Politikai hírek

  • 1998. október 8.

Belpol

RMDSZ: marad a kormányban
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem lép ki a bukaresti kormányból; ezzel kapcsolatos korábbi döntéseit a hét végén hatályon kívül helyezte. A határozatot a szövetség belső parlamentje 59:37 arányban hozta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta: új helyzetet teremtett a kormány döntése arról, hogy megalapítaná a Petőfi-Schiller magyar-német egyetemet. A döntés mögött az is ott áll, hogy az RMDSZ-t a többi kormánypárt benn kívánja tartani a koalícióban. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bírálta a szövetség vezetőit, akiknek szerinte a román kormány "mentőövet dobott". Tőkésnek az a véleménye, hogy a kolozsvári állami magyar egyetem helyreállításának nincs alternatívája. A kis lépések és a taktikázgatások politikája semmilyen reményre sem jogosít - mondta.

Demszky javára visszalépett Katona A szocialisták Demszky Gábor (képünkön) javára visszaléptették Katona Béla MSZP-s főpolgármester-jelöltet. Katona a döntés után nem nyilatkozott, de korábban közölte, hogy bármilyen határozatot tudomásul vesz, Demszky pedig azt mondta: ez növeli esélyeit. A szocialisták döntésüket azzal indokolták, hogy meg kell akadályozni a jobboldal fővárosi áttörését. Latorcai János, a jobboldal főpolgármester-jelöltje kijelentette: furcsállja, hogy az országgyűlési választásokon a második helyen befutott párt, az MSZP lemond "egy politikai súlyát elvesztett kis párt javára".

Ismét gazdademonstráció Pénteken reggel mintegy száz munkagép - traktor, kombájn és teherautó - vonult fel két kilométer hosszan Battonya város és a román határ között, félpályán lezárva a közutat. A gazdák figyelmeztető akcióját országosra tervezték, de elálltak szándékuktól, miután Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Nagy Tamás, a gabonatermelők tárgyalódelegációjának vezetője megállapodott: megkezdik az egyeztető megbeszéléseket a szükséges és lehetséges intézkedésekről a gabonaválság megoldására. Torgyán a tárgyalásokon kijelentette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére az eddiginél több pénzt kell fordítani. Hozzátette: a helyzet megoldásához a tárcán belül kell megtalálni a forrásokat, mivel erre központi pénzek már nem állnak rendelkezésre.

Megfigyelési ügy: folytatódó vizsgálat Még nem zárult le a miniszterelnök által bejelentett megfigyelések ügyében elrendelt kormányzati vizsgálat - jelentette ki a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke, Szabó Gábor, aki erre hivatkozva nem kívánt reagálni a Népszavában megjelent információkra. A lap szerint a vizsgálat már lezárult, és az anyagból kitűnik: egykori és jelenlegi titkosszolgálati szakemberek állították össze a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezető politikusairól és családtagjairól készült dokumentumokat, de megbízójukat nem találták meg. A Népszava állítja: a vizsgálat eredményeként több titkosszolgálati munkatársat már menesztettek a hivatalból.

Kovács: a Fidesz félelmet kelt A gazdaságban bizonytalanságot, a politikában nyugtalanságot, sőt félelmeket is kelt a Fidesz -jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke pártja választmányi ülésén. A pártelnök szerint a kormánypártok visszaélnek hatalmukkal, és arra törekszenek, hogy elfoglalják az összes fontos pozíciót a politikában, a közigazgatásban, a gazdaságban, a kultúrában és a médiában. Kovács László sajnálatosnak tartja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem vállalta kihívását egy nyilvános tévévitára; Orbán erről azt mondta: a politikai viták színhelye a parlament. Orbán a vitát 2002-re, a választások évére halasztaná, ám Kovács szerint "nem biztos, hogy én leszek az MSZP miniszterelnök-jelöltje, mint ahogy a kormány eddigi magatartásából ítélve az sem biztos, hogy addigra Orbán Viktor lesz Magyarország kormányfője".

Oroszország: tüntetések Moszkvában csaknem ötezren vettek részt vasárnap a kommunista párt vezette "népi-hazafias mozgalom" megmozdulásán, amelyen az orosz törvényhozás öt évvel ezelőtti megtámadására és szétkergetésére, a csaknem százötven halálos áldozatot követelő véres eseményekre emlékeztek. Egy nappal korábban a mérsékelt baloldali pártok tartottak felvonulást, amelyen csupán mintegy másfél ezren vettek részt. Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt és alsóházi frakciójának vezetője az orosz külügyminisztérium előtti téren tartott nagygyűlésen felszólította híveit: követeljék Borisz Jelcin elnök lemondását, és olyan kormány megalakítását szorgalmazzák, amely az egész társadalom érdekeit képviseli. A kommunista vezető szerint a lapzártánk után megtartott országos tiltakozó megmozdulásokon "legalább 40 millió" ember vesz majd részt.

Szücs: politikai okból szűnt meg a Kurír Egyértelműen politikai indíttatású lépésnek nevezte Szücs Gábor, a Postabank által "felfüggesztett" Kurír című országos napilap főszerkesztője, hogy lapjától megvonták a támogatást. Mint a Narancsnak nyilatkozva elmondta: bizonyosan nem gazdasági okokból szüntették be lapja finanszírozását. Egy meg nem jelenő lapot nehezebb eladni - mondta -, holott több vevő is akadt volna az újságra. Szücs most maga tárgyal potenciális befektetőkkel. A főszerkesztő állítja: vevők jelentkeztek a Kurírra nála és a Postabanknál is, ám a pénzintézet nem is reagált a vételi ajánlatokra. Emlékeztetett: Auth Henrik, a Postabank jelenlegi vezetője a felfüggesztés előtti napon is úgy nyilatkozott, hogy év végéig finanszírozzák a Kurír megjelenését. Szücs szerint ebből következik, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök vagy Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője környezetéből érkezett utasítás arra, hogy Auth szüntesse meg a lap kiadását. (Képünkön a Kurír munkatársai 1990. július 2-án, a lap indulásakor.)

Nyugdíjasok az Alkotmánybíróságon? Ha a kormány keresztülerőlteti a parlamenten nyugdíjemelési terveit, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerintük törvény- és alkotmányellenes a kormány törvényjavaslata - jelentette be Üszögi-Bleyer Jenő, a szövetség elnöke, aki egyben az MSZP országgyűlési képviselője. Hozzátette: a szervezet, illetve az MSZP is egyetért azzal, hogy állami szociális intézkedésekkel javítani kell a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok életszínvonalán. Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke szerint, ha a kormány terveinek megfelelően differenciáltan vezetnék be a nyugdíjemelést, akkor a nyugdíjasoknak csak 20 százaléka járna jól, 78 százalékuk pedig "kifejezetten rosszul".

Jugoszlávia: NATO-akció A jugoszláv légvédelmet a legmagasabb készültségi fokra állították azután, hogy a NATO kilátásba helyezte: légicsapásokat mér az országra. Belgrád bejelentette: az országot "minden lehetséges eszközzel" megvédi. Megkezdődött a hadkötelesek mozgósítása is. Magas rangú szerb tisztek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a légvédelemnek nincs ellenszere a Tomahawk rakétákkal szemben. A NATO első körben valószínűleg a radarrendszert igyekszik megsemmisíteni. Slobodan Milosevic meg nem erősített hírek szerint megígérte, hogy kész maradéktalanul teljesíteni a hathatalmi összekötő csoport elvárásait. Az összekötő csoport szombaton megtartott londoni tanácskozása után közölték Milosevic elnökkel: vagy teljesíti a BT követelményeit, vagy erő alkalmazásával kell számolnia.

Horvátországban a pápa Félmillióan vettek részt szombaton a horvátországi Marija Bistricán azon a szabadtéri istentiszteleten, amelyen II. János Pál pápa boldoggá avatta a 38 évvel ezelőtt meghalt Alojzije Stepinac horvát érseket. Stepinac 1937-től állt a horvát egyház élén; a háború után a titoista hatóságok 16 évi börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték. A franciaországi zsidó közösség vezetője pénteken nyilatkozatban foglalt állást Stepinac boldoggá avatása ellen. Jean Kahn szerint Stepinac ellentmondásos személyiség volt, aki akkor állt a horvát egyház élén, amikor Horvátországban fasiszta szellemű rendszer volt hatalmon, zsidók, szerbek és romák ezreit gyilkolták meg.

Gazdaságkutató: gyors növekedés Az infláció a vártnál gyorsabban csökken az idén, éves átlagban 14,8 százalék körül lesz; a decemberi fogyasztói árak azonban csak 12,5-13 százalékkal lesznek magasabbak, mint tavaly - állítja a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Postabank Rt. közösen készített prognózisában. A GDP idén mintegy 5 százalékkal nő. A folyó fizetési mérleg hiánya az év első hét hónapjában 300 millió dollárral volt magasabb az egy évvel korábbinál. A jegybank tartalékai 9,8 milliárd dollárról 8,8 milliárd dollárra csökkentek. Ez megfelelő szintnek tekinthető - állítják. A forint iránti bizalom erősítése érdekében az MNB növelte bizonyos kamatait. Ha a nemzetközi pénz- és tőkepiaci helyzet normalizálódik, feltehetően ismét a kamatcsökkenés lesz az uralkodó tendencia -véli a gazdaságkutató.

Albánia: régi-új kormány Az albán elnök, Rexhep Meidani jóváhagyta Pandeli Majko kijelölt miniszterelnök baloldali koalíciós kormányának összetételét. Az új kormánylista kevés változást mutat Fatos Nano távozó kormányfő kabinetjéhez képest. A listát a parlamentnek kell jóváhagynia tíz napon belül. A 30 esztendős kormányfő első nyilatkozatában fontos feladatának nevezte a stabilitás helyreállítását, a politikai feszültség lecsillapítását, új alkotmány elfogadását, és párbeszédet ajánlott az ellenzékkel. A kosovói válság kapcsán "új lépést" helyezett kilátásba, amelyet Albánia a NATO-val közösen tenne meg; "válaszul a kosovói mészárlásra" -mondta.

Morze

Távozik a Pedagógusok Szakszervezetének éléről Szöllősi Istvánné -jelentette be lapnyilatkozatában maga a főtitkár. Megítélése szerint olyan vezetőre van szüksége a szakszervezetnek, aki integrálni tudja a tagságot.

Irak vizsgálatot követel az ENSZ-től annak megállapítására, hogy milyen kapcsolat van az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-hatóság, az UNSCOM, valamint az amerikai és izraeli titkosszolgálatok között. Az iraki miniszterelnök-helyettes levélben kérte a vizsgálat megindítását Kofi Annan ENSZ-főtitkártól.

Az összes ablakát betörték a hét végén a zámolyi kultúrháznak; ez az az épület, ahol tizenegy hónapja élnek falubeli roma családok, mert a helyi önkormányzat nem tudta megoldani elhelyezésüket, miután házaik korábban tönkrementek. A családok tagjai szerint a támadókat a cigányellenesség vezérelte, de a rendőrség csak garázdaság miatt végez adatgyűjtést.

Az Európai Bizottság kivizsgálja azokat a bejelentéseket, amelyek szerint több európai légitársaság kijátssza a jugoszláv szövetségi járatokat sújtó uniós embargót. Brüsszelben a napokban döntenek arról: szigorítják-e az embargót.

Területcserét javasolt Lengyelországnak és Litvániának a szélsőséges nézeteiről ismert orosz politikus, Vlagyimir Zsirinovszkij. Zsirinovszkij célja a területcserével az lenne, hogy a két ország közé ékelődött kalinyingrádi területet folyosó kösse össze Oroszországgal.

India saját atom-tengeralattjárót fejleszt ki: a tengeralattjárót hajtó, 50 megawatt teljesítményű, dúsított uránnal működő reaktort jelenleg tesztelik -jelentették be az indiai hatóságok. A tengeralattjáró kifejlesztésében részt vesz az az indiai atomkutató-központ, amely közreműködött a májusi indiai kísérleti atomrobbantásokban is. Indiának már 17 hagyományos meghajtású tengeralattjárója van.

Willy Claes volt NATO-főtitkár és tizenegy más neves személyiség ellen folytatnak eljárást a belga legfelsőbb bíróságon. Claes elismerte, hogy számláján egy fegyvereladási ügy idején jelentős összegek jelentek meg, ám azt állította, hogy ezeket pártjának választási kampányához kapta. A kérdéses két hadiipari szerződést a belga kormány kötötte, összesen mintegy 600 millió dollár értékben.

Figyelmébe ajánljuk