Schwajda György és a régi Nemzeti díszletei: Ide nekem az oroszlánt is

szerző
Hermann Irén
publikálva
2001/43. (10. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Amikor az új Nemzeti Színház Részvénytársaság alapításáról szóló kormányhatározat után a Kulturális Minisztérium elvette a Nemzeti Színház nevet a VII. kerületi épülettől, még senki sem hitte, hogy nem sokkal később már visznek széket, asztalt, faliórát is. A minisztérium politikai államtitkárának döntése értelmében ugyanis a régi Nemzetinek át kell adnia bizonyos készleteit, illetve eszközeit az épülő új színháznak. A rendelkezés a díszleteken (értsd falak, ajtók) kívül minden kelléket, jelmezt, bútort érint. Azokat a tárgyakat, melyek jelenleg is repertoáron lévő előadások kellékei, csak akkor kell beszolgáltatniuk, ha az adott darab már nem lesz műsoron.

Amikor az új Nemzeti Színház Részvénytársaság alapításáról szóló kormányhatározat után a Kulturális Minisztérium elvette a Nemzeti Színház nevet a VII. kerületi épülettől, még senki sem hitte, hogy nem sokkal később már visznek széket, asztalt, faliórát is. A minisztérium politikai államtitkárának döntése értelmében ugyanis a régi Nemzetinek át kell adnia bizonyos készleteit, illetve eszközeit az épülő új színháznak. A rendelkezés a díszleteken (értsd falak, ajtók) kívül minden kelléket, jelmezt, bútort érint. Azokat a tárgyakat, melyek jelenleg is repertoáron lévő előadások kellékei, csak akkor kell beszolgáltatniuk, ha az adott darab már nem lesz műsoron.

A döntés után nem sokkal teherautók jelentek meg a színház raktárainál, és elszállították az eszközöket, amelyeket, ha élni kíván a lehetőséggel, a régi Nemzeti jelképes egy forint fejében kibérelhet az új színháztól. Erre azonban eddig még nem került sor, mert - mint a színházban mondják - ez elég nehézkes lenne. Először is egy kérvényt kell beadniuk, hogy melyik széket vagy asztalt szeretnék "kikölcsönözni", majd némi adminisztrációs procedúra után megkaphatják a kért eszközöket. Ugyanakkor a díszlettervezőnek nincs lehetősége arra, hogy a minden színháznál megszokott gyakorlat szerint elmenjen a díszletraktárba, és kiválogassa a neki megfelelő bútorokat. A bérléshez pontosan tudniuk kell, hogy milyen bútorok állnak a rendelkezésükre, ám az átszállítást követően kiderülhet, hogy az igényelt darab mégsem megfelelő. Külön problémát jelent, hogy a bútorok, kellékek átalakíthatóságát is korlátozzák.

A Pesti Magyar Színház közvetlenül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) fennhatósága alá tartozik, különböző értékeit tekintve pedig állami tulajdont kezel.

Jogilag egyelőre még aggályos, hogyan lehet állami vagyont átadni egy részvénytársaságnak, ugyanakkor kormányhatározattal ez is megoldható lenne, de az ügyben egyelőre még nem történt semmi. Szakmailag azonban indokolatlan, hogy miért kellett egy színházat megfosztani a több évtized alatt felhalmozott, a működéséhez nélkülözhetetlen készleteitől.

"Az eszközöket már hozzávetőleg egy éve elkezdték elszállítani a raktárainkból, a jogi helyzet viszont még a mai napig nem megoldott. Bár ezek az értéktárgyak már nem nálunk vannak, az Állami Vagyonügynökséggel kötött szerződésünk a mai napig változatlan. A döntéshozók nyilvánvalóan arra gondoltak, hogy a mi díszletraktárainkban igazi műkincseket találnak majd, esetleg egy díványt, amin Jászai Mari ült. Az igazság ugyanakkor az, hogy a készleteink többsége már itt, a Hevesi Sándor téren készült, így nem olyan értékesek, mintha az 1965-ben lebontott színházból maradtak volna meg" -mondta el a Narancsnak Pollák Magdolna, a Pesti Magyar Színház gazdasági igazgatója.

Az új Nemzeti felépítéséért felelős Schwajda György kormánybiztos szerint azonban másról van szó.

"A 173 éve fennálló Nemzeti Színház vagyona - köztük a jelmeztár is - nemzeti vagyon, amely a magyar államkincstár tulajdona. A kincstár ezt a vagyont a mindenkori Nemzeti Színháznak megőrzésre, megóvásra kezelésbe adja. Most sem történt másként.

A tavaly augusztus elsejével megalakult Nemzeti Színház Rt. köteles erre a nemzeti vagyonra vigyázni. Az az információ pedig téves, miszerint részvénytársaságnak az állam nem adhat át vagyont, hiszen a részvénytársaság egyszemélyes, százszázalékos tulajdonosa a magyar állam, és az alapítói határozat szerint mindenkor az állam százszázalékos tulajdonában kell lennie. Ezért minden vagyon, ami az rt. tulajdonába kerül, mindenkor a magyar állam tulajdonában marad."

További érdeklődésünkre a döntés szakmai, illetve gyakorlati oldalát firtatva a kormánybiztos a következő választ küldte:

"A kérdéseket egyenként nem tudom és nem is akarom megválaszolni, mert azok részben értelmezhetetlenek, részben hamis információkon alapulnak, részben pedig eleve magukban foglalják az Önök vagy informátoraik által feltételezett, kiagyalt választ" - áll a levélben.

A kormánybiztos az alábbi kérdésekre nem kívánt válaszolni:

- Miért van szüksége a régi Nemzeti Színház eszközeire az új színháznak? Egyébként nem tudták volna finanszírozni ezeket a kiadásokat?

- Önnek mint egykori színigazgatónak mi a véleménye arról, hogy egy működő színháztól elveszik a több évtized alatt összegyűjtött készleteit?

- Igaz, hogy anélkül kezdték elszállítani az eszközöket, hogy ennek jogi vonzatait tisztázták volna?

- A jogilag tisztázatlan helyzet miatt ma még mindig a régi Nemzetinek kell felelősséget vállalnia az eszközökért. Mi történik, ha valami baja esik ezeknek? Ki felel érte?

- Igaz, hogy a régi Nemzeti kibérelheti egykori eszközeit? Erre bármilyen körülmények között lehetősége van? Át is alakíthatja őket?

- Az Ön véleménye szerint szakmailag mi indokolta a fenti döntéseket?

- Lehet-e tudni arról, hogy az új Nemzeti működését mennyivel támogatja az NKÖM, illetve a magyar állam? Ebből mennyi jut a díszletekre, jelmezekre?

- Elképzelhetőnek tartja, hogy a régi Nemzeti eszközeit bármikor is felhasználja majd az épülő színház?

A fenti kérdéssort eljuttattuk az NKÖM-be is, ahol azt a választ kaptuk, hogy Schwajda válaszához ők semmit sem kívánnak hozzátenni.

Hermann Irén

szerző
Hermann Irén
publikálva
2001/43. (10. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra