PDSZ-es vezető: Már nincs olyan állampolgár, aki ne tudná, nagy a baj a közoktatásban

Belpol

Félúton jár az országos pedagógussztrájk, Nagy Erzsébetet, a PDSZ választmányi tagját kérdeztük, hogyan értékeli az elért eredményeket. Számításaik szerint közel tízezren csatlakoztak a sztrájkhoz. A szakszervezeti vezető azt is mondta, az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kormány tanárok elbocsátásával kapcsolatos rendelete miatt.

„Onnan indultunk, hogy a kormány állítása az volt: nincs itt semmi probléma, pedagógushiány, alacsony bérek. Most már ott tartunk, hogy nincs olyan állampolgár, aki ne tudná: komoly problémák vannak” – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Nagy Erzsébet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagját a hétfőn kezdődött és jövő keddig (jaunár 31-ig) tartó tanársztrájk eddigi tapasztalatairól kérdeztük. „Ilyen értelemben mindenképpen eredményesek vagyunk” – fejezte be gondolatmenetét a szakszervezeti vezető. 

Nagy Erzsébet azt is eredménynek értékeli, hogy eleve semmilyen béremelésről nem volt szó korábban, ehhez képest most 32 százaléknál tart a szakmai ágazati pótlék, „de ezt egyáltalán nem tartjuk elegendőnek, mert közben bejött egy olyan vágtató infláció, amit messze nem kompenzál az idei 12 százalékos pótlákemelés”. Hozzátette, ez gyakorlatilag tíz százalékos emelést jelent, ugyanis az alap ugyanannyi maradt, az alapilletmény pedig továbbra is 2014-es minimálbérhez igazodik – ez a 2008-as nem pedagógus bérek szintjével egyezik meg. „Ilyen értelemben nem nevezhető eredménynek, hogy még mindig csak itt tartunk, illetve munkaterhelés vonatkozásában sem történt javulás.” 

?nkorm?nyzat 2019 - Az LMP f?kly?s felvonul?sa az atommentes ?s

 
 
Nagy Erzsébet
Fotó: MTI/Lendvai Péter

A PDSZ választmányi tagja a legújabb kormányzati szándékra utalva úgy fogalmazott, „belekezdünk egy új teljesítményértékelési rendszerbe”, ami még nem sajtónyilvános, de ebben már van olyan elem, amiben elismerik: a különböző mértékű munkáért jelenleg ugyanannyi bért adnak, függetlenül attól, hogy egy pedagógus hány órát tanít egy héten, és a helyettesítesékért nem jár plusz jövedelem. Tehát érzékelik a problémát, mégha nem is kezelik megfelelően. 

Nagy Erzsébet elmondta, azon követelésükre még nem kaptak semmilyen választ, hogy a sztrájkra vonatkozó szabályokat módosítsák, illetve hogy töröljék el azt az nemrég született rendeletet, miszerint aki például polgári engedetlenségben vesz részt, akkor még háromnegyed évig dolgoztathatják,

„hogy aztán a nyár csöndjében küldjék el, amikor nem tudnak kiállni mellette a kollégák, diákok”. 

A PDSZ egyébként az Alkotmánybírósághoz fordul a rendelet miatt.

Nagy Erzsébet szerint megközelítőleg tízezren csatlakoztak a sztrájkhoz. „Látszik, hogy sokan 31-ére terveznek hosszabb idejű sztrájkot. Tényleg jobban bele akarnak állni, mert folyamatosan jönnek olyan visszajelzések, hogy próbálják megakadályozni a három óránál több órát igénybe vevő sztrájkot. A 31-e elég markáns lesz.”

Hozzátette, hogy lesznek egyéb kiállások is, például a Vasas Szakszervezeti Szövetség tervez akciót, de várják a további demonstrálókat is. „Kezdjük azt érezni, hogy mi a saját foglalkozási csoportunkból kihoztuk a maximumot”. A szakszervezeti vezető szerint a szülők is velük vannak, viszont egyre kevesebb az eszközük, ugyanis egyre több intézményben próbálják nekik megtiltani, hogy igazolják a hiányzásokat. A tanárokon érzékelhető retoziós nyomás, az eseteket a nedolgozzingyen.hu nevű felületén gyűjtötte össze a PDSZ. Az egyik ilyen, hogy 

egy résztvevővel közölték: áthelyezik a lakhelyétől távol lévő iskolába tanítani. 

A pedagógus szakszervezetek csütörtökön tárgyaltak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral, viszont Nagy Erzsébet sajtótájékoztatója szerint a követeléseik egyetlen pontjára sem reagált érdemben a kormány, ehelyett a  már említett teljesítményértékelésről kaptak anyagot

A szakszervezetek 45 százalékos fizetésemelést szeretnének elérni, és azt, hogy a tanárok heti óraszámát 22-ben maximálják, legyen joguk rendes sztrájkra, és vonja vissza a kormány a tanárok kirúgását újraszabályozó rendeletét. A kormány decemberben elvi egyezséget kötött az országnak járó uniós támogatások ügyében. Azt ígérik, hogy idén 20,8 százalékos béremelést kap az oktatásban dolgozók 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz viszonyítva 30 százalékkal növekednek a tanári fizetések. Persze kérdés, mi valósul meg ebből.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk