Prédikáció és adatvédelem: Érinthetetlenek

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/10. (03. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Nem mi küldünk Lenin-fiúkat a templomokba" - jelentette ki Kövér László

a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének múlt hét végi budapesti fórumán. Ahogy Horn Gyula a templomi prédikációk aktuálpolitikai tartalmának vélt fősodrát, a Fidesz ügyvezető alelnöke a Horn levelén felbuzdult szocialista fiatalok által tervezett templomi adatgyűjtést látja és láttatja kizárólag a politika és a választások erőterében. Pedig fontos lenne, ha egyebek mellett a templomokban zajló politizálás érdemi ismeretének a birtokában végre józan párbeszéd indulna állam és egyház újabban legalábbis sajátos viszonyáról. Erre azonban az egyházak politikai szerepvállalását övező hisztéria és a fent említett adatgyűjtéssel kapcsolatos, alább részletezett jogi aggályok miatt egyhamar nemigen számíthatunk.ASzocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (SZESZ) - miután Horn Gyula a Katolikus Püspöki Kar elnökéhez szóló nyílt levelében fejezte ki aggályát a templomokban zajló politikai agitáció miatt - február közepe táján templomi adatgyűjtést szervezett. Tervezett akciójuk célja az volt, hogy dokumentálják és elemezzék a prédikációkba burkolt politikai üzeneteket. Az indoklás szerint az MSZP-nek jogában áll firtatni a részben közpénzből - vagyis hívők és ateisták adóforintjaiból egyaránt - finanszírozott egyházaknak a választási kampányban játszott szerepét. Egyes hívők viszont úgy látják: a templomokban jegyzetelő szocialista egyetemisták látványa sokakban ébresztett volna kellemetlen és nem túl távoli emlékeket. Kalmár Szilárd SZESZ-es ügyvivő erre lapunknak azt válaszolta: másokban a szószékekről áradó jobboldali propaganda kelt még az említettnél is régebbi, de szintén kellemetlen emlékeket. (A kormány melletti kampányolás tényét a Horn-kijelentés óta néhány pap egyébként nyilvánosan is vállalta.)

Az adatgyűjtés hírére Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára levelet írt Péterfalvi Attilának. Az adatvédelmi ombudsmant arra kérte, hogy vizsgálja ki, nem törvényellenes-e a templomokban zajló adatgyűjtés. Semjén jogi aggálya a levélről megjelent sajtótudósítások szerint elsősorban azon alapult, hogy a politikai vélemény az 1992/LXIII. adatvédelmi törvény értelmében különleges adatnak minősül, és csak az érintett írásos hozzájárulásával kezelhető. Péterfalvi Attila nyilatkozataiban maga is aggályosnak nevezte az akkor még keszülődő akciót. Az adatvédelmi biztos korábbi nyilatkozataiban kifejtette: jóllehet maga a prédikáció nyilvános adatközlésnek minősíthető, annak tartalmát az érintett beleegyezése nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni. Az ilyen adatok gyűjtése és rendszerezése az adatvédelmi törvény értelmében már adatkezelésnek számít, amit előzőleg be kell jelenteni az ombudsmani hivatalban, ilyen bejelentés pedig nem történt.

Az ombudsman nyilatkozatainak hatására a SZESZ letett a misemegfigyelésről, és nem fogalmaztak meg beadványt sem: Kalmár Szilárd szerint Péterfalvi megnyilvánulásai arra engedtek következtetni, hogy az ombudsman nem pártatlan. Beadvány hiányában nem készül hivatalos állásfoglalás sem (Semjén levelére Péterfalvi titkárságának tájékoztatása szerint az ombudsman még februárban válaszolt, ám azt csak a címzett hozhatja nyilvánosságra).

Érdemes azonban megvizsgálni a problémát pusztán az adatvédelmi törvény rendelkezései fényében. A törvény 3. § (4) szerint az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a közszereplése során közöltekre nézve. A kérdés tehát az, hogy közszereplőnek minősül-e a templomban prédikáló lelkipásztor. Ez azonban az adatvédelmi törvény alapján nem dönthető el, sőt a Narancs kérdésére a Legfelsőbb Bíróság és Fővárosi Bíróság polgári kollégiumainak vezetői sem tudtak olyan ítéletet felidézni, ami irányadó lehetne: a szószékről elhangzottak eddig még nem képezték per tárgyát. Fontos követelmény, hogy az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni (6.§ [2]). Ráadásul az adatok csak akkor továbbíthatók és kapcsolhatók össze más adatkezelések során nyert adatokkal, ha az érintett ahhoz hozzájárult (vagy a törvény megengedi, 8. § [1]).

Az ombudsman szerint az istentiszteleti közösség másfajta nyilvánosság, mint egy politikai gyűlés nagyközönsége. Hogy e különbség mibenléte precízen megragadható-e, az egyelőre inkább sejthető, mint tudható, elvégre a szóban forgó templomok kapui éppúgy mindenki előtt nyitva állnak, mint (pusztán a példa kedvéért) egy vidéki MIÉP-nagygyűlésé. A hitélet intimitását és az egyházak belügyeit féltő Semjén államtitkár és Kövér pártvezető felháborodása mindenesetre sokkal őszintébbnek hatna, ha már 1999-ben, a Hit Gyülekezete elleni bornírt politikai és médiakampány idején is kifejezték volna a lelkipásztort lejárató dokumentumok eredetével kapcsolatos adatvédelmi vagy morális aggályaikat.

Miklósi Gábor

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/10. (03. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra