Politikai hírek

  • 1998. augusztus 27.

Belpol

Nyilvánosság Klub: Simicska válaszoljon
"A nyilvánosság épsége csorbul, a sajtó képtelen tájékoztatási feladatát ellátni, ha a közfunkciók viselői megtagadják a polgároktól a közérdekű információkat. Sem a legfőbb állami adóbehajtó, sem az állami privatizáció főfelelőse nem utasíthatja vissza a társadalom érdeklődését, amikor üzleti erkölcsük vagy éppen hivataluk munkája a közfigyelem középpontjába került. Sem az APEH elnöke, sem az ÁPV Rt. vezérigazgatója nem privát személy már" - áll a Nyilvánosság Klub Narancshoz eljuttatott állásfoglalásában. A szervezet aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Simicska Lajos APEH-elnök hivatalba lépése után tíz napra megtagadta a hivatalával összefüggő információk közlését, holott nevét a sajtó néhány hete összefüggésbe hozta különböző gazdasági visszaélésekkel, tisztázatlan pénzügyi tranzakciókat és állítólagos adótartozást felhalmozó, illetve hátrahagyó, a Fidesszel is kapcsolatban álló cégekkel.

Augusztus 20.: megemlékezések Országszerte megemlékeztek az államalapítás és a keresztény Európához való csatlakozás évfordulójáról augusztus 20-án: a központi ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök a gazdaság eredményei, az adósságterhek csökkenése és az infláció lassuló növekedése mellett szólt arról, hogy az egészségügyi ellátások rendszere akadozik, szervezete és szemlélete megújulásra szorul. Szabó János honvédelmi miniszter a fejlesztésre szánt összegek növekedéséről és a honvédség vezérkarának a minisztériumba integrálásáról beszélt. Orbán Viktor miniszterelnök Alcsútdobozon Szent István üzenetét a döntések mihamarabbi meghozatalának szükségességében látta, még ha e döntések nehezek és vitatottak is. Torgyán József földművelésügyi miniszter a sertéstenyésztők megsegítését ígérte, Csurka István MIÉP-elnök pedig Demszky Gábor főpolgármester leváltását.

Orbán Varsóban Régi történelmi hagyományok folytatódnak azzal, hogy nem sokkal az új magyar kormány felállása után a két ország között miniszterelnöki találkozó jött létre - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egynapos hivatalos varsói látogatásán. A miniszterelnök találkozott a lengyel köztársasági elnökkel, Aleksander Kwasniewskivel és Bronislaw Geremek külügyminiszterrel is. A tárgyalásokon szó volt a közelgő uniós és a NATO-tagsággal kapcsolatos közös feladatokról. A lengyel és a magyar kormányfő tárgyalt gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról is; Orbán utóbb közölte, hogy a magyar gabona lengyel importjának ügye szerepelni fog a két ország külügyminisztereinek jövő hétre tervezett megbeszélésein is.

Kína: tetőzött a Jangce Vasárnap a folyó felső szakaszán tetőzött a Jangce. Az újabb árhullám az eddigieknél is nagyobb károkat okozhat: sok helyen a víz terhe alatt már elkezdtek repedezni a gátak. A folyók több olajmezőt is veszélyeztetnek. A legnagyobb készültség továbbra is a Jangce mentén van: itt kétmilliónál is több ember segédkezik a mentésben. A meteorológusok előrejelzései szerint a folytatódó esőzések miatt a folyók vízszintjének további emelkedése várható. Az áradások miatti veszteséget 24 milliárd dollárra becsülik. Eddig már egymillió ember vált hajléktalanná, kétmillióan laknak ideiglenesen kialakított sátorvárosokban. A hatóságok járványveszélytől tartanak.

Kosovo: még nem tárgyalnak Bár a kosovói konfliktusban szemben álló albán és szerb fél is azonnali tárgyalásokat szorgalmaz, az Egyesült Államok különmegbízottja, Christopher Hill mégsem tudta tárgyalásra bírni a feleket. Az albán küldöttség elnöke, Fehmi Ageni (ismét) a tárgyalás feltételéül szabta a szerb belbiztonsági erők kivonását Kosovóból. Újabb összecsapások is történtek a napokban: Decani környékén a szerb tüzérség négy falut vett tűz alá, albán fegyveresek pedig szerb rendőrőrsöket támadtak. Az Egyesült Államok nem tesz egyoldalú lépéseket a kosovói válság rendezésére - jelentette ki William Cohen amerikai védelmi miniszter, aki egyben sürgette a NATO-tagállamokat egy közös akció megindítására.

Boross: "veszélyt jelentő SZDSZ" "Remélem, hogy a szellemi és kulturális szférából hamarosan eltűnnek az arra legnagyobb veszélyt jelentő, SZDSZ-dominanciájú csoportok" - jelentette ki Boross Péter korábbi miniszterelnök, az MDF alelnöke, a kormányfő tanácsadója az MDF egyik vidéki rendezvényén. Kijelentését "az egész magyar demokrácia elleni súlyos kormányzati támadásnak" minősítette másnap lapnyilatkozatában Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke. Hasonlóan nyilatkozott az MSZP frakcióvezető-helyettese: Lendvai Ildikó reményét fejezte ki, hogy a kulturális miniszter és a kormányfő valamilyen formában elhatárolódik Boross kijelentésétől, mert az "a kultúrharc veszélyét hordozza". (Lásd még: 39. oldal.)

Alkotmánybírákról csak később A koalíciós pártok csak a jövő héten kezdik meg az egyeztetéseket arról, hogy miképpen töltsék be az Alkotmánybíróság (Ab) három lejáró mandátumú bírájának helyét. Az Ab-ról szóló törvény szerint november 23-án jár le Sólyom László, Kilényi Géza és Ádám Antal "alapítók" mandátuma, s az ezt megelőző három hónapon belül az országgyűlési jelölőbizottságnak meg kell állapodnia az utódok személyében, a képviselők kétharmadának pedig titkos szavazással meg kell választania a jelölteket. A hivatalban lévő bírák újraválasztását, amire egyszer lehetőséget ad a jogszabály, nem fogadja lelkesedéssel az MSZP, kifejezett támogatását pedig ez idáig csak a MIÉP és az MDF ígérte meg.

Északír válság: példátlan szigor Az ír kormány az északír Omagh városban történt véres merénylet után a terrorizmus elleni fellépés jelentős szigorítását célzó törvényeket dolgozott ki: ezek alapján a gyanúsítottakat a rendőrség különleges törvényszék elé állíthatja majd. Tervezik az óvadéki rendszer megszigorítását és a tanúk hallgatási jogának korlátozását is. A kormánytervezet része az Írország és Nagy-Britannia között az elmúlt héten megindult biztonsági együttműködésnek. Bertie Ahern ír és Tony Blair brit miniszterelnök (képünkön) több egyeztető tárgyalást folytatott a hasonló mészárlások megelőzése érdekében hozandó intézkedésekről. Mo Mowlam, az északír ügyek minisztere szerint Nagy-Britanniában nincs szükség hasonló szigorításokra - ezt azután nyilatkozta, hogy az északír tartományi főminiszter, David Trimble felszólította: tegyen határozottabb intézkedéseket az omaghi merénylet gyanúsítottjainak letartóztatására.

Repülőgép-vásárlás: elhalasztva A magyar vadászrepülőgép-tender kiírását a nehéz gazdasági helyzet miatt 2003-ig felfüggesztjük - jelentette ki Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka; hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök is. A hét végén tartott Nemzetközi Repülőnapon ennek ellenére részt vett az összes olyan jelentős hadiipari cég, amely érdekelt a magyar légierő modernizációjában. 2003 után a vezérezredes közlése szerint egymilliárd dollár értékben harminc új vadászrepülő vásárlására lesz lehetőség. A repülőnaphoz kapcsolódó NATO-Express rendezvényen először vehettek részt az Alba Kör NATO-csatlakozást ellenző aktivistái.

Kanada: vízumkényszer? Közel ötszáz magyarországi - zömmel roma -család nyújtott be eddig menekültkérelmet Kanadában. Ha tovább nő a bevándorlók száma, Kanada vízumkényszert vezethet be Magyarországgal szemben - nyilatkozott néhány kanadai diplomata. Az észak-amerikai ország bevándorlási hivatalának igazgatója, Gerry Van Kessel ezt nem erősítette meg. A kivándorlás oka a jobb életkörülmények reménye, ezért a kormánynak határozott ígéretet kellene tennie a romák élethelyzetének javítására - mondta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt elnöke, Hegyesiné Orsós Éva a Roma Sajtóközpontnak. Borókai Gábor kormányszóvivő szerint "a kormány mindent megtesz azokért a romákért, akik hajlandók helyzetükön változtatni".

Fizetnek a német biztosítók? Lapértesülések szerint vezető német és más, nagy európai biztosítótársaságok a közeljövőben bíróságon kívüli egyezséget kívánnak kötni zsidó szervezetekkel, illetve az amerikai biztosítási felügyelettel a holocaust áldozatainak kártalanításáról. Egy német hírügynökség információi szerint a kérdésről tárgyaló nyugat-európai biztosítók egyenként 450 ezer márka kifizetésére hajlandók, cserébe azért, hogy a holocaust túlélői és az áldozatok örökösei lemondjanak minden további kárigényükről. Német lapértesülések szerint két amerikai ügyvédi iroda a közeljövőben beperel több német multinacionális nagyvállalatot vagy jogutódjait, amelyek érintettek zsidó kényszermunkások foglalkoztatásában. E cégek eddig rendre elzárkóztak bármilyen kártérítési igény kielégítése elől.

Botha: elítélték Egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre vagy - ezt kiváltandó - 1600 dollár pénzbüntetésre ítélte egy dél-afrikai bíróság Pieter Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság 1978-88 között volt elnökét. A 82 éves exelnököt azért ítélték el, mert nem volt hajlandó együttműködni azzal a bizottsággal, amely az apartheidkorszak emberi jogi visszaéléseit és a rendőrség túlkapásait vizsgálja. Botha a fehérek elleni boszorkányüldözésnek nevezte a Desmond Tutu anglikán érsek vezette Igazság és Nemzeti Megbékélés Bizottsága munkáját, ezért háromszori felszólításra sem volt hajlandó megjelenni a testület előtt. A Bizottság előtt korábban tanúskodó rendőrök és katonák beismerték: 1978 és ´88 között felsőbb parancsra bombamerényleteket követtek el többnyire fekete ellenzékiek ellen, és elmondásuk szerint Botha adott parancsot több fekete ellenzéki megkínzására és meggyilkolására is. (Lásd még: 39. oldal.)

Kormány: fontos az ÉT A kormány számára a legfontosabb cél a stabilitás fenntartása, az EU-csatlakozás feltételeinek megteremtése és a foglalkoztatás helyzetének javítása - mondta Chikán Attila gazdasági miniszter, miután az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) ülésén arról beszélt, hogy a kormány mozgástere elődeiénél lényegesen nagyobb. Varga Mihály pénzügyminisztériumi politikai államtitkár az infláció leszorítását, a munkavállalók terheinek csökkentését és az ehhez szükséges adóbehajtási szigorítást nevezte a legégetőbb feladatnak. A partnerek elfogadták a terveket, noha az elképzeléseket elnagyoltnak nevezték. A munkáltatók a kormányzati törekvések fontossági sorrendjét hiányolták, a szakszervezetek ötszázalékos reálkereset-emelést sürgettek.

Morze

"Szellemi erőközpont" létrehozásának szükségességét hangsúlyozta Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke a szervezet megalapításának 60. évfordulóján tartott ünnepi ülésen. Nem az az első számú kérdés, hogy mit csinált velünk a történelem, hanem az, hogy mi magunkból mit csinálunk -hangoztatta.

"A vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy" - jelentette ki Hegedűs Lóránt református püspök a református értelmiségiek háromnapos szárszói konferenciáján. Véleménye szerint a múltban ">>a vallás magánügyA Páneurópai Piknik egykori szervezői a keletnémet menekültek előtti határnyitás kilencedik évfordulójáról emlékeztek meg Sopronpusztán szombaton, a vasfüggöny áttörésének színhelyén felállított kopjafánál.

Újrakezdik az átvilágítást: az átvilágítóbírák szeptembertől személyes meghallgatásokkal kezdik meg az új összetételű Országgyűlés képviselőinek ellenőrzését. A májusi választásokat követően 211 új és 175 "régi", azaz az előző ciklus(ok)ban átvilágításon már átesett képviselő került a parlamentbe.

Budapest az európai és az amerikai nagyvárosok között a legbiztonságosabbak közé tartozik - derült ki a brit belügyminisztérium, a Home Office vizsgálatából. Washingtonban 100 ezer ember közül 68-at ölnek meg, Budapesten ez a szám 2,8. A legbiztonságosabb város Brüsszel, 0,4-es gyilkossági mutatóval.

Princz Gábor nem jogosult végkielégítésre, mert önként mondott le elnök-vezérigazgatói posztjáról - jelentette ki a bank sajtófőnöke. Az új vezetés a pénzintézet átszervezése során közel 350 poszton váltja le várhatóan a vezetőket. Az új menedzsment még be nem töltött posztjaira nem írnak ki pályázatot: személyes megbeszélésekkel keresik a jelölteket.

Lemondott Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökségi tagja - tájékoztatta a Narancsot Wisinger István, a MÚOSZ elnöke. Bencsik azért vált meg pozíciójától, mert egy televízióriportból kiderült, hogy részt vett egy olyan videokazetta árusításában, amely tagadja, hogy a holocaust a történelmileg ismert formában történt meg.