Politikai hírek

publikálva
2000/22. (06. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Izrael kivonult Libanonból

Az izraeli egységek tervszerűen kivonultak Libanonból, majd a Hezbollah fegyveresei már közvetlenül az izraeli határ mellett is megjelentek. Ezzel a lépéssel egy tizennyolc éve húzódó válság ért véget. Az izraeli hadsereg által elhagyott dél-libanoni övezetbe visszatért több tízezer lakos, Izraelben viszont több mint hatezer libanoni kért menedéket: az SLA milícia katonái és hozzátartozóik, illetve több ezer libanoni keresztény. Az ENSZ-szakértők lényegében befejezték a libanoni-izraeli határvonal ellenőrzését, és rövidesen kijelölik a pontos határvonalat. A világszervezet közel-keleti megbízottja, Terje Roed-Larsen Ehud Barak izraeli kormányfővel, David Lévi külügy- és Joszi Beilin igazságügyi miniszterrel való tárgyalása után kijelentette: kifogástalan Izrael együttműködése az ENSZ 425-ös és 426-os határozatának végrehajtásában.

Földalap: csak egyeztetések A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági termelők - csatlakozva az országos szövetség demonstrációs felhívásához - június elején munkagépeikkel az utakra vonulnak, jelentette be a szervezet elnöksége. A szövetség szerint a Földművelésügyi Minisztérium állításaival szemben, amelyek szerint ilyen sikereket még soha nem ért el az ágazat, a valóság az, hogy 2000-ben gyakorlatilag semmilyen támogatást nem kaptak a gazdák; a hajdú-bihari mezőgazdasági vállalkozások fele felszámolás közeli helyzetben van. Nem született megállapodás a koalíciós pártok között a Nemzeti Földalap kialakításának kérdésében. Lapértesülések szerint nem igaz, amit az agrártárca közigazgatási államtitkára állított, hogy kialakult volna az egyezség a bevonandó terület nagyságáról, a felügyelő szervezetről és a beindításhoz, illetve a működtetéshez szükséges, az első évben összességében nyolc-tízmilliárd forintos költségvetési forrás biztosításáról; ezekről újabb egyeztetések kezdődnek.

Benzinár: politikai vihar A magyar gazdaság tönkretételére törekvő, inflációgerjesztő magatartásnak nevezte Torgyán József földművelésügyi miniszter a Mol Rt. benzináremelését, és kemény hangú közleményben ítélte el a cég árpolitikáját a Fidesz elnöksége is: felszólították a Gazdasági Versenyhivatalt (GV), hogy vizsgálja meg: nem történt-e visszaélés. A Mol és a többi benzinforgalmazással foglalkozó cég vezetője lapnyilatkozataiban hangsúlyozta: a világpiaci áremelkedések elől nem lehet kitérni, és emlékeztettek: az árban igen magas az adótartalom. A pénzügyminiszter szerint nem kell mérsékelni az üzemanyag adóterheit; Orbán Viktor miniszterelnök pedig kijelentette: a kormány nem kíván beavatkozni a Mol belső ügyeibe és árképzésébe, amelyet egyébként a Mol vezérigazgatója szerint rendben talált a GV.

Berlin: látogatás és figyelmeztetés Szigorúan magánjellegű látogatást tett Berlinben, és Gerhard Schröder német kancellárral találkozott Orbán Viktor miniszterelnök. Lapértesülések szerint a kétórás négyszemközti, csak a tolmácsok jelenlétében megtartott találkozón elsősorban Magyarország EU-felvételéről volt szó. Aggodalommal tölt el az az abszolút mérgezett politikai légkör, amely a magyar kormánypártok és az ellenzék között kialakult, jelentette ki néhány nappal később budapesti konzultációi során Michael Roth, a német szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti frakciójának Magyarország-referense. Roth elismeréssel szólt a magyar integrációs törekvésekről, ugyanakkor elmondta: olyan benyomás alakult ki benne, hogy Magyarországon egyesek azt gondolják, a politikai többség úgy alakíthatja a politikát, ahogy azt jónak tartja.

Varsó: kormányválság A kisebbik lengyel koalíciós párt, a Szabadság Uniója (UW) miniszterei - az UW országos tanácsa vasárnapi határozatának megfelelően - benyújtották lemondásukat Jerzy Buzek kormányfőnek, aki bejelentette: nem fogadja el öt miniszterének lemondását. Hangsúlyozta: amíg a koalícióban nem születik határozat a kormány sorsáról, elvárja minden minisztertől, hogy teljesítse alkotmányos kötelezettségeit. A miniszterek lemondására azt követően került sor, hogy az UW elégedetlenségét fejezte ki a kabinet és a koalíciós partner Szolidaritás Választási Akció működésével kapcsolatban. A lengyel kormányválság egyelőre nem befolyásolja a gazdaságot, mondta Hanna Gronkiewicz-Waltz, a lengyel jegybank elnöke.

Otthonteremtés: új hitelek A kormány döntése értelmében bővülnek az otthonteremtési kedvezmények: július 1-jétől megszűnik a lakástámogatási kedvezmények igénybevételének 35 év alatti korhatára, így valamennyi házaspár vagy gyermekét egyedül nevelő szülő egy alkalommal új lakás vásárlásához vagy építéséhez nyolcszázalékos évi kamattal vehet fel hitelt, amely az eddigi nyolcmillió forintról tízmillióra növekszik. A jövőben nem kell illetéket fizetni az új lakások után, valamint megszűnik a nagy értékű lakások építéséhez kapcsolódó eddigi kamattámogatás. A KSH adataira támaszkodó szakemberek azonban aggodalmukat fejezték ki, amiért nem változnak a hitel-visszafizetés feltételei - a hitel törlesztőrészlete a havi nettó jövedelem harminc százaléka körül van -, ezért csak a népesség legfelső rétege juthat hitelhez, állítják.

Morze

Magyarország vagy mindenki Magyarországa lesz, vagy nem lesz belőle semmi. A kirekesztés türelmetlenséget, a türelmetlenség gyűlöletet szül, az pedig veszélyezteti a demokráciát, jelentette ki Ferge Zsuzsa szociológus azon a tüntetésen, amelyet civil szervezetek és szakszervezetek kezdeményeztek a budapesti Kossuth téren. A demonstráción a szegénység, a kirekesztés, a társadalom kettészakítása ellen tiltakoztak mintegy ezerötszázan.

Ki kell tűzni a magyar zászlót augusztus 20-tól az összes közintézményre. A parlament három koalíciós képviselő javaslatára hozott döntése szerint a lobogót csak szélsőséges időjárási viszonyok között lehet levenni.

Az ombudsmanok elmúlt ötéves tevékenysége beépült a magyar jogrendszerbe, hangoztatta a pártok többsége az Országgyűlésben, miután az általános, a kisebbségi és az adatvédelmi biztos megtartotta beszámolóját tavalyi munkájáról. Az ombudsmanok tevékenysége kapcsán a Fidesz és az FKGP egy-egy képviselője túlzott aktivitással vádolta Majtényi Lászlót: szerintük túllépte hatáskörét, és belefolyt aktuálpolitikai vitákba, mikor vizsgálatot kezdeményezett a Juszt-ügy, a postabankos VIP-lista miatti botrány és a kormányülésekről készült emlékeztetők titkosítása kapcsán.

Schlecht Csaba nem írásszakértő, állította magáról tanúkénti kihallgatásán a BRFK-n a tizenhárom, egyenként is jelentős köztartozást felhalmozó úgynevezett Fideszhez közeli céget eladó vállalkozó. Mint mondta: nem ismerte fel, hogy Kaya Ibrahim iratait meghamisították. Jogi szakértők szerint amennyiben a rendőrségnek nem sikerül megtalálnia azt a személyt, aki felvásárolta Schlecht Csabától a cégeket, a nyomozást meg kell szüntetni.

A kormány jövőre 40 ezer, 2002-ben pedig 50 ezer forintra kívánja emelni a minimálbért annak ellenére, hogy erről nem volt egyeztetés az Országos Munkaügyi Tanács ülésén, ahol a pénzügyi tárca illetékese állítólag kijelentette: a kormány már döntött, nem lehet szó más összegekről.

publikálva
2000/22. (06. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra