Politikai hírek

  • 1998. január 15.

Belpol

Xénia: maffiakapcsolatok?
Csintalan Sándor (képünkön) szocialista párti politikus és a Xénia Láz Egyesület egyaránt tiltakozott, amiért a Népszabadság szombati száma azt állította: a Xénia Láz Egyesületnek kapcsolata van a magyar alvilággal, és a szocialista párt politikusai is támogatják az egyesületet. Csintalan, bár a cikk nem nevezi meg érintettként, "megvádolt elvtársai és barátai" védelmében "kötelességének érezte" leszögezni, hogy az Ûrgammák című sorozatot gyártó cégnek nincs köze Lakatos Csabához és Prisztás Józsefhez, de hozzátette: az MSZP sohasem titkolta a Xéniához fűződő kapcsolatait. Az egyesület vezetői szintén tiltakoztak, kijelentve, hogy néhány pártpolitikus által is közvetített valótlan állítások a Xénia Láz munkáját kívánják nehezíteni. Az egyesület továbbra is a tanulók fejlődését tűzi maga elé célként, jelentették ki. A Népszabadság cikkében foglalkozik többek közt a Xénia és az Úttörőszövetség összeolvadásával, az Ûrgammákat készítő Félix Film Kft. egyik vezetőjével, a cikk szerint maffiakapcsolatokat ápoló Czégé Zsuzsával, Schmuck Andorral, a Xénia Láz Egyesület vezetőjével (korábban az MSZP-barátságát nyíltan vállaló BIT egyik vezetőjével), valamint az egyesület üzleti ügyeivel. A Fidelitas (a Fidesz ifjúsági partnerszervezete) hétpárti parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kéri az ügyben.

Algéria: továbbra is terror Az észak-afrikai országban lefolyt újabb hét végi mészárlások célja immár elsősorban a nemzetközi sajtó figyelmének felkeltése,állítják megfigyelők. Egyes hírek szerint szemtanúk a biztonsági erők tagjait is felismerték a gyilkos kommandókban. Az algériai kormány az újabb és újabb vérengzések ellenére továbbra sem hajlandó nemzetközi segítséget igénybe venni, holott az Egyesült Államok után már az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az EU is nemzetközi tényfeltáró biztottság küldését követelte Algériába. Algéria volt elnöke, a Párizsban élő Ben Bella szerint akkor normalizálódhat a helyzet, ha a kormány és a betiltott Iszlám Üdvfront között párbeszéd kezdődik. (Lásd még: 38-39. oldal.)

Bős-tárgyalások: erőmű Pilismarótnál? Nem a hágai ítélet szellemében folynak a magyar és a szlovák fél közti tárgyalások, ami mind ökológiailag, mind anyagilag hátrányosan érintheti az országot - jelentette ki a Duna Charta részéről Karátson Gábor a zöld mozgalmak és a pártok képviselőinek részvételével megrendezett szombati tanácskozáson. A pártok képviselői azon a véleményen voltak, hogy a választások előtt ne szülessen meg a megállapodás. Hétfőn került sor a szlovák és a magyar küldöttség újabb tárgyalására. A magyar fél nem terjeszt elő új javaslatot, a szlovák delegáció válaszát várják a korábbi magyar felvetésekre. Arra az esetre, ha a szlovák küldöttség egyetlen javaslatot sem tart elfogadhatónak, már kidolgoztak egy újabb javaslatot, amely szerint egy gát épülne Pilismarót közelében. Jelenleg a koalíciós pártok között sincs egyetértés a terv támogatását illetően. (Lásd még: 36-37. oldal.)

Kisebbségi képviselet: alkotmányossági aggályok? Ha a kisebbségek parlamenti képviseletét pozitív megkülönböztetéssel próbáljuk megoldani, akkor alkotmányossági aggályok merülhetnek fel, hiszen a választásoknak közvetlennek, titkosnak és egyenlőnek kell lenniük - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben felelős politikai államtitkára annak kapcsán, hogy Horn Gyula miniszterelnök (képünkön) a német kisebbségi önkormányzati képviselők előtt egy fórumon kijelentette: a kormány februárban tárgyalja a kisebbségek parlamenti képviseletéhez szükséges törvénymódosításokat. Így esély van arra, hogy az Országgyűlés elfogadja a módosításokat, és hogy a következő ciklusra az e szerint megválasztott kisebbségi képviselők is a parlamentbe jussanak. Tabajdi utalt arra: a kormány elé kerülő egyik javaslat szerint - anonim módon - fel kellene mérni a magyarországi kisebbségek létszámát. (A jelenlegi parlamenti megállapodás szerint a kisebbségi képviselőknek elegendő lenne ötezer szavazat a bejutáshoz; a választók három - területi, párt- és kisebbségi - listára szavaznának, függetlenül az etnikai hovatartozástól; ehhez azonban törvénymódosítások kellenek.)

Románia: felbomlik a koalíció? Victor Ciorbea román kormányfő (képünkön) a reformok felgyorsítását ígérte hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján azután, hogy a demokrata párti Traian Basescu kijelentette: pártja kilép a koalícióból, ha a reformok nem a kívánt ütemben valósulnak meg. A szakszervezetek is sürgették a reformok gyorsítását. A Demokrata Párt nem bízik a további tárgyalások sikerében, a párt csak azzal a feltétellel támogatná a kormányt - mondta Basescu, a volt közlekedési miniszter -, ha azt nem Victor Ciorbea vezetné. Basescu szerint a kormányfői tisztségre a Parasztpárt főtitkára, Radu Vasile lenne a legalkalmasabb. A Parasztpárt támogatásáról biztosította a jelenlegi kormányfőt. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke is kilátásba helyezte pártja kilépését a koalícióból abban az esetben, ha az oktatási törvény módosítását a jelenlegi formában fogadják el a román törvényhozás képviselőházában is. Constantinescu államfő egyelőre nem fontolgatja a kormányfő felmentését.

Funk ismét gyógyít A jövőben nem adhat szintetikus heroint betegeinek, de ismét munkába állhat osztályán dr. Funk Sándor, a Nyírő Gyula Kórház addiktológusa, akit, mint arról a Narancs is beszámolt, kábítószerrel való visszaélés gyanújával tartóztattak le munkahelyén hónapokkal ezelőtt. A rendőrség azt feltételezte, hogy Funk pénzért árul szintetikus kábítószert opiátfüggő betegeinek. Egy napilapnak nyilatkozó orvos, aki továbbra is ad betegeinek Depridol nevű szert, kijelentette: a rendőrségi beavatkozás után sok kezelt és orvos is elbizonytalanodott; többek nem járnak már kezelésre. A Funk-ügyben folytatott rendőrségi vizsgálat lapértesülések szerint rövidesen lezárul.

Crna Gora: hatalomváltás, feszültségek Több tízezres tüntetést tartottak a hét elején az elnökválasztáson vereséget szenvedett Momir Bulatovic hívei: a választásokon győztes Djukanovic szerint a leköszönni kénytelen elnök több százezer embert szeretne toborozni, akik rendbontásokat provokálnának országszerte, és emiatt a szövetségi kormány rendkívüli állapotot hirdetne Crna Gorában: ha ugyanis ez lépne életbe, elmaradna az elnökcsere. A hétfői tüntetésen a karhatalmi erők több száz fegyvert gyűjtöttek be a résztvevőktől, így rendzavarásra nem került sor. Belgrád a tüntetés napjáig nem reagált támogatólag Bulatovic kezdeményezésére, holott szerb politikusok korábban többször is támogatásukról biztosították őt. Washington figyelmeztette a leköszönő elnököt: őt terheli a politikai felelősség, ha a hatalomváltás nem békés keretek között zajlana.

Fejér megye: nem rasszisták? Tiltakozik a cigányellenesség vádja ellen ötvenöt Fejér megyei polgármester: Kossa Lajos abai polgármester vezetésével arra hívják fel az ország figyelmét, hogy utasítsák el a rasszizmus minden formáját, és tiltakoznak "a falusi lakosság lejáratása" ellen. Kossa ellen szabálysértési eljárást folytat a Fejér megyei rendőrkapitányság, amiért támogatta azokat a belsőbárándi lakosokat, akik élőlánccal akadályozták meg, hogy az egyik Rádió utcai család a faluba költözzön, a számukra a fehérvári önkormányzat által megvásárolt házba. Emlékezetes, hogy Belsőbárándon kívül más falvakban is megakadályozták volt Rádió utcai lakosok beköltözését különböző Fejér megyei települések lakói. A múlt hét elején született döntés arról, hogy a volt Rádió utcai családok közül tizenegy Székesfehérváron maradhat a falvakban őket fogadó ellenséges hangulat miatt. (A Marketing Centrum közvélemény-kutatást végzett a székesfehérvári Rádió utcaiak kálváriájának megítéléséről; erről lásd a 20-21. oldalon.)

Izrael: előrehozott választások? Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke bízik benne, hogy kormánya hivatali ideje végéig, 2000-ig helyén marad. Az izraeli politikusok többsége szerint azonban elkerülhetetlen az előrehozott választások megtartása, s egy közvélemény-kutatás adatai szerint a polgárok nagyobb része azt szeretné, ha a Netanjahu-kabinetet még 2000 előtt leválthatnák. Több miniszter is bírálta a kormányfőt, amiért politikája miatt David Lévi külügyminiszter távozott a kormányból. Netanjahu a megüresedett külügyi tárca vezetésével Simon Peresz volt munkapárti kormányfőt kívánja megbízni. Múlt hét kedden megkezdte közel-keleti útját Dennis Ross amerikai közvetítő, aki előbb Netanjahuval, majd Arafattal találkozik. Tárgyalásain a két politikus amerikai útját készíti elő: azt szeretné elérni, hogy Izrael konkrét csapatkivonási tervekkel érkezzen, a palesztin vezető pedig a biztonsági együttműködés terveit dolgozza ki az amerikai út előtt.

Készültségben az indonéz hadsereg Indonéziát a múlt csütörtökön érte el a Délkelet-Ázsiában kirobbant gazdasági válság; az országban felvásárlási láz tört ki. A Jakarta Post című, angol nyelvű indonéz napilap lemondásra szólította fel az 1965-ös államcsíny óta hatalmon lévő, diktatórikus módszerekkel uralkodó Szuharto elnököt. Pénteken kisebb diáktüntetésen is követelték a 76 éves elnök távozását. A hadsereg szóvivője, Wahab Mokodongan kijelentette: a katonaságnál a legenyhébb, harmadfokú készültséget rendelték el, de zavargások esetére erélyes fellépést helyezett kilátásba. Bill Clinton amerikai elnök Szuhartót hibáztatja a gazdasági válság kialakulásáért, mivel az indonéz elnök nem tartotta be az IMF-fel múlt év októberében kötött megállapodás feltételeit. Az indonéz rúpia 75 százalékos értékvesztésének és az indonéz tőzsde árzuhanásának a hatására a világ tőzsdéin csökkentek az árfolyamok.

Morze

Nem lesz sztrájk a Volán-vállalatoknál, miután megállapodás született a munkaadók és a szakszervezetek között a béremelés mértékéről.

Kártérítést fizet Németország a náci holocaust kelet-európai túlélőinek - jelentették be, miután hosszas egyeztetés után megállapodást kötött a Jewish Claims Conference és a bonni kormány. Az egyezség értelmében 1999-től Bonn évi 20 millió márkát különít el azok számára, akik eddig nem kaptak kártérítést; körülbelül 18 ezer főre számítanak. Egy-egy személy 250 márkát kaphat havonta.

Több mint ötvenen haltak meg Kínában a múlt hét végén történt földrengések következtében: a Richter-skála szerinti 6,2-es erősségű földmozgások során mintegy 11 ezer ember sebesült meg és 120 millió dolláros kár keletkezett.

Bagdad ismét bírálta az ENSZ ellenőreit, akiket az iraki leszerelés felügyeletével bízott meg a világszervezet: bagdadi vezetők szerint nem megfelelő az amerikai szakember által irányított csoport összetétele, amely "aránytalanságokat tükröz" a leszerelést felügyelő bizottságban részt vevő országokéval összevetve.

Kelet-Pakisztánban egy temetőben imádkozó síita hívek csoportját támadták meg fegyveresek: 22 embert megöltek. A helyi biztonsági erők egy szélsőséges szunnita csoportnak tulajdonítják a vérengzést.

Elképzelhető, hogy áttörés következik be Irán és az Egyesült Államok kapcsolatában, miután az iráni elnök a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva "szózatot intézett az amerikai néphez". Az USA évek óta folytatja a "kettős féken tartás" politikáját, amellyel mind Irakot, mind Iránt igyekszik elszigetelni. Egyik törekvés sem látszik sikeresnek, és az európai hatalmaknak sem megfelelő már ez a politika; az esetleges nyitás számos európai és közel-keleti ország érdekeit érinti.

A kubai választások során a 601 jelölt közül a kubaiak megválasztották a parlament 601 tagját. Fidel Castro, Kuba elnöke a választást a demokrácia példájaként említette. Időközben lehallgatókészüléket fedeztek fel abban a lakosztályban, amelyben a pápa közelgő kubai látogatásán megszáll majd. A Vatikán szemet hunyt az eset felett, nem akarván terhelni Kubával oldodófélben lévő kapcsolatait.

Figyelmébe ajánljuk