Politikai hírek

  • 1998. augusztus 6.

Belpol

Javuló gazdasági trendek
A Gazdasági Minisztérium (GM) illetékese szerint a kormányváltás nem okozott törést a külföldi tőke Magyarországra jövetelében. Szűcs Zsuzsanna a Vasárnapi Hírek című lapnak elmondta, hogy az év első öt hónapjában 600 millió dollár érkezett a gazdaságba, elsősorban a járműgyártás és az informatika területére. A GM azzal számol, hogy továbbra is évente 1,5-2 milliárd dollár működő tőke érkezik Magyarországra. Optimista a Kopint-Datorg is: kelet-európai felmérésük szerint Magyarország helyzete rendkívül kedvező, gazdasági fellendülés előtt áll, ami évi 5 százalékos növekedést is jelenthet.

Hatástalanított "búzabomba" A kormány legutóbbi ülésén Torgyán József mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter közölte: sikerült hatástalanítani a "búzabombát". A miniszteri bejelentést nem kommentálta a kormányszóvivő, de a közlés nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy - a búza 75 százalékának learatása után - a várt 800 ezer tonna helyett csak 40 ezer tonnát adtak le a kistermelők. Így a tervezett 12 milliárd helyett csak 3 milliárdot áldoz a költségvetés a Torgyán által "pozitív diszkriminációnak" tartott búzafelvásárlási akcióra. A miniszter javaslatára egyébként a kabinet úgy döntött: augusztus elsejével átmenetileg felfüggeszti a búza és a kukorica exportjára vonatkozó engedélyezési kötelezettséget.

Postabank: menesztés Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnöke cáfolta, hogy kitiltották volna a Postabank épületéből Princz Gábor elnök-vezérigazgatót (képünkön) és az állítólag százmilliárdos hiány miatt múlt pénteken menesztett teljes menedzsmentet. Tarafás Imre azonban megerősítette, hogy a 75 százalékos többségű állami tulajdonos távozásra készteti a bank vezetését. Járai Zsigmond pénzügyminiszter előbb rossz gazdálkodással, néhány nappal később már jogsértéssel indokolta Princz leváltását, valamint az igazgatóságnak és a felügyelőbizottság tagjainak szóló ultimátumot. Járai ugyanakkor megerősítette, hogy a kormány erős bankot akar, ezért a szükséges tőkeinjekcióval megerősíti a pénzintézetet. Az ÁPTF felügyelőbiztosokat rendelt ki a Postabankhoz, hogy biztosítsa az ügymenet zavartalanságát. Szerintük ugyanis a menedzsment az augusztus 7-i közgyűlés előtt a részvényesek érdekeit veszélyeztető üzletek megkötését tervezte.

Mégsem lesz vagyonadó A kormány nem készül vagyonadó bevezetésére, van azonban olyan elképzelés, hogy vagyonfelmérés alapján össze lehessen hasonlítani a vagyongyarapodást a befizetett adóval - közölte a kormány ülése után Borókai Gábor szóvivő, aki a kamatadó ötletét is kategorikusan cáfolta. Két hete Járai Zsigmond pénzügyminiszter (képünkön) azt mondta, fontolóra veszik ezen adónemek bevezetését. Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára egy nyilatkozatban azt is felvetette, hogy a vagyonadó mértéke 10-20 százalék között lenne, mert a nagyobb mértékű elvonás veszélyeztetné a megtakarításokat (20 százaléknál a számítások szerint 30 milliárddal több lenne a költségvetés bevétele). Az új PM-vezetés azért melegítette fel az Antall-, majd a Horn-kormány idején is többször beharangozott lépést, hogy a tőke és a munkajövedelmek adóterheit közelítse egymáshoz. Ellenzéki politikusok a törvényességgel és az alkotmányossággal kapcsolatos aggályaiknak adtak hangot, és kiemelték, hogy a lépés negatívan hatna a gazdaság élénkítésére.

Koalíciós együttműködés A rendszerváltást követő parlamenti történelemben újszerű megállapodást írtak alá a koalíciót alkotó pártok (a Fidesz - MPP, az MDF és az FKGP) frakcióvezetői. A megállapodás szerint minden kormányülést megelőzően tájékoztatást kapnak Stumpf Istvántól, a Miniszterelnöki Hivatalt (MEH) vezető minisztertől a napirendre kerülő témákról. A frakcióvezetők folyamatosan egyeztetnek az azonnali kérdésekről és interpellációkról, illetve a plénumon és a bizottságokban a szavazati többség biztosításáról - a távolmaradást a képviselők fizetésének csökkentésével szankcionálnák. A minősített többséget igénylő kérdésekben a frakciók témafelelősei egyeztetnek a tárcák vezetőivel.

Románia: ismét egyetemvita "Etnikai szeparatizmusnak" nevezte Andrei Marga román oktatási miniszter a kolozsvári magyar egyetem létrehozásának sürgetését. A Babes-Bolyai egyetem korábbi rektora szerint a "multikulturális" oktatás jelenthetné a megoldást. Marga szerint a magyar egyetem tervét hozzá nem értő emberek dolgozták ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) visszautasítja Andrei Marga álláspontját, amely Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint sem politikailag, sem szakmailag nem megalapozott. Sergiu Chiriacescu, a Rektorok Országos Tanácsának elnöke "erkölcstelennek" nevezte Orbán Viktor kijelentését, hogy Magyarország kész anyagilag is támogatni az önálló magyar egyetemet. Emil Boc jogász, egyetemi tanár az "ismeretek hiányával" magyarázta Orbán ajánlatát, mert a román törvények csak az államnak és a helyi önkormányzatoknak engedélyezik az egyetemek fenntartását.

Clinton szexbotránya: vádalku Vallomást tesz Bill Clinton amerikai elnök (képünkön) a szövetségi vádesküdtszék előtt augusztus 17-én. Az elnök azután döntött így, hogy Monica Lewinsky, a Fehér Ház egykori gyakornoka vádalkut kötött Kenneth Starr ügyésszel, és beismerte, hogy volt szexuális kapcsolata az elnökkel, aki annak eltitkolására szólította fel. A Lewinsky által átadott tárgyi bizonyítékok között van az a ruha is, amelyet az állítólagos együttlét idején viselt. Az elnök elleni legsúlyosabb vád a szexuális együttlét eltitkolására való felbujtásra irányul, ez ugyanis hamis tanúzásnak, arra való felhívásnak és az igazságszolgáltatás akadályozásának számít, ami legkevesebb öt év börtönnel büntethető. Közvélemény-kutatási adatok szerint az amerikaiak 66 százaléka véli úgy, hogy az elnök hazudni fog a vallomástételkor.

Csecsenföld: különleges státus? Különleges vagy szabad gazdasági övezeti státust ajánlott fel Csecsenföldnek Szergej Kirijenko orosz miniszterelnök Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel folytatott tárgyalásain. Kirijenko azzal indokolta ajánlatát, hogy a gazdasági problémák gyors megoldásával lehet megelőzni egy újabb fegyveres konfliktust. Az Ingusföldön zárt ajtók mögött lezajlott találkozón nem sikerült azonban egyetlen megállapodást sem aláírni. Kirijenko szerint nincs is szükség újabb megállapodásokra, hanem a létező szerződéseket kell betartani. Viktor Iljuhin, az orosz alsóház kommunista elnöke "elsietettnek és könnyelműnek" nevezte Kirijenko ajánlatát, mert a különleges státus szerinte a pénzmosás és a drogkereskedelem központjává tenné Csecsenföldet.

EU-tagság: mégsem 2015? Alaptalanok azok a feltételezések, amelyek szerint az EU-bővítés legkorábbi időpontja 2015 - mondta Edmund Stoiber bajor kormányfő Martonyi János magyar külügyminiszternek kétnapos hivatalos németországi látogatásán. A magyar diplomácia vezetője találkozott Klaus Kinkel német külügyminiszterrel is, aki elmondta: Németország azt szeretné, ha a konkrét csatlakozási tárgyalások már idén novemberben megkezdődnének. Martonyi kijelentette, hogy Budapest döntő szerepet tulajdonít annak, hogy 1999. január elsejétől Németország tölti be az EU elnöki posztját. A két külügyminiszter a kosovói konfliktusról is tárgyalt: a magyar fél megismételte, hogy hazánk egészségügyi vagy műszaki alakulatok küldésével kész részt venni egy nemzetközi akcióban, harcoló egységek küldéséről azonban szó sem lehet.

NATO-bővítés: brit vita A NATO-bővítés egyik legkérdésesebb eleme Magyarország, amelynek nincs tengerpartja, és az atlanti szövetség első olyan tagja lesz, amely szárazföldön sem érintkezik egyetlen másik tagállammal, ez azonban nem okozhat problémákat - jelentette ki Lord Gilbert, a brit védelmi tárca államtitkára a NATO-bővítés felsőházi vitáján, ahol egyébként mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldal támogatta a bővítést. A legélénkebb vita a bővítés költségeiről folyt: a hozzászólók megkérdőjelezték a Gilbert által idézett, tíz évre vonatkozó és 1,5 milliárd dollárról szóló becsléseket. A felsőházi vitával a NATO-bővítés brit ratifikációjának parlamenti szakasza lezárult. A brit jogszokás szerint a nemzetközi szerződéseket a kormány, illetve az uralkodó ratifikálja.

Roma asszonyok bántalmazása "Ha virrasztani tudnak a roma holocaust megemlékezésen, akkor most is maradjanak csöndben" - a Roma Sajtóközpont értesülése szerint ezt mondták azok a részeg férfiak, akik péntek hajnalban Balatonszemesen roma nőket bántalmaztak. Egyiküket olyan súlyosan megverték, hogy agyrázkódással a siófoki kórházba kellett szállítani; komoly sérülést szenvedett hat hónapos terhes munkatársa is. Az asszonyok a Közéleti Roma Nők Egyesületének tagjai, akik továbbképzésen vettek részt Szemesen. Az incidens azután robbant ki, hogy a nők a hajnali három óra óta tartó focizás beszüntetésére szólították fel az ittas férfiakat. A balatonföldvári rendőrőrs parancsnoka szerint az egyik férfi egy budapesti rendőr volt. Kozma Blanka, az egyesület elnöke feljelentést tett az elkövetők ellen.

Közel-Kelet: eredménytelen tárgyalások Ha Izrael nem áll elő elfogadható javaslattal, akkor a palesztinok véget vetnek az amerikai béketervről szóló, közelmúltban felújított tárgyalásoknak, és ismét az Egyesült Államokhoz fordulnak - jelentette be a palesztin tárgyaló küldöttség vezetője, Nabil Saat, aki szerint az izraeli küldöttség nem is rendelkezett megfelelő felhatalmazással a megegyezésre. Jasszer Arafat palesztin vezető már korábban elfogadta az amerikai tervet, amely felszólítja Izraelt, hogy vonja ki csapatait, és Ciszjordánia újabb 13 százalékát adja palesztin fennhatóság alá, cserébe a palesztinok által vállalt biztonsági garanciákért. Izreal azonban nem bízik a palesztin garanciákban, és csak a terület 10 százalékát hajlandó átadni.

Morze

A roma holocaust során elhurcolt és gázkamrákban meggyilkolt cigány férfiak, nők és gyerekek tízezreire emlékeztek Magyarország több városában. Budapesten, a Parlament előtt Demszky Gábor főpolgármester és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke mondott beszédet, Orbán Viktor miniszterelnök koszorút küldött.

Valószínűleg nem műszaki hiba okozta a két hete Kecskeméten lezuhant MiG-29-es vadászgép tragédiáját. A bemutató repülés során szörnyethalt Rácz Zsolt első osztályú pilótát katonai díszpompával temették el a városban múlt pénteken.

Václav Havelnek a vasárnapi javulás után ismét légzési nehézségei voltak, így hétfőn mégis el kellett rajta végezni a gégemetszési műtétet. A cseh elnökön múlt vasárnap vastagbélműtétet hajtottak végre, és légzési zavarai támadtak, amikor le akarták kapcsolni a lélegeztetőgépről. A műtét kompikációk nélkül zajlott le.

A hágai börtönben egy hónapon belül meghalt a második, háborús bűnökkel vádolt fogoly. Orvosi szakértők szerint a népirtással és emberiség elleni bűnökkel vádolt 57 éves szerb Milan Kovacevic természetes halállal, valószínűleg szívroham következtében halt meg.

Lassingban feladták a reményt a bányában rekedt tíz bányász felkutatására. Ezzel lezárult az ausztriai városban történt bányaszerencsétlenség utáni 18 napos keresés. A német kutatók hétfő reggel elutaztak, miután vasárnap sikertelennek bizonyult a bányászoknak (illetve holttestüknek) kamerákkal való megtalálása.

Újabb üzletembert gyilkoltak meg Oroszországban. Egy Szmolenszk közelében fekvő faluban a legnagyobb orosz gyémántcsiszoló cég, a Krisztall vezérigazgatóját, az 58 éves Alekszandr Skadovot lőtték agyon ismeretlenek egy 7,65-ös kaliberű pisztollyal.

Ukrajnában az idei év első felében 81 halálos ítéletet hoztak, a legfelsőbb bíróság csak tíz esetben adott helyt a fellebbezésnek. A halálos ítéletek kiszabását annak ellenére folytatják, hogy a kijevi vezetés az Európa Tanácshoz való 1995-ös csatlakozáskor vállalta a kivégzések azonnali befagyasztását, valamint a halálbüntetés eltörlését.

Meleg Játékok néven Amszterdamban az idén ötödször rendezik meg a világ homoszexuálisainak legnagyobb szabású sportrendezvényét. A szervezők, akik a rendezvényt a tolerancia népünnepélyének szánják, 200 ezer résztvevőre számítanak.

Figyelmébe ajánljuk