MTV: elnökválasztás: Tévéjáték (2. rész)

szerző
Sz. T.
publikálva
1996/33. (08. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Két hónappal azután, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége kis híján a műsorkészítők és -nézők nyakára ültette Koltay Gábort (MaNcs, június 6.), Peták István személyében sikerült olyan jelöltet kitenni az ablakba, akitől nem kaptak annyian kiütést, hogy ne ajándékozták volna meg a szükséges mennyiségű szavazattal.

Két hónappal azután, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége kis híján a műsorkészítők és -nézők nyakára ültette Koltay Gábort (MaNcs, június 6.), Peták István személyében sikerült olyan jelöltet kitenni az ablakba, akitől nem kaptak annyian kiütést, hogy ne ajándékozták volna meg a szükséges mennyiségű szavazattal.

Hosszú hónapok szerencsétlenkedése és zárt ajtók mögötti egyezkedései után az elnökség azt képzelte, hamar letudhatja a dolgot. A múlt kedden délután négyre rendelték a tévéelnöki tanácsterembe a sajtót, hogy tájékoztatást adjanak az aznap délelőtt tízkor kezdődött elnökválasztás eredményéről, szép is lett volna, ha befér a Délutáni Krónikába, live. Abból kicsúsztak, és még az Esti Krónikát sem sikerült elcsípniük. Fél hét lett, mire felszállhatott a füst, és közhírré tétetett: az új tévéelnök Peták István. Miután a kuratórium elnöksége 7:1 arányban őt javasolta, a teljes kuratórium jelen lévő tagjai a kétharmados többséghez épphogy elegendő, 18:8 arányban neki adták a következő négy évet - az épphogy igennel egyúttal bizalmatlanságukat is jelezve, hogy ha úgy adódik, akár vissza is hívhatják. A regionális stúdiók vezetője azonban megpróbálhat koronát tenni több mint két évtizedes tévés pályafutására: egy új, törvény által szabályozott médiakorszakba vezetheti át az intézményt. Vannak, akik átmeneti idők tipikus átmeneti figurájának látják; most ilyenre futotta, de lehet, ilyenkor épp ilyenre van szükség.

Két hónappal ezelőtt Koltay Gábor, akinek rendezésében épp

most ölik

meg zenére JFK-t a Margitszigeten, az ellenzéki pártok által delegált kurátoroktól (Grezsa Ferenc, Kocsis L. Mihály, Rományi Béla, Tellér Gyula) és az MSZP által odapottyantott operetténekestől (Kovács József) öt szavazatot kapott, hárman viszont szilárdan ellene szegültek, a kuratórium MSZP delegálta elnöke (Kovács András) és a két SZDSZ-küldött (Szente Péter, Wessely Anna). Mivel más jelentkező még eddig - s pláne feljebb - sem jutott, újra kiírták a pályázatot.

A mostani menetből a Horváth Ádám lemondása óta alelnökként ügyködő Székely Ferenc kihátrált, mivel az előző fordulóban őt olyan vehemensen lőtték ki ellenzéki oldalról, hogy nem óhajtott bolondot csinálni magából. Koltay bízott önmagában és támogatóiban, újra ugyanazt a pályázatot adta be. Nem módosított anyagán Peták sem, aki ellen a múltkor sem voltak különösebb kifogások, de nem is akarta olyan nagyon benyomni senki sem. Némileg módosított a pályázatán Kurucz Pál vállalkozó, és jöttek újak, köztük olyan régi tévés rókák is, mint Kapuvári Gábor (ex-Globex-alkalmazott) vagy Gombár János (nem összetévesztendő a rádió egykori elnökével, aki Csaba, sem a Mokép-főnökkel, aki József). Kapuvárit - bár pályázati anyaga állítólag nem volt rossz - nem találták elég súlyos egyéniségnek, míg Gombár egy 4:4-es próbaszavazásig jutott, aztán - úgy hírlik, valami sajtóbeli kiszivárogtatás után — visszalépett. Koltay még mindig tartotta az öt támogatót, de egy, az ő neve nélkül tartott próbaszavazáson Peták

5:2-re verte

az ekkor két SZDSZ-igent begyűjtő Kuruczot: talán ekkor tűnt úgy először, hogy itt még neki is leeshet valami.

Az elnök Kovács András állítólag hajlott a döntés elhalasztására, egy újabb, immár meghívásos pályázat kiírására (a tévés folklór szerint szoc. körökben Glatz Ferencet várták volna nagyon, akár az is elég lett volna, ha egy cetlire felírja a nevét - ám neki ott az MTA), a többi elnökségi tag viszont túl akart már lenni az egészen. Az ellenzékieknek Peták végül is megfelelt (Pokol Béla korábban nemzeti értéket képviselő, támogatni érdemes jelöltnek nyilatkozta), s miután a színfalak mögött Peták úttörő becsszavát adta, hogy nem csempészi majd maga mellé alelnöknek Koltayt, elnyerte a két SZDSZ-delegátus szavazatát is. Így lett 7:1.

A tévékuratórium teljes tagságát - a nyolc elnökségi tagon kívül - a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek összesen huszonegy küldötte alkotja. 29-ből 26-an voltak jelen a nagy napon. Mivel a két másik közműsor-szolgáltató, a Magyar Rádió és a Duna Televízió esetében a két másik kuratórium viszonylag problémamentesen ültette elnöki székbe Hajdú Istvánt, illetve Sára Sándort, arra lehetett számítani, Petákkal sem lesz gond. De ez hosszabb menet lett. A sajtót ugyan a lehető legtávolabb tartották, s bár a kurátorok szigorú titoktartásra rendezkedtek be, annyi mégis kitudódott, hogy egy részük eleve sérelmezte az eljárást (mármint hogy nem választhat több jelölt közül, holott ezt maga a törvény szabályozza így), másrészt a szakszervezetek jelenlévő embere mind felkészültsége, mind eddigi magatartása miatt

alkalmatlannak tartotta

Petákot a posztra, aki pedig állta a kurátorok három órán át tartó kérdéseit, sőt, egyesek szerint képes volt ennyi ideig nem mondani semmi konkrétat.

Peták István szolnoki rádiós múlt után 1971-ben került Budapestre, előbb a rádióhoz, aztán a tévéhez. Tíz évvel később jött élete nagy dobása, a máig népszerű aktuális magazin, az Ablak létrehozása. 1989-ben a némiképp függetlenedő TV 2 alapítói és a Napzárta elindítói között volt. Hankiss Elemér elnöksége idején, a Vitray Tamást rövid időre követő Gyulai Szabolcs után, kis ideig a TV 2 intendánsaként dolgozott, majd a regionális adások stúdióvezetőjeként gyakorlatilag mostanáig parkolópályán állt (a többféle gazdasági szisztémában működő helyi stúdiók alkalmat adtak neki különféle szervezési/pénzügyi megoldások kipróbálására). Bár állítólag jó kapcsolatokat ápolt köreikkel, nem szállt be a Nahlik-éra harapós kutyái közé, de nem volt a kékszalagrend bajnoka sem. Pályázatában körülbelül 2000 fős létszámleépítést ígért (noha egy nyilatkozatában kifejtette: az így belül maradó 1400 főnél azért többen élhetnek majd a tévéből, külsősként), a kuratóriumnak "nagyon humánus" elbocsátásokat emlegetett. Peták mellett szólt, hogy Koltay 20 milliárd forint fölötti kívánalmával szemben ő csak évi 13 milliárdnyi állami támogatást képzelt el a tévé számára. Végül nagy nehezen csak összegyűlt a szükséges 18 szavazat.

Hogy miként lát a piszkos munka elvégzéséhez, mihez kezd és kivel (műsorigazgatási alelnökjelöltként Sárközy Erika, A Reggel elindítója, gyártási alelnökjelöltként Horváth Loránd gyártási igazgató neve merült fel), annak előbb-utóbb ki kell derülnie - hivatalosan mindenesetre csak akkor ülhet székébe, ha már megalakult a részvénytársaság, aminek mostantól ő az elnöke. (Folyt. köv.)

Sz. T.

szerző
Sz. T.
publikálva
1996/33. (08. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra