Népszavazási vita: Érvek a búzamezőkről

szerző
Somos András
publikálva
1997/42. (10. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az Alkotmánybíróság (Ab) a hétfőn 5 óra után ismertetett határozatában kimondja: 200 ezer választópolgár népszavazási kezdeményezése - amit az Országgyűlésnek kötelező elrendelnie - a hatalomgyakorlási hierarchiát tekintve megelőzi a kormány által "elindított" népszavazást, mivel utóbbi kiírása a Ház mérlegelésétől függ. Egy óra múlva az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesnek talált az ellenzék által becsomagolt 339 ezerből több mint 200 ezer aláírást. A politikusok ezek után a házbizottságban jogi érvekkel győzködték egymást, hogy csak a NATO-ról szavazzunk-e november 16-án (kormánypártiak), vagy pedig a földről is (ellenzék). Megegyezés nincs, vita van.

Az Alkotmánybíróság (Ab) a hétfőn 5 óra után ismertetett határozatában kimondja: 200 ezer választópolgár népszavazási kezdeményezése - amit az Országgyűlésnek kötelező elrendelnie - a hatalomgyakorlási hierarchiát tekintve megelőzi a kormány által "elindított" népszavazást, mivel utóbbi kiírása a Ház mérlegelésétől függ. Egy óra múlva az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesnek talált az ellenzék által becsomagolt 339 ezerből több mint 200 ezer aláírást. A politikusok ezek után a házbizottságban jogi érvekkel győzködték egymást, hogy csak a NATO-ról szavazzunk-e november 16-án (kormánypártiak), vagy pedig a földről is (ellenzék). Megegyezés nincs, vita van.

A 200 ezer választópolgár által kezdeményezett, kötelezően elrendelendő népszavazás attól kezdve élvez elsőbbséget, hogy az ellenzéki pártok az aláírási íveken összegyűjtött aláírásokat becipelték Gál Zoltán házelnök irodájába (szeptember 18.). Az ezt követő események az alkotmánybírák szerint nem vezethetők le az alaptörvényből. Vagyis az Országgyűlés október 7-i határozata arról, hogy november 16-án a kormány által megfogalmazott kérdésekről lesz népszavazás, illetve az, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök két nappal később döntött a népszavazás kiírásáról. Ezt persze így nem mondhatták ki az alkotmányőrök. Ám a kommüniké azon megfogalmazása, hogy "ha a hitelesítés eredménye alapján a népszavazást el kell rendelni (az ellenzék kezdeményezését 200 ezer hitelesített aláírás miatt ilyennek kell tekinteni - S. A.), ez a mérlegelés alapján elrendelhető népszavazást (a kormányé ilyen - S. A.) kizárja". Az ellenzék győzelmet aratott.

Az ellenzék az Ab-döntés, illetve az OVB bejelentése után a házbizottsági ülésen

lesöpörte a kormányjavaslatot

az asztalról. A kormány ugyanis azt ajánlotta, hogy a november 16-i referendum csak a NATO-csatlakozásról döntsön. Az ellenzék ezzel szemben az Alkotmánybíróságra hivatkozva úgy érvelt, hogy a már érvényes, kötelezően kiírandó kezdeményezés kérdését is fel kell venni a szavazólapra.

Egyelőre nem látni a vita végét. Toller László (MSZP) szerint a kormány ragaszkodik a november 16-i, "csak a NATO-ra vonatkozó népszavazáshoz, elkötelezettségünk mielőbbi kimutatása és a csatlakozási tárgyalások miatt". Szerinte az ellenzék ügydöntő népszavazást hirdet, ugyanakkor akadályozza a NATO-kérdés tisztázását. "Ráadásul az ellenzék földdel kapcsolatos kérdése alkotmányos aggályokat vet fel. Nem elképzelhetetlen, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Egyébként abban sincs az ellenzéki pártok között egyetértés, hogy a saját kérdésükre adott igen válasz mit jelent." Toller arra utalt, hogy korábban a kisgazdáknak gondot okozott, hogy az aláírási íveken szereplő kérdés egyik fordulatára (Egyetért-e Ön azzal, hogy külföldi ne [...] szerezhessen földtulajdont) adott igen válaszból következik-e a külföldiek földszerzési korlátozása. Balsai István (MDF) viszont úgy látja: az Ab-határozat értelmében az eredeti megfogalmazást kell felvenni a szavazólapokra. Szerinte az ellenzék kérdése egyértelmű tilalmat fogalmaz meg.

Balsai István elmondta: a szavazásig előírt 30 napos határidő miatt

csütörtökig kellene dönteni

a referendum elrendeléséről - a koalíció szerint viszont nem lehet ilyen rövid idő alatt végigtárgyalni a vitás kérdéseket. Balsai attól tart, hogy a NATO-csatlakozásról döntő szavazáson kevesebben vennének részt akkor, ha a két témában más-más időpontban kellene voksolnunk, mivel szerinte az embereket jobban érdekli a külföldiek földtulajdonlásának a megakadályozása. Ebből a szempontból is tökéletesnek tartja az ellenzéki kérdést, hiszen "a hatályos jogi helyzetet akarja rögzíteni", tehát azt, hogy csak belföldi természetes személy szerezhessen földet. Információnk szerint több kormányzati szakértő is elismerte, hogy a földtörvény bármilyen tartalmi módosításával - így például a belföldi társaságok földhöz juttatásával - a külföldiek tulajdonszerzése is lehetővé válna (az úgynevezett "közvetett tulajdon" révén, amit a privatizáció eddigi története is jól mutat).

Alkotmányjogászok vitatják

az Ab-határozat néhány elemének megalapozottságát. Halmai Gábort nem győzte meg az az érvelés, hogy a 200 ezer választópolgár általi kezdeményezésben inkább megnyilvánul a közvetlen demokrácia, mint akár a kormány, akár az államfő által indított akcióban. Szerinte a szavazás tényével jut érvényre a népszuverenitás, ez pedig nem a kezdeményező személyétől függ. Arra az igen érdekes momentumra is rámutatott, hogy az Alkotmánybíróság mostani határozatában széles hatáskört kreált magának azzal, hogy a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 32. paragrafusából törölt egy részt. (Az eredeti passzusban ugyanis akkor lehetett az Ab-től jogorvoslatot kérni, ha a kezdeményezés elutasítása "eredménytelen hitelesítésen alapult". E három szó megsemmisítésével bármilyen okból történt elutasítás miatt panaszt emelhetnek az Alkotmánybíróságnál a kezdeményezők.) Jogászok egybehangzóan állítják: az európai gyakorlatban

ritka az elvont alkotmányértelmezés,

kevésszer is alkalmazzák, konkrét esetre visszavetítve pedig még ritkábban. A mostani határozat azon fordulata, hogy a hétfői alkotmányértelmezés irányadó "a folyamatban lévő népszavazási ügyekre is", visszamenőleg utal a parlament és a köztársasági elnök által meghozott múlt heti határozatokra. Az alkotmánybírósági állásfoglalás kimondja továbbá azt is, hogy egy alkotmányellenesen kiírt népszavazás alapján módosított törvényt az Ab utólag megsemmisíthet. Márpedig az eddigi Ab-döntések többsége a jövőre vonatkozott. Egy informátorunk ugyanakkor úgy vélte, az Ab korábbi határozataiban fellelhetők a mostani előzményei: egy önkormányzati döntésben a testület kimondta, nincs helye azonos tárgykörben fakultatív kezdeményezésnek, ha megtörtént már a népi kezdeményezés. Ahogyan korábban a bírák leszögezték: népszavazással nem lehet parlamentet oszlatni, hétfőn azt jelentették ki, mostantól a törvényhozók nem nyúlhatják le a nép kezdeményezését. Az Ab-döntést helyeslők úgy gondolják, a törvényhozás túllépte hatáskörét, és az alkotmányvédők jogosan húztak kerítést a szerintük túlterjeszkedő hatalmi ág köré.

Somos András

szerző
Somos András
publikálva
1997/42. (10. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra