„Remélem, benne hagyják az MTVA-t abban a szarban, amit magának kavart”

Az újságírót beperelte és tízmillió forintos kártérítésre kötelezné az MTVA, mert megírta a blogjában, hogy a közmédia néha kicifrázza az igazságot, máskor viszont őszintén és nyíltan hazudik. Környezete reakcióiról, a fenyegetésekről beszélgettünk és arról is, hogy lett épp Schiffer András az ügyvédje.

narancs.hu: Elkezdődött már a jogi procedúra?

Balavány György: Igen, már bepereltek, és a bíróság nem is lőtte vissza a keresetet. Február tizenkilencedikén lesz az első tárgyalási nap. Hozzáértők szerint ez egy szokatlanul hosszú várakozási idő.

narancs.hu: Mire számítasz?

Fotó: Németh Dániel

BGY: A píszí válaszom az, hogy bízom a bíróság bölcs és független döntésében, amúgy meg azt gondolom, hogy a mai Magyarországon bármi megtörténhet. Remélem, hogy már az első tárgyaláson visszautasítják a keresetet, és benne hagyják az MTVA-t abban a szarban, amit magának kavart. De ha nem, akkor ez nyilván Strasbourgban fog folytatódni. Minél mélyebbre evickélnek ebben az ügyben, annál nagyobb nemzetközi figyelmet fog kapni a történet – már most is rengeteg megkeresést kapok külföldi újságoktól. Teljesen kontraproduktív az MTVA részéről ez az egész: nagyjából hatezren olvasták ezeket a cikkeket (lásd őket itt és itt) a per előtt – ez a szám azóta megtízszereződött, és már angolra is fordítják.

narancs.hu: Ez most blogbejegyzés vagy újságcikk?

BGY: A jogi megítélése egyelőre tisztázatlan: a médiatörvényben próbálták ezeket a dolgokat összemosni, és a blogbejegyzésekért, sőt a rájuk érkező kommentekért is felelőssé tenni a kiadókat, de ezt az Alkotmánybíróság elmeszelte. Így – amennyire én tudom – a médiahatóságnak nincs meg a törvény adta lehetősége arra, hogy a blogszférát ily módon az ellenőrzése alá vonja. Úgy látom, hogy amit a médiatörvénnyel nem sikerült elérni, azt most a megfélemlítés eszközével próbálják kicsikarni – elvégre ki a francnak hiányzik egy olyan per, mint a Balaványé?

narancs.hu: Tehát példát akarnak statuálni?

BGY: Úgy gondolom, hogy igen. Ez az egész egyértelműen nem az én személyemről szól.

narancs.hu: Azért a személyedet is elég sok támadás érte már a per előtt is: tíz évig a Magyar Nemzetnél dolgoztál, és az éles kritikát, amit a blogodban az új Orbán-kormánnyal szemben megfogalmaztál, meglehetősen sokan „köpönyegforgatásként”, „átállásként” értékelik.

BGY: Ez az átállósdi egy baromság: nem én változtam meg, hanem a helyzet. Két éve történt egy kormányváltás, ami alapélménye mindenkinek, aki politikával foglalkozik. Mikor a Nemzetnél dolgoztam, ugyanazokat az eszményeket (igazmondás, szociális érzékenység, tisztességes politikai kommunikáció és cselekvés) kértem számon az akkor hatalmon lévőktől, mint a mostaniaktól – a szereplők változtak meg, nem az, amit én mondok. Szerintem az fáj nekik, hogy én alapvetően evangéliumi keresztény módon gondolkodom a társadalmi jelenségekről, és mivel a kormány öndefiníciójának központi eleme a keresztény és a konzervatív hagyomány, nagyon rossz néven veszik a tőlem érkező kritikát.

narancs.hu: A kormányváltást követően hagytad ott a Magyar Nemzetet. Miért?

BGY: Akkor már egy éve gondolkoztam ezen. A vak is látta, hogy akkorát nyernek, mint a rendszerváltás óta senki, és úgy el fogják cseszni, amennyire csak lehetséges. Már akkor lehetett látni a betokosodott, vak konzervatív gondolkodásnak és rendszernek a csődjét. Ők nemcsak meg akartak nyerni egy választást, hanem legyőzni az összes másképp gondolkodót – ez a mentalitás húsz éve jellemzi a magyar politikai elitet, és ebbe mi döglünk bele. Kétharmaddal simán elkezdhették volna megalapozni az együttműködés kultúráját, próbálhattak volna elmozdulni egy igazi demokrácia felé, de ehelyett a „jaj a legyőzötteknek!” mentalitás uralkodott el – már a választások előtt is, utána meg főleg.

narancs.hu: A Nemzet után megalapítottad a mindennapi.hu-t, ahol főszerkesztőként dolgoztál, de egy ideje már az sem működik. Miből élsz?

BGY: Semmiből. Amikor a mindennapi bedőlt, eladtam az autómat, és most annak a pénznek az utolsó morzsáit éljük fel a feleségemmel és a négy gyerekünkkel. Munkát keresek, csak nem könnyű találni: valószínűleg nem vagyok konform azokkal a szerkesztőségekkel, amik szóba jöhetnének.

narancs.hu: Az MTVA-s eset milyen reakciókat váltott ki a környezetedből?

BGY: Eléggé összetett ez a kép, és érzelmileg is meglehetősen felkavar. Van egy olyan egyházias réteg, keresztény közösségek, melyeket lelki otthonomnak tekintettem, és ahol nagyon sokan fordultak el tőlem. Ezzel azt üzenik felém, hogy a pártpreferencia felülírja az emberi kötelékeket. Főleg a fideszes-konzervatív körökből tapasztalok nagyon sok és elég durva támadásokat. A legkeményebbek a szélsőjobb felől jönnek: „figyelünk”, „a nyomodban vagyunk”, „kicsinálunk a kölykeiddel együtt” és hasonlók.

narancs.hu: Ezektől nem ijedsz meg?

BGY: Úgy fogalmaznék, hogy nem akarok megijedni. Ugyanakkor van egy progresszív, a Fideszben csalódott és arról fokozatosan leváló jobboldali réteg, akik egyre gyakrabban keresnek meg egy-egy szimpátiaüzenettel. Ezek nagyon jólesnek. Sokan azzal is megkerestek, hogy ha elbukom a pert, akkor összedobják a pénzt, ami hihetetlenül rendes dolog, de reméljük, hogy nem lesz rá szükség. És kapok hívásokat ellenzéki pártoktól is ugyanabból a félreértésből kiindulva, hogy én most biztos átálltam az ő oldalukra.

narancs.hu: Schiffer András is megkeresett. Valóban ő lesz az ügyvéded a perben?

BGY: Aznap, amikor kiderült, hogy per van, 7-8 ügyvéd, köztük ő is jelentkezett. Egy kicsit vacilláltam Schiffer és a TASZ között, és végül azért döntöttem az előbbi mellett, mert szerintem ez nemcsak egy sajtóper, hanem politikai ügy is, miből fakadóan a politikai képviseletet is el kell látni.

Tisztelt MTVA!

A Magyar Narancs szerkesztősége mélyen egyetért Balavány György azon kijelentéseivel, melyekért most önök perlik. Mi sem tudtuk volna szemléletesebben összefoglalni a magyar közmédiát jellemző, közpénzből finanszírozott, lesújtó állapotokat, ezért idézünk párat kollégánk bejegyzéseiből. Bátran vegyék úgy, hogy ezeket mi írtuk, és tegyenek legjobb belátásuk szerint.

„A hazugság az nemcsak az, mikor valaki valótlant állít; az is, amikor nem mondja meg az igazat (vagy – ugyebár – nem bontja ki az igazság minden részletét). A közmédia ma azt jelenti, kisfiam, hogy a pénzünkből hazudnak nekünk. Én már tavaly – még egy független portál főszerkesztőjeként – megtiltottam kollégáimnak az MTI használatát; ezt akkor vettem fontolóra, mikor az Index KSH-adatokra hivatkozva közölte, hány százalékot lassult a gazdasági növekedés, mire a távirati iroda kihozta, hogy nem lassult, hanem gyorsult, elemzők szerint. Az utolsó csepp az volt a pohárban, mikor a Fidesz ellen megtelt a Kossuth tér, az MTI pedig azzal foglalkozott, mily szépen fogadták Schmitt Pált Székelyudvarhelyen, s hogy mit avatott Orbán Viktor.”

„Szerintem a helyzet folyamatosan romlik. Azt hiszem, meg is teszem a szükséges jogi lépéseket. A médiatörvény vonatkozó passzusai alapján felnyomom a hatóságnál a közszolgálatot, úgy zusammen: egyoldalú tájékoztatásért, sőt álhírek terjesztéséért, és a nyugalmam megzavarására alkalmas – mert dühítően ostoba – tartalmak közléséért.”

„Szépíthetetlen a sztori: az MTI kiadta, hogy nyugdíjba vonul Thész Gabriella, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezetője. Az MTI, ahogy szokott, arcátlanul hazudott: a szerkesztőségem birtokába került dokumentumok szerint a kórusvezetőt szanzsén kirúgták.”