Nem adják fel a tüntetők: újabb demonstrációk jönnek
IMG_4975_top_story_lead.jpg

Nem adják fel a tüntetők: újabb demonstrációk jönnek

  • Gera Márton
  • 2017. április 20.

Belpol

Tüntetési kisokos.

A kormány a lex CEU-val elérte, hogy tízezrek vonuljanak utcára, és ne is nagyon akarjanak onnan hazamenni. Az elmúlt két és fél hétben összesen hat nagyobb demonstráció volt, legutóbb szombaton volt fesztiválos, kormányellenes hangulat a Szabadság téren. Hogy a tüntetéssorozatnak mi lesz a folytatása, egyelőre a jövő zenéje, de az eddigi demonstrációkat szervező csoportok

egyvalamiben biztosak: folytatni szeretnék.

A lex CEU belengetése után alakult Oktatási Szabadságot csoport egyik vezető személyisége, Berg Dániel azt mondja, ők továbbra is fognak megmozdulásokat szervezni, hiszen az elsődleges céljuk még mindig az, hogy a kormány vonja vissza az egyetem működését ellehetetlenítő törvényt, vagy jöjjön létre egy kölcsönös megállapodás a CEU-val. Bár úgy tűnt, hogy a csoport háttérbe vonult az elmúlt napokban, valójában ők szervezték a hét elején lezajlott globális szolidaritási akciót a világ különböző nagyvárosaiban, melynek során többek között New Yorkban, Berlinben, Prágában és Londonban is kiálltak az egyetemért.

false

 

Fotó: Magyar Krisztián


A tüntetések vezérszónoka szerint

az eddigi demonstrációk megmutatták, hogy nagyon sokan elégedetlenek a kormány narratívájával. „Szeretnénk kibővíteni a tevékenységünket. Fórumokat, platformokat fogunk kezdeményezni, ahol érdemi diskurzus indulhat arról, hogy hogyan tovább. A mi dolgunk az, hogy reális alternatívákkal és pozitív jövőképpel álljunk elő, szemben a kormány ellenségképeivel és mérgező retorikájával. Rengeteg tervünk van, a megvalósításukon most dolgozunk” – mondja Berg.

Az Oktatási Szabadságot csoport tervei szerint a következő megmozdulásokon a hangsúlyt már a konkrét megoldásokra és a hosszú távú stratégiára kellene helyezni. „A demonstrációk arra szolgáltak, hogy elindítsák ezt a kritikai folyamatot. Most arra kell koncentrálni, hogy miként

fordítsuk ezt az energiát valós társadalmi változásokra”

– magyarázza Berg Dániel, aki szerint, ha a kormány visszatáncol a lex CEU-ból, akkor sem oldódik meg minden probléma, mert „az után a nyílt támadás után, amit a kormány indított a szabad elvek és a szabad társadalom ellen, nem lehet visszatérni a status quo antéhoz”.

Bár az elmúlt két tüntetést nem az Oktatási Szabadságot, hanem a Civilizáció és a Nem maradunk csendben nevű csoportok szervezték, úgy tudjuk, ennek csupán az volt az oka, hogy az utóbbi demonstrációk nem elsősorban a CEU-ról, hanem a civil szervezetek melletti kiállásról szóltak. Ráadásul sok az átfedés a három csoport között, és mindannyian támogatják a másik munkáját, állítják.

A múlt szerdai Hősök Vétója elnevezésű tüntetést a több száz civil szervezetet tömörítő Civilizáció csoport hívta életre. A január óta létező Civilizáció a civil szervezetek egyfajta közössége, kitűzésük pedig, hogy erősítsék a civil szervezetekről szóló kommunikációt. Papp Dóra, a Civilizáció létrejöttét segítő Krétakör ügyvezetője azt mondja, a mostani céljuk, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozzák a civil szervezetek elleni törvény elfogadását.

A szombati tüntetés talán legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Gulyás Márton választási mozgalmat hirdetett meg a Szabadság téren, és az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy arányos választási rendszert kényszerítsenek ki. Az aktivista a magyarnarancs.hu-nak most arról beszélt, hogy olyan

konkrét politikai célt kell kijelölni,

amelynek a küzdelméért lehet folytatni a megmozdulásokat, ő éppen ezért hirdette meg a választási mozgalmat. „Szerintem a legfontosabb az, hogy politikai intézményeket hozzunk létre, és ezen intézmények keretein belül hajtsunk végre politikai akciókat, kampányokat. Az nem egy cél, hogy blokád alá vonjon bárki bármilyen közintézményt vagy közlekedési útvonalat. Az csak egy eszköz. Ha pusztán céllá válik, akkor nagyon hamar elveszíti a társadalom szemében ez az egész mozgolódás azt a bizalmat és szimpátiát, ami jelenleg a legfontosabb legitimációja. Nem azzal van a baj, ha tüntetés van, hanem azzal, ha csak tüntetés van, mert nyilvánvalóan érdemi politikai célokért nem lehet csupán ad hoc összejövetelekkel küzdeni” – vélekedik Gulyás.

Erre a hétre mindenesetre már több demonstrációt bejelentettek, s egyet már le is fújtak: tegnap este elmaradt az orosz nagykövetség épülete előtti tüntetés, ma a budapesti hidakat tervezik lezárni a tüntetők, szombaton pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szervez „békemenetet”.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.