MIÉP-fórum és esztrádműsor Kispesten: A húsvét a magyaroké

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2002/14. (04. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A MIÉP 2002-es kampánya az erőfitogtatás és a bizonytalanság jegyében telt. A február 24-i Köztársaság téri és a március 15-i Hősök terei nagygyűlésen az előbbi dominált, a párt lakossági fórumait viszont februártól egészen a hajráig a választások utáni Fidesz-MIÉP-együttműködés lebegtetéséből adódó szorongás jellemezte. A szériatartozéknak tekinthető kommunistázás és zsidózás mellett ez adta meg Franka Tibor képviselőjelölt nagypénteki kispesti lakossági fórumának alaphangulatát is, megfejelve az egy héttel korábbi időközi önkormányzati választáson elért MSZP-SZDSZ-győzelem okozta frusztrációval.

A MIÉP 2002-es kampánya az erőfitogtatás és a bizonytalanság jegyében telt. A február 24-i Köztársaság téri és a március 15-i Hősök terei nagygyűlésen az előbbi dominált, a párt lakossági fórumait viszont februártól egészen a hajráig a választások utáni Fidesz-MIÉP-együttműködés lebegtetéséből adódó szorongás jellemezte. A szériatartozéknak tekinthető kommunistázás és zsidózás mellett ez adta meg Franka Tibor képviselőjelölt nagypénteki kispesti lakossági fórumának alaphangulatát is, megfejelve az egy héttel korábbi időközi önkormányzati választáson elért MSZP-SZDSZ-győzelem okozta frusztrációval.Nem taposták egymás sarkát az érdeklődők a Kispesti Munkásotthon sokat látott színháztermében a MIÉP kultúrprogrammal súlyosbított nagypénteki kampányrendezvényén. A vártnál szerényebb érdeklődést a szervezők egyike a jeles nappal magyarázta, nem győzvén megkövetni a nagyérdeműt a szerencsétlen időpontválasztás miatt. Kárpótlásul színvonalas műsort "és meglepetést" ígért azoknak, akik mégis megtisztelték a pártot jelenlétükkel.

A néhány perces szabadkozás után Franka Tibor lépett a mikrofonhoz, és teketória nélkül rátért a nagypéntek és a 2002-es választás közötti összefüggésre. "Gyászol a világ", jelentette be, miután rendet tett a fejekben húsvét ünnepének eredetével kapcsolatban: ez az ünnep a magyaroké, mindenki más számára kikezdhetetlen. El a kezekkel a magyar húsvéttól! A médiafenomén kínosan kerülte Jézus Krisztus nevének említését, ám annyit elárult, hogy a kétezer évvel ezelőtti nap áldozata és Magyarország rendszerváltás utáni sorsa között nyilvánvaló párhuzam vonható: a Megváltó és hazánk közös vonása, hogy mindkettő halott, igaz, utóbbi csak tetsz. A szónok hangot adott reményének, hogy közel a föltámadás, majd belefogott a MIÉP választási esélyeinek és a többi indulóhoz fűződő viszonyának boncolgatásába.

Aki azt hiszi, hogy a magyarság 1990 óta tartó tetszhalálát a nemzet tudatának a kommunisták keze nyomán történt beszűkülése okozta, közel jár az igazsághoz. A kommunistákat ma az MSZP-ben érdemes keresni, semmi esetre sem egyes jobboldali pártok egykor titkosszolgálati alkalmazásban állott vezetői között. Azt sem árt tudni, hogy a kommunista mozgalom eredetileg "néhány mindenre elszánt zsidó" vállalkozása volt, Magyarország "elvtársakkal, vallástársakkal és fajtársakkal" történő feltöltése érdekében.

Kommunisták és zsidók

Az MSZP legfőbb jellemzője a "hatalommámor", melyet Franka szerint mi sem bizonyít jobban, mint hogy Medgyessy Péter nem kívánt boldog húsvéti ünnepeket a választóknak. A szónoknak markáns véleménye van a szocialisták eddig bemutatott miniszterjelöltjeiről, Medgyessyről, "akinek miniszterelnöksége (?!) idején nem emelkedtek a nyugdíjak", Bárándy Péterről, aki "Magyarország egyik legkorruptabb embere", valamint Csehák Juditról, aki Békesi László felesége. ("Egy lepedő, két párt", szellemeskedett Csurka István március 15-én a Hősök terén.)

Bármennyire igyekszik a jobboldali sajtó és maga Franka is a lehető legkisebbre csökkenteni a "faji alapon szerveződött" magyar liberális párt jelentőségét, az SZDSZ-fóbia változatlanul a MIÉP-vezetők gondolatvilágának sarkalatos eleme. A képviselőjelölt szavaiból az ismert axiomatikus megállapítások mellett (a szabaddemokraták kulcsszerepet játszottak a sajtó nagy részének idegen kézbe kerülésében, a magyar ifjúság "buzi-, narkós- és rablógyilkos-kultuszának" felvirágoztatásában, a hazai történelemoktatás vérlázító holokausztcentrikusságának kialakításában) arra az új tényre is fény derült, hogy hamarost "már a temetők is izraeli kézre kerülnek".

A nemzeti közösség öntudatra ébresztésén több mint egy évtizede fáradhatatlanul munkálkodó képviselőjelölt nem rejtette véka alá azon félelmét, hogy a "beszűkített tudatú" választók akár még az MSZP-t és az SZDSZ-t is kormányra segíthetik. Gyanúját éppen Kispest polgárainak egy része erősítette meg alig két héttel az országgyűlési választás első fordulója előtt, amikor a baloldal és a liberálisok közös önkormányzati képviselőjelöltjét juttatta be a kerületi képviselő-testületbe.

Vállvetve a kabinosfiúkkal

A MIÉP vezetői a jelek szerint szembesültek választóik egy részének a vezető kormánypárt szavazótáborába történő átszivárgásával és a Fidesz által rájuk osztott pancserszerep más kellemetlen következményeivel. Nem véletlen, hogy Franka gyalázatos árulásnak minősítette Torgyán József Orbán Viktor általi kikészítését. Torgyán "négy éve sem volt hülyébb, mint most", jelentette ki, akkor mégis elfogadható partner volt a Fidesz számára.

A Fidesszel szembeni bizalmatlanság Franka mondandójának központi eleme volt, a képviselőjelöltnek nemigen volt jó szava a MIÉP potenciális koalíciós partneréről, amely szerinte eladta a még magyar kézben lévő termőföldet, nem függesztette föl az államadósság törlesztését, a külföldi (konkrétan: német, amerikai és természetesen zsidó) nagytőke játékszerévé tette az igazságszolgáltatást, futni hagyta Boldvait, Princzet, Surányit, engedi, hogy "Magyarország pénzéről" Brüsszelben, Washingtonban és Tel-Avivban rendelkezzenek, továbbá hogy a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás az ukrán és szlovák cementgyárakat gazdagítsa vagy mi. A MIÉP nagyon nem szereti Martonyi Jánost, aki Franka szerint egy magára valamit is adó országban "legföljebb kabinosfiúként" kereshetné meg a napi betevőt, ezen kívül belesodorta az országot a kosovói és az afganisztáni háborúba, miáltal hazánk "háborús bűnössé vált". (Még akkor is, ha végre kiderült, hogy Szabadkát valójában "néger pilóták" bombázták, természetesen rágógumival a szájukban.)

Martonyi mellett Matolcsy György és Deutsch Tamás is megkapta a magáét, később bonus trackként sor került Dávid Ibolya lefikázására is. A MIÉP tagsága ezek után joggal törheti a fejét, hogy két mondattal később vajon miért szólította fel őket Franka a Fidesz második fordulós támogatására. A rejtély megoldásának kulcsa: "nem babra megy a játék", a külső ellenség, az Egyesült Államok, Izrael és "a francia szabadkőműves nagypáholy" bármelyik pillanatban elszánhatja magát arra, hogy "Arafat és Szaddám Huszein után" hazánkat is "terroristának nyilvánítsa", miközben a belső ellenség, azaz a magyar választók mintegy fele a hazaárulást hivatásszerűen űző szocialistákat és szabaddemokratákat készül kormányra segíteni. Ebben a folyvást fokozódó helyzetben a MIÉP szilárdan a Fidesz mögé áll, még akkor is, ha Orbán Viktor kitüntetésért rohan az Egyesült Államokba, ebbe a "zsidók diktálta hamis emberi jogok által irányított gyüttment országba", ahelyett, hogy jól a nagyhatalmak orra alá dörgölné trianoni gaztettüket. A MIÉP ez utóbbival nyitná kormányzati tevékenységét, megalapozandó a magyar diplomácia új, még az elmúlt négyévesnél is sikeresebb korszakát.

Reménytelenül

A képviselőjelölt bemutatkozása után az este könnyed, de igénytelen szórakoztató műsorral folytatódott Szabó Csilla dalénekes, továbbá Lázár Csaba és ifj. Jászai László közreműködésével. Az énekesnő Bródy János (!) dalával szórakoztatta a még kitartó fél házat (később Szörényi-Lezsák Atillájának gyöngyszemével állította helyre a szellemi erők düledező egyensúlyát). Produkciója a maga kategóriájában (tábortűz-B) kimerítette az "előadás" fogalmát, ám Lázár és Jászai szavalataikkal sárba tiporták irodalmunk jeleseinek életművét.

Az apadó közönség ezután Franka és Grosics Gyula elvetélt párbeszédkísérletében gyönyörködhetett. A meglehetősen indiszponált házigazda hosszú ideig hiába igyekezett rávenni a korához illően szolidan és kedvesen szenilis élő legendát, hogy most már térjen rá a választásokra, utóbbi inkább megosztotta a nagyérdeművel futballistává válása igaz történetét és néhány más anekdotát. A riporter-képviselőjelölt nem tágított, kérdésére végül a mostanában Fidesz-szórólapsztárként fényes karriert befutó Grosics megfogalmazta a választásokkal szemben támasztott elvárásait: jobboldali győzelem, húszszázalékos MIÉP-eredmény, az SZDSZ kihullása az Országgyűlésből.

Grosics villanását követően a "meglepetés", Pajor András atya pattant a színpadra. Lacafaca nélkül vágott a közepébe: a jobboldal nem lenne ilyen nehéz helyzetben, ha tele lennének a templomok, és a papság mozgósítani tudná a magyarságot az ún. nemzeti erők mellett. Medgyessyt gyorsan Júdáshoz hasonlította, Jézus keresztre feszítését pedig a Megváltó és Barabás között választó tömegbe vegyült "zsidó véleményformálók" gyalázatos aknamunkájára vezette vissza. Dörgedelme csúcspontjaként vázolta társadalomelméleti alapvetését, miszerint "a kereszténység nélküli magyarságtudat múzeumi tárgy csupán, a nemzettudat nélküli kereszténység pedig szekta".

Lehetne ez a végszó, ha a szeánsz végén egy irritáló nőnemű illető nem ragadtatta volna magát egy II. János Pál-költemény előadására. A heveny zsidózással fűszerezett, a magyar nyelven fellelhető náci szennyirodalom széles választékának árusításával egybekötött est ilyetén zárása felért egy konkrét becsületsértéssel a katolikus egyház tagjai által elkövetett bűnök miatt a zsidóságtól (is) bocsánatot kérő egyházfővel szemben.

Gavra Gábor

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2002/14. (04. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra