Politikai hírek

  • 1998. december 3.

Belpol

Az adatvédelmi biztos az Internettóról
Majtényi László adatvédelmi biztos szerint az Internetto szerkesztősége nem adhatja ki olvasóinak adatait, mivel ezek jogszerűen nem lehetnek a birtokában. Az Internetto - a többi hazai tartalomszolgáltatóhoz hasonlóan - eddig őrizte az elérési adatokat, ezeket most megsemmisítették. Nemrég a IV. kerületi rendőrkapitányság egy rongálással kapcsolatos nyomozás során kérte egy olvasó személyi adatainak kiadását, a szerkesztőség az adatot nem adta ki, ehelyett az adatvédelmi biztoshoz fordult, aki megállapította, hogy olvasóik a fórumokban nem szándékosan adják meg a személyükre utaló adatot (IP-címüket), így azt a szerkesztőség nem is kezelheti. (Részletek: http://internetto.hu/cikk/adatvedelem.)

Csiang Cö-min Japánban Japánban tett látogatása során Csiang Cö-min kínai államfőnek a Tokióra gyakorolt nyomás ellenére sem sikerült előrelépést elérnie a Pekinget leginkább foglalkoztató két kérdésben: a második világháborús sérelmek miatti hivatalos bocsánatkérés ügyében, illetve azon japán ígéret kapcsán, hogy Tokió nem támogatja Tajvan függetlenségét. Japán ugyanakkor megígérte: 3,2 milliárd dolláros kölcsönt nyújt Kínának a következő két év során. A látogatást több ízben is rendbontások zavarták meg: egyetemisták az emberi jogok betartatását követelték a kínai államfőtől.

Arafat: Jeruzsálemben nem lesz "berlini fal" Május 4-én kikiáltják a független palesztin államot, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lesz - jelentette be ismételten Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke washingtoni látogatása során. A palesztin vezető hangsúlyozta, hogy nincs szó a palesztin fővárost az izraeli fővárostól, Nyugat-Jeruzsálemtől elválasztó "berlini fal" felépítéséről. Jasszer Arafat beszédére reagálva Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő kijelentette: Jeruzsálem nem lesz többé kettéosztva, és örökre Izrael megoszthatatlan fővárosa marad. Az izraeli kormányfő szerint Arafat tervével lerombolhatja az Izrael és a palesztinok közötti oslói békemegállapodást.

Irak: fegyvereket olajért? Irak, leszerelési kötelezettségeit megszegve, májusban megpróbált nagy hatótávolságú rakétairányító rendszert vásárolni Romániában. A CNN szerint az ügylet azért hiúsult meg, mert az amerikai, izraeli és román titkosszolgálat felfedte és nyomon követte az alkudozást. A leleplezésre azután került sor, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb hat hónapra meghosszabbította az országra vonatkozó, "kőolajat élelmiszerért" humanitárius programot.

Torgyán család: visszalépnek Visszaadta megbízását Hingyi Beatrix, akit nemrég delegáltak a Malév Rt. igazgatóságába. Döntését a sajtó "méltatlan és etikátlan" támadásaival indokolta. Hasonlóan döntött Hingyi Lászlóné is, akit a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottsági tagjává neveztek ki. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte minisztereitől: tájékoztassák őt akkor, ha egy állami tulajdonú vállalat vagy intézmény vezető tisztségébe olyan személy a jelölt, akit rokoni szálak fűznek kormánypárti vagy ellenzéki politikushoz. Torgyán családtagjainak kinevezésével kapcsolatban Orbán elmondta: "A kormány nem szeretné gyakorlattá tenni ezeket a kinevezéseket."

Gógl: lesz pénz a kórházakra A kormányzat pénzügyi segítséget nyújt azoknak az önkormányzati kórházaknak, amelyek bérhibák vagy többletteljesítés miatt kerültek csődhelyzetbe - nyilatkozta Gógl Árpád egészségügyi miniszter a Magyar Televízió A Hét című műsorában. A hiány összegéről nem tudott pontos számot mondani, de "riasztóan nagynak" tartotta. Gógl szerint a fedezetet még az idén biztosítani kell: "a Postabankra is előteremtettek százmilliárdos nagyságrendű összeget, az egészségügy is ér néhány tízmilliárdot" -mondta. Mostantól egyébként a nagyobb kórházi tartozásokat a fenntartó önkormányzatokon hajthatják be a szállítók.

Princz: 45-50 milliárd a Postabank hiánya Tisztességes, hosszú évekre előremutató évtizednek minősítette a Postabank elmúlt tíz évét Princz Gábor, a bank jelenleg Bécsben tartózkodó volt elnök-vezérigazgatója a Magyar Rádiónak adott interjújában. Vezetése idején komoly nyereség keletkezett a pénzintézetben, ezt azonban az állam osztalék formájában az utolsó fillérig elvonta - mondta Princz, aki szerint (a kormány állításával szemben) csupán 45-50 milliárd forint a bank hiánya. Princz kijelentette: a Postabank helyzete nyilvánvalóan politikai kérdés, amit ennek megfelelően kezelnek. A bank fontos értékeket támogatott akkor, amikor segítette a Magyar Nemzetet, a Magyar Narancsot vagy a Lakiteleki Népfőiskolát - vélte a volt bankvezér.

Morze

Megbukott a török kormány, miután a múlt héten tartott bizalmi szavazáson nem kapott elég támogató voksot. A bizalmatlansági indítványt a jobboldali Igaz Út Pártja és az iszlámbarát Erény Pártja terjesztette be. A kisebbségi kormány bukásának kiváltója egy korrupciós ügy volt.

Chilében vonják felelősségre az egykori diktárort, Augusto Pinochetet - javasolta a chilei külügyminisztérium Londonnak, miután a brit felsőház úgy döntött: az exdiktátor nem élvez diplomáciai mentességet, és kiadható a spanyol igazságszolgáltatásnak.

Nemzetközi bíróság elé akar állni Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt Rómában letartóztatott vezére, mert úgy véli: bebizonyíthatná, hogy Törökország háborút folytat a kurdok ellen. A német és az olasz kormányfő is nemzetközi bíróság elé szeretné állítani Öcalant.

Eltérő a megyei MIÉP-szervezetek álláspontja arról, hogy leváltották a párt alelnökét, Szabó Lukácsot, aki a parlamenti frakció pénzügyeit firtató levelet írt Csurka István pártelnöknek. Az MTI-hez is eljuttatott levélben a képviselő azt tudakolta: ki rendelkezik a frakció vagyona felett.

Demszky Gábor főpolgármester szerint év végére már százezren fogják aláírásukkal támogatni a négyes metró építését. A fővárosi Fidesz-frakció ugyanakkor bírálta a városvezetés akcióját: Tirts Tamás politikai "hecckampánynak" nevezte az aláírásgyűjtést, amivel a főpolgármester szerinte eljátssza azt a lehetőséget, hogy a parlamentben higgadt szakmai vita kezdődjék a metróról.

Tizenhárom újságírót öltek meg a világban 1998-ban, és majd százan 25 ország börtöneiben ülnek, mivel elutasították a cenzúrát, vagy kompromittáló tényekről számoltak be - közölte a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet. A sajtószabadságért küzdő nemzetközi szövetség szerint Mexikó és Kolumbia a két legveszélyesebb ország az újságírók számára.

Figyelmébe ajánljuk