Munkahelyi elbocsátások - Fenyegetés és gondoskodás

  • Horn Gabriella
  • 2010. július 22.

Belpol

A munkavállalók többsége a jogtalan munkaadói magatartás esetén sem tiltakozik vagy keres jogorvoslatot. Többségük egyáltalán nincs tisztában a lehetőségeivel, vagy pedig kilátástalannak tartja az akár több évig tartó pereskedést.
A munkavállalók többsége a jogtalan munkaadói magatartás esetén sem tiltakozik vagy keres jogorvoslatot. Többségük egyáltalán nincs tisztában a lehetőségeivel, vagy pedig kilátástalannak tartja az akár több évig tartó pereskedést.

"A témában két éve indított blog (munkahelyiterror.blog.hu) ma már napi 10 000 körüli látogatót számlál" - mondta a Narancsnak az alapító András Péter. A szolgáltató kérésére a kifogásolt munkaadókat nem nevezik meg, csak utalnak rájuk. Az oldalt látogatók kérdéseit önkéntesként megválaszoló jogász, Makó Klaudia szerint sok munkavállaló az alapvető jogaival sincs tisztában. "Az már senkinek eszébe sem jut, hogy a munkaszerződés ugyanúgy

mellérendelt felek közötti

szerződés, mint bármilyen más, a polgári törvénykönyv hatálya alá tartozó dokumentum. Szerintem mindenkinek tudnia kellene például, hogy a bér vagy a munkaidő megváltoztatásához szükséges a munkavállaló beleegyezése, s hogy akár még írott munkaszerződés hiányában vagy be nem jelentett foglalkoztatás esetén is követelheti a munkavállaló a bíróságon a ki nem fizetett bérét; igaz, a bizonyítás ilyenkor nem könnyű" - magyarázta lapunknak.

"Minden ötödik ügyben az ellenérdekű fél (ti. a munkaadó) megpróbálta rávenni a munkavállalóját arra, hogy közös megegyezéssel történjen a munkaviszony megszüntetése, egyes esetekben még jogellenes fenyegetés is előfordult. A tanácsadások során az is kiderült, hogy a munkáltatók gyakran nem tartják be a jogszabályokat a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos eljárásokban, főként a járandóságok kifizetése és az igazolások kiadása tekintetében (...) Nem ritka eset, hogy a munkáltató megtévesztéssel bírja rá vagy kísérli meg rábírni a munkavállalót a munkaszerződés módosítására" - olvasható a 2009. február elején létrehozott ingyenes munkajogi tanácsadó-hálózat (Jogpont Hálózat) weboldalán márciusban közzétett közleményben.

"Azért a munkavállalókat sem kell félteni" - mondja Kovács Andrea Zsuzsanna, egy Budapesten és Bécsben működő ügyvédi iroda egyik tulajdonosa, aki munkajogi perekben számos munkaadót képviselve azt tapasztalta, hogy sok munkavállaló visszaél a munkaadókat alkalmanként aránytalanul előnytelen helyzetekbe kényszerítő jogszabályok adta lehetőségekkel. "A megítélhető 10-12 havi kártérítésből 4-6 hónapot szinte mindig megkap a munkaügyi vitákban a pereskedő munkavállaló, még akkor is, ha a munkaadó esetleg nem tartalmi, hanem csak formai hibát vétett a munkaszerződés felbontását dokumentáló papírokban." Az egyértelműen a munkavállaló rovására írható ügyek között gyakori a betegállománnyal való visszaélés - különösen a nehezen ellenőrizhető reumatikus problémákra hivatkoznak sokan. "Előfordult, hogy egy munkavállaló a felmondási védelmet biztosító betegállományt hoszszabbította meg több alkalommal derékfájásra hivatkozva, közben ezalatt a házát építette. Ráadásul az illető a végzettségéről sem mondott igazat, amikor a céghez felvették, ám ezt a tényt a bíróság elévülésre hivatkozva nem vette figyelembe, így az ügyet végül a közös megegyezéssel történő elbocsátás ellen pert indító munkavállaló nyerte." Kovács Andrea egy másik, építőipari ügyfele munkaadóként úgy vesztett pert, hogy a cég építésvezetője alkoholfogyasztása miatt "lezavarta" az egyik dolgozót az állványról. Az építésvezetőnél lévő alkoholszonda eredménye azonban vérvétel híján a munkaügyi bíróság előtt nem szolgált elegendő bizonyítékként, mivel - idézte a bírósági indoklást az ügyvédnő - "a szonda akkor is elszíneződhet, ha valaki erős dohányos, vagy épp csípős, zsíros ételt evett". Kovács szerint az is gond, hogy a kis cégek

nem dokumentálják

külön az egyes munkavállalókkal szemben felmerült kifogásokat (elmulasztott határidők, rendszeres késések), s ha egy későbbi felmondás esetén nincs "írásban rögzített előzmény", az a cég számára - mint formai mulasztás - többhavi munkabérnyi kártérítés kifizetését eredményezheti.

Bár arról nincs külön statisztika, hogy a felek milyen arányban nyerik meg a hozzávetőleg azonos számban indított munkaügyi pereket, a bírói tapasztalat alapján megállapítható, hogy "nem feltétlenül tartják be a szabályokat a munkaadók", ahogyan Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke fogalmazott a Narancsnak. A bírónő szerint valószínűleg sokkal több a munkaügyi probléma, mint amennyi a bíróságra kerül. "A fővárosi munkaügyi bíróságra az összes foglalkoztatott számához képest negyedannyi ügyet adnak be, mint Berlinben. A magasabb végzettségű munkavállalók gyakrabban teszik ezt, míg a minimálbérért foglalkoztatottak körében a pereskedés nem jellemző" - mondta az elnök. Ráadásul - kétéves szünet után - januártól újra van munkavállalói költségkedvezmény a munkaügyi perekben: a munkavállalónak csak az "ellenfél" ügyvédi költségét kell megfizetnie, ha veszít, egyéb kiadása nincs (397 884 Ft/hó átlagkereset alatt). Handó Tünde ugyanakkor megjegyezte, hogy a munkaadói törvénysértések mögött sokszor nem rosszhiszeműség áll, hanem az, hogy sokan nem ismerik ki magukat a meglehetősen bonyolult szabályok között.

Részben ez utóbbiban kíván segíteni az úgynevezett outplacement szolgáltatás, amellyel a munkahelyi elbocsátások körülményeit igyekeznek megkönnyíteni a felek számára. "E speciális hr-tanácsadók még a leépítések előtt kerülnek kapcsolatba a cégekkel, s ha kell, még az elbocsátó levél, az ésszerű indoklás szövegezésében is segítenek a cégvezetésnek, esetleg abban, hogy milyen elvek, értékek alapján határozzanak az elbocsátásokról" - mondta Dömök Gabriella, a Kozák és Társai Outplacement Tanácsadó Kft. munkatársa. A cég évente több száz olyan dolgozóval foglalkozik, akiket két-három nagy multinacionális munkaadónál "építettek le". A költségeket a munkaadó viseli, létszámtól függően elbocsátott alkalmazottanként 70 000-150 000 forintig. A munkavállalóval mindig a munkaadó közli, hogy elküldik, de még aznap kapcsolatba lép az illetővel a tanácsadó cég alkalmazottja, hogy segítséget nyújtson a hír feldolgozásában, s a továbbiak megtervezésében.

Szakszervezet is képviselhetne ügyfelet munkajogi perekben, de erre alig kerül sor. Magyarországon sok munkáltatónál

nincs igazán hatékony

munkavállalói érdekképviselet, és bár a legtöbb helyen a nagyobb számú tagság hatékonyabb működést is jelent, vannak meglehetősen inaktív szakszervezeti szerveződések is. Az alacsony mutatók a sok alkalmi dolgozót foglalkoztató, rengeteg kis (tíz főnél kisebb) céget magában foglaló szállás/vendéglátás, építőipar és kereskedelem ágazatokra jellemzők. Bár a munka törvénykönyve garantálja a szakszervezeti tisztségviselők védelmét, jó néhány munkahelyen az alkalmazottak egyszerűen félnek belépni a szakszervezetbe, vagy ott tisztséget vállalni. Hatékonyabb munkavállalói érdekvédelemre adna lehetőséget, ha a szakszervezeti feladatokat az ágazati szövetségek látnák el, azok ugyanis függetlenek az egyes munkáltatóktól. Igaz, ebből más jellegű problémák adódhatnak: nem ritka, hogy a külső szakszervezeti tisztségviselő bejutását egy adott vállalathoz különböző engedélyek, dokumentumok felmutatásához kötik, vagy egyszerűen megakadályozza a munkáltató által megbízott biztonsági személyzet.

Figyelmébe ajánljuk