Hazugság azt állítani, hogy valamennyi bevándorló és menekült bűnöző. Hazugság és megbélyegzés azt állítani, hogy a menekültek megerőszakolják asszonyainkat, elveszik munkahelyeinket. A Fidesz általánosságban, differenciálatlanul beszél egy csoportról. Mi nem általánosítunk, nem mondjuk, hogy minden ukrán visszaél a magyarországi nyugdíj lehetőségével, nem mondjuk, hogy minden szabolcsi hivatalnok megvesztegethető. Annyit állítottunk, hogy vannak ilyenek. Megneveztünk egy valós problémát.

MN: A kampányfilmjükben italozó ukrán nyugdíjas azért elég általánosító ábrázolás volt.

GYF: Ha azt mondja, ez egy szerencsétlen ábrázolás, hajlok arra, hogy igaza van. Szóvá is kell tenni, ha a kampány hevében időnként vannak megcsúszások. Ilyenkor figyelmeztetni kell a kollégákat, hogy gyerekek, szerintem ez így nem jó, átléptetek egy határt.

MN: Ebben az esetben figyelmeztette őket?

GYF: Abszolút. Én magam is azt gondolom, hogy óvatosan ezzel. Nem ilyen párt vagyunk, és ez nem egy ilyen probléma. Nevén kell nevezni a problémát, nem általánosítani kell.

MN: Az ide bejelentkező ukránok akkor is megkapják a magyar nyugdíjat, ha nem lesznek állampolgárok, tehát nem vesznek részt a magyarországi választásokon, nem szavaznak a Fideszre. Mi a bizonyíték arra, hogy ez egy politikailag szervezett visszaélés?

GYF: A vonatkozó ukrán–magyar kormányközi megállapodás felmondását még a mi kormányunk készítette elő. De akkoriban ez nagyon elszórt jelenség volt, és nem is növekedett a térség lakosságszáma 2010–2011-ig. Miután az automatikus kettős állampolgárságról szóló magyar szabályozás megszületett, egyes települések lélekszáma pár év alatt megduplázódott. Tudok olyan településről, ahol a kvótanépszavazás választói névjegyzékében több papíron betelepült állampolgár volt, mint valóban helyben lakó. A haszonélvezők nagy része szavazati joggal rendelkező kettős állampolgár.

MN: Egyébként miért nem mondták fel a szerződést, amíg kormányon voltak?

GYF: Eljutottunk a folyamat végéig, mi előkészítettük, Bajnai Gordon készre tárgyalta. Csak alá kellett volna írni a papírokat, de a Fidesz fiókba rakta a dossziét.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: A kampánynyitójukon vázolta, hogy egy új kormány milyen intézkedéseket hozna az első napon. A kettős állampolgárok szavazati jogának elvételét említette például, pedig a választási törvénnyel jóval nagyobb gondok is vannak, mondjuk, a gerrymandering – azaz a körzetek trükkös átrajzolása – vagy a győzteskompenzáció.

GYF: A DK programja részletesen foglalkozik a problémahalmazzal. De abban több mint 800 javaslat van, a kampány logikája szerint ebből jó esetben 3–5 pontot lehet megtanítani a választóknak. Ennek a pár programpontnak kell néhány mondatba sűrítenie egy párt politikai motivációit, szándékait. Ezek a dolog természeténél fogva leegyszerűsítő üzenetek.

MN: Miért a külhoniak választójogát és az ukrán nyugdíjügyet választották ki?

GYF: Nem csak ezt a kettőt, tizenkét intézkedést tervezünk a kormányváltás első napjára.

MN: De ezt a kettőt nyomják hónapok óta, aláírásgyűjtéssel megtámogatva.

GYF: Szeptemberben kezdtük az Orbán vagy Európa? kampánnyal, ehhez is volt aláírásgyűjtés. Mi vagyunk az a párt, amelyik az Európai Egyesült Államok történelmi eszméjéről beszél. Utána jött a „Ne szavazhasson, aki soha nem élt itt!” szlogen. Kicsit későbbre terveztük, de felgyorsította az eseményeket, hogy szeptember végén a demokratikus pártok megállapodtak egy új választójogi szabályozásról, és kiderült, hogy a többiek feladták korábbi álláspontjukat. Ezután jött az ukrán nyugdíj történet, amin régebb óta dolgoztak a kollégák, adatokat és kapcsolatokat gyűjtöttek a terepen. Ezek tudatosan olyan ügyek, amelyek hozzátartoznak a diktatúra természetéhez, amelyekben a többség velünk ért egyet, és amelyekről más párt nem beszél.

MN: Miért tartozik a határon túliak szavazati joga a diktatúra természetéhez?

GYF: Nem nagyon tud olyan országot mondani, ahol sem az állampolgárság, sem a szavazati jog megadásához nem írnak elő helyben lakást. Az álláspontunk persze bírja a vitát, a vitával nincs is semmi probléma. De ha ez egy demokratikus vita lenne, én mégsem lehetnék hazaáruló az egyik legitim álláspont képviselőjeként. A Fidesz véleményét azzal lehet hegemónná tenni, hogy hazaárulóvá kiáltanak ki, ha nem értesz vele egyet. Az önvédelmi reflexeiben meggyengült demokratikus oldal jelentős része ezért nem veszi fel a kesztyűt. Megadja magát az LMP, megadja magát az MSZP, azok után, hogy mellesleg megadta magát a Fidesz is, amely húsz éven keresztül nem akart választójogot adni a határon túli magyaroknak.

MN: Egy októberi tévéműsorban megalapozatlan ígéretnek nevezte, hogy az LMP duplájára emelné a béreket az egészségügyben. Az önök pontjai között az szerepel, hogy másfélszeresére kell emelni, plusz ott az ingyenes rezsiminimum, a családi pótlék emelése, és más ígéretek. Miért van ezekre nagyobb fedezetük, mint az LMP-nek?

GYF: Az általunk javasolt szociális víz-, gáz- és áramárrendszer nem igényel a mainál több állami támogatást. Az összes beszedett díj ugyanannyi lesz, csak azt mondjuk, hogy minél kevesebbet fogyasztasz, annál olcsóbban jutsz hozzá, és minél többet, sávosan annál drágábban. Állampolgári jogod lesz, hogy egy fazék levest meg tudj főzni, vagy le tudd mosdatni lavórban a gyerekedet. A fogyasztás tetején viszont áremelés lesz. Ha neked úszómedencéd, négy fürdőszobád van, vagy a csapról locsolod a kertedet, akkor többet fogsz fizetni. Ez arra is ösztönöz, hogy a természeti erőforrásokkal gazdaságosabban bánj.

MN: Mi lesz a legszegényebbekkel, akik tűzifával fűtenek?

GYF: Zajlik egy szakmai vita arról, hogy hány köbméter fát kell feltétel nélkül biztosítani a rászorulóknak. Itt számot azért nem merek még mondani, mert ellentmondásosak az információk, ez nem olyan könnyen mérhető, mint a gázfogyasztás.

MN: Az egészségügyi béremelésük miért megvalósíthatóbb, mint az LMP-nél?

GYF: El kell venni a sport tao-ját, abból pontosan kijön az 50 százalékos béremelés. Az LMP duplázni akar úgy, hogy emellett oktatásra fordítaná a költségvetés 20 százalékát, ami majdnem plusz 2000 milliárd forint. Mintha a 13., 14., 15., 16., 17. és 18. havi nyugdíjat is megígérném. Akkor bizonyára azt mondanák, Gyurcsánynak elment az esze, vagy berúgott.

MN: Sajnálja, hogy az MSZP lejtmenete megállt Karácsony Gergely leigazolásával?

GYF: Dehogy, hála istennek, hogy megállt. Ha a DK támogatottsága 35 százalékos lenne, örülnék, ha egymagunkban tudnánk képviselni ezt az oldalt. De nincs 35 százalékunk, és ma nem lehet az MSZP nélkül felvenni a versenyt a Fidesszel. Minimális esélyünk se maradt volna a kormányváltásra, ha folytatódott volna a szocialisták mélyrepülése. Így is elvesztettek 400 ezer szavazót, és mi ebből csak 150 ezret szereztünk meg.

MN: Hol a többi?

GYF: Egy kevés az LMP-nél, ezért stabilizálták magukat 5 százalék fölött, míg korábban inkább 3–4 százalékos volt a támogatottságuk. A maradék – gyanítom – a bizonytalanok táborát szaporítja.

MN: Hogy lesz ebből egységes baloldali blokk?

GYF: Lassan. A szabadelvű, demokratikus baloldal kényes az autonómiájára, függetlenségére. Ezt az oldalt nem lehet erőszakkal egy táborba terelni, mint ’94 és ’98 között a jobboldalt. Ezzel együtt ebben a történelmi helyzetben, ezzel a választójogi szabályozással nyilvánvalóan az egyre szorosabb együttműködés irányába mutatnak a folyamatok.

MN: Ambicionálja, hogy a DK vezetésével alakuljon ki az egységesebb baloldal?

GYF: Azt ambicionálom, hogy a DK polgári balközép, Európa-párti politikája legyen egy szélesebb demokratikus szövetség main­st­ream eleme. Természetesen a zöld és a hagyományosabb szociáldemokrata elemek mellett.

MN: A programbemutató rendezvényükön egyes szám harmadik személyben beszélt arról, hogy az „új miniszterelnök” mit tegyen az első napján. Ki legyen az új miniszterelnök?

GYF: Akiről a koalíciós pártok megállapodnak.

MN: Önnek vannak ilyen ambíciói?

GYF: Az az ambícióm, hogy én vezethessem a koalíciós tárgyalásokat.

MN: Korábban kizárta, hogy miniszterelnök vagy akár kormánytag lesz. Most puhít ezen az álláspontján?

GYF: A döntést a koalíciós pártoknak kell meghozniuk. Ahhoz tartom magam.

MN: A választásokig ki fog derülni valami a titkos Orbán-dokumentumokról, amelyekről nyár közepéig sokat beszélt?

GYF: Azon dolgozom, hogy vagy arról, vagy másról kiderüljön valami. Köztörvényes bűnözők vezetik az országot, akik akarva-akaratlanul nyomokat hagynak. Vannak, akik ezeket a nyomokat felszedik. Van olyan nyom, ami megérkezik hozzánk. Ezeknek az elemzése és ellenőrzése zajlik.

MN: A tárgyalások folytatódtak a meg nem nevezett közvetítővel?

GYF: Abban az egy ügyben, amiről kérdez, a tárgyalások jó ideje megrekedtek. Más pozíciók viszont kinyíltak.

MN: Ha ellenzéki szerepben kerülnének be a parlamentbe, továbbra is bojkottálnák a munkát?

GYF: A bojkott a Népszabadság bezárása miatt indult, és deklaráltan a választásokig tart. Nem ismerek olyan szándékot a DK elnökségében, hogy bojkottáljuk a következő parlament munkáját is. Ez egy erős szimbolikus gesztus volt, és azt hiszem, betöltötte a szerepét.

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018/9. (03. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 5
    tiszapolgári
    2018. április 07., szombat 16:04
    Cyrano

    Elmondok egy titkot, a fiam egyik haverja szelfizett vele valamilyen koncerten vagy buliban.
  2. 4
    Cyrano
    2018. április 07., szombat 15:28
    tiszapolgári: akkor felhívott téged, mert azt mondta egyszer egy dk-s összejövetelen, hogy nem fog semmiféle tisztséget vállalni. Szóval ennyire jóba vagytok, csak titkolod? :XD
  3. 3
    tiszapolgári
    2018. április 07., szombat 09:22
    MN: Korábban kizárta, hogy miniszterelnök vagy akár kormánytag lesz. Most puhít ezen az álláspontján?
    GYF: A döntést a koalíciós pártoknak kell meghozniuk. Ahhoz tartom magam.

    Ha engem felhívna telefonon, és megkérdezné, hogy szerintem akarjon-e miniszter vagy miniszterelnök lenni, azt javasolnám neki, hogy ne akarjon. Hozzátenném, hogy majd egyszer, talán, akarjon, és vezesse a koalíciós tárgyalásokat, de formálisan ne vállaljon kormányzati pozíciót.
  4. 2
    szegedi789
    2018. április 06., péntek 22:31
    Az egyetlen "forradalmár" vagyok a város...,ööö pardon, az "Átkosban"... :)
  5. 1
    rworse
    2018. április 06., péntek 19:08
    Még az is megeshet, hogy idén nem az MSZP-re, hanem a DK-ra fogok szavazni listán. Még nem tudom.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra