Állandósítja a rendkívüli állapotot a kormány

Mindig veszélyben

Belpol

A járvány lecsengésével az orosz–ukrán háborúra hivatkozva tartaná fenn a veszélyhelyzetet a kormány. De mi szükségük van a több mint két éve gyakorolt rendeleti kormányzásra?

Nem sokáig tétlenkedett Orbán Viktor ötödik kormánya: egy hónappal az újabb választási győzelem után Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását. A parlament előtt a részletes vita szakaszában lévő indítvány a veszélyhelyzet definícióját bővítené; a kormány jelenleg „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén hirdethet veszélyhelyzetet, ehhez adná a módosítás „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetkörét.

A ma érvényben lévő veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatálya június 1-jéig tart, a kormány minden bizonnyal május végén szünteti meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, hogy egyből újra kihirdethesse a különleges jogrendet, immár az ukrajnai háborúra hivatkozva. A rendeleti kormányzás lehetősége tehát továbbra is adott lesz, hasonlóan ahhoz, amit az elmúlt több mint két évben láttunk. A járvány kitörése óta a kormány összesen háromszor hirdetett veszélyhelyzetet, 2020 nyarán, kora őszén pedig az egészségügyi válsághelyzet volt érvényben, ami szintén rendeleti igazgatást tesz lehetővé, igaz, valamivel korlátozottabb hatáskörrel, mint a veszélyhelyzet. (Az egészségügyi válsághelyzetet az újabb veszélyhelyzetek bevezetésével párhuzamosan is fenntartották és többször meghosszabbították, jelenleg úgy tűnik, hogy június 18-ig tart.)

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek az Alaptörvény szerint 15 napig maradnak hatályban, utána az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia a meghosszabbításukhoz. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy a parlament mindhárom veszélyhelyzet kihirdetése után elfogadott egy-egy felhatalmazási törvényt, amivel egy csomagban megadta a felhatalmazást az összes addig meghozott és az összes később meghozandó kormányrendelet meghosszabbításához – számos alkotmányjogász szerint alkotmányellenesen. Valójában még a kormánypárti irányítás alatt álló parlament sem gyakorolt semmilyen ellenőrzést a kormány felett az eddigi veszélyhelyzetekben, és jó okunk van feltételezni, hogy ez a szomszédban dúló háború miatt elrendelt veszélyhelyzetben is így lesz.

 
Pedig őket is felszámolta
Fotó: Bankó Gábor

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Hálók és halászok

Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok.

Befejezhetetlen

Az életmű alakulása idején úgy tűnt, hogy Kabai Lóránt (korábban k. kabai lórántként jegyezte munkáit) meglehetősen nagy energiákat összpontosít arra, hogy a versek mögötti ént szét­írja, hogy az alanyiságot az alany erodálásával kérdőjelezze meg, redukálja, satírozza ki.