„Sok mindent tudok Orbánról” – Mélyinterjú Simicska Lajossal

szerző
- rpd -
publikálva
2015. febr. 06., 18:21
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Narancsnak is feldúltan nyilatkozó vállalkozó beszélt Orbán diktatúrájáról, Habonyról, és azt is elárulta, hogyan lesz végleg az övé a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió.

magyarnarancs.hu: Az elmúlt négy órában kis túlzással többet nyilatkozott, mint az azt megelőző négy évben. Segítsen rekonstruálni, pontosan mi történt ma és miért.

Simicska Lajos: Őszinte leszek: még én is dolgozom az elmúlt órák rekonstruálásán. Képzeli, mennyire mellbe vágott a dolog. Elárultak az embereim.

magyarnarancs.hu: Kik az árulók?

SL: Az, amit a Liszkay úr és a menedzsment művelt, teljesen mellbe vágott. Olyan nincs, hogy valaki bejelenti a lemondását, majd azt egyből nyilvánosságra hozza és viszi a komplett bandát.  Ez számomra vállalhatatlan.

magyarnarancs.hu: Tisztázzuk: akkor tehát ő mondott le, vagy ön mondott fel Liszkaynak?

SL: Liszkay közölte, hogy le szeretne mondani a főszerkesztőségről. Ezt én el is fogadtam, aztán a sajtóban láttam, hogy az egész menedzsment felállt. Én meg csak néztem, hogy mi a pöcs zajlik itt. Akkor mondtam, hogy jó, rendezzük a tulajdoni viszonyokat, és az ügyvezetői és főszerkesztői kinevezéseket. Két óra alatt lerendeztem. Na most, jóbarátok nem így intézik az ügyeket. Ez kicsit feldúlt. Az embereknek lehetnek fenntartásaik, problémáik – bizonyos dolgokban egyetértenek, másban nem –, de az ügyeknek van kulturált intézési módja. Nem érdekel, miért csinálta. Áruló.

Balra Liszkay, mögötte Csermely

Balra Liszkay, jobbra Simicska

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Időközben az Átlátszónak adott interjújából kiderült, hogy ön lesz a HírTV első embere, és már ki is nevezte D. Horváth Gábor korábbi főszerkesztő-helyettest a Magyar Nemzet szerkesztősége élére. A cégadatok szerint ugyanakkor Liszkay tulajdonosa is a lapot kiadó Nemzet Kft.-nek. Akkor neki ebbe már nem is volt beleszólása?

SL: Valóban tulajdonosa volt, de Liszkay a mai nappal kiszállt a társaságból és eladta az üzletrészét. Az új ügyvezető igazgatót Tóth Mariannának hívják.

magyarnarancs.hu: Ezek szerint Liszkay lemondott a tulajdonrészéről?

SL: Nem lemondott róla, eladta.

magyarnarancs.hu: Kinek?

SL: Pillanat, utána kell kérdeznem a kollégáknál. (…) A Pro-Aurum Zrt.-nek.

magyarnarancs.hu: Az adattár szerint a Pro Aurum Zrt. az ön többségi tulajdonában van.

SL: Igen, de tájékozódnom kellett, hogy pontosan melyik vállalaton keresztül zajlott az üzlet. Kiadtam az utasítást, hogy vásárolják ki, és ezt az illetékesek végrehajtották.

magyarnarancs.hu: Tehát akkor lényegében arra kérte Liszkayt, hogy amennyiben lemond, adja el a Nemzet Kft.-ben lévő tulajdonrészét önnek.

SL: Igen, mondtam neki, hogy rendben, lemondhat, de akkor el kell adni. Kapsz érte valami lét, azt megkapod és baszd meg. Nem volt ellenvetése. Kineveztem az új ügyvezetőt és a főszerkesztőt, és a dolog el volt rendezve. Az árulóknak szevasz, akit kell még, azt kibaszom, mostantól csak a saját embereimre támaszkodom. Ez így rendben van önnek?

magyarnarancs.hu: Mennyit fizetett Liszkaynak a részesedéséért?

SL: Mit tudom én. Na jó, várjon, megmondom, mindjárt utánakérdezek. (…) 100 millió körüli pénzt.

magyarnarancs.hu: Más tulajdonosi kérdést is rendezni kellett? Van más résztulajdonos a korábbi ügyvezetők között, aki most eladta önnek a részét?

SL: Mit tudom én azt. Megvettem amit kellett, azt kész.

magyarnarancs.hu: Mekkora részben öné a Pro Aurum?

SL: Ne kérdezzen már hülyeségeket, nem tudom pontosan fejből. Az enyém. Kiterjedt a birodalom, sok érdekeltségem van.

magyarnarancs.hu: Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője is lemondott. Az ő utódja megvan már?

SL: Megvan. Schlecht Csabának hívják.

magyarnarancs.hu: Mennyire maradt egyedül? Nyerges Zsoltot vagy Fonyó Károlyt továbbra is a szövetségnek tekinti? Vagy ők is árulók?

SL: Nem, ők nem. Csak a Liszkayt és az ő keze alatt dolgozó menedzsmentet tekintem árulónak. Azokat, akik lemondtak. Nyerges és Fonyó üzleti partnereim, nincs közük ehhez az esethez. Jóban vagyok velük.

magyarnarancs.hu: Arról is cikkeznek már, hogy feltehetőleg Orbán Viktor és a főtanácsadója, Habony Árpád állnak az akció mögött. Állítólag egy új médiabirodalom van kiépülőben, amelynek Liszkayék lehetnek a fő arcai. (A Narancs egész nap próbálta elérni Liszkay Gábort, eredménytelenül - rpd)

SL: Ezt nem tudom megmondani. Egy háború zajlik, amiben könnyen lehet, hogy ilyen eszközökkel is számolni kell. Maximálisan ellenzem azt a médiapolitikát, amit a kormány folytat, és ennek hónapok óta hangot is adtam.

magyarnarancs.hu: Beszélik, hogy önnek nem tetszik az oroszbarát kül- és energiapolitika. Ebből mi igaz?

SL: Nem tetszik, nagyon nem tetszik. Én még akkor nőttem fel, amikor itt Szovjetunió volt, és nincsenek jó emlékeim a ruszkik magyarországi tevékenységéről. Finoman szólva nem tudok határozott különbséget tenni az akkori szovjetek és a mai oroszok politikai viselkedése között.

Most jön a fekete leves

Most jön a feketeleves

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Több helyen felmerült, hogy azért orrolt meg Orbánra, mert a szűk körei kihagyták önt az MVM Földgázszállító és a Mol Energy Trade Zrt. közti orosz földgázüzletből, amivel a kedvezményezettek tízmilliárdos nagyságrendű hasznot tettek zsebre.

SL: Lehet, hogy ezen marhára meg fog lepődni: a világ nem csak üzletből áll. Én alapvetően – itt meg lehet, hogy hangosan nevetni is fog – értékek és elkötelezettségek mentén végzem a dolgomat. Nekem ezek fontosabbak adott esetben, mint az üzlet. Lehet, hogy a mai világban ez furcsán hangzik, de én ilyen vagyok. Tartozom annyival a hazámnak, a családomnak és magamnak, hogy csak olyat cselekszem, amit helyesnek tartok és olyanokkal üzletelek, akiket vállalható üzletpartnernek tekintek. Hiszi vagy sem: az én szövetkezésem Orbánnal abból indult ki, hogy le akartuk bontani a diktatúrát és a posztkommunista rendszert. Kiderült, hogy ez nem egy egyszerű dolog, ezen melózni kell. De az kurvára nem volt benne ebben a szövetkezésben, hogy felépítünk helyette egy másik diktatúrát. Ebben én nem vagyok partner.

magyarnarancs.hu: Azért kell, hogy legyen ennek a konfliktusnak egy személyes dimenziója is: mégiscsak bő harmincöt éve egymás barátai és harcostársai. Ne mondja, hogy ebben a szembenállásban nincsenek érzelmi motívumok.

SL: Persze. Egy nagy csalódás, nem tagadom. Államférfinek képzeltem, aki jót tehet ennek az országnak, de rá kellett jönnöm, hogy nem az. Ezt írja is meg.

magyarnarancs.hu: Azt nyilatkozta a hír24.hu-nek, hogy nem érzi biztonságban magát: elütheti egy autó, de akár le is lőhetik. Miért érzi fenyegetve magát?

SL: Ismerem ennek a történetnek a szereplőit, tudom mire képesek. De igazából nem félek, csak amikor az az újságíró hívott, épp útban voltam a kocsival a szerkesztőség felé; még nagyon zaklatottan éreztem magam, és akkor mondtam, hogy persze, akár le is lőhetnek. Amúgy ez tényleg benne van a pakliban, de ettől még nem félek. Ez egy kemény világ. Röhögjön csak ki, de én egy elkötelezett demokrata vagyok. Kurvára nem tetszik az, ahogy és amilyen módszerekkel ezek a fiúk intézik a dolgaikat ebben az országban.

magyarnarancs.hu: Azért Orbán önkényuralmi törekvései nem tavaly kezdődtek, és amíg az érdekeltségei nem bánták, önt sem zavarta annyira a demokratikus jogok csorbulása. Mikor tört meg a kapcsolatuk? Mi volt a fordulópont?

SL: Tavaly áprilisban a választások után leültünk és elmondta az elképzeléseit. Ennek a részleteibe nem fogok belemenni, de nem tetszett a dolog. Én erre azt mondtam neki, hogy ebben én nem akarok partner lenni. Azóta durvultak el az események.

magyarnarancs.hu: Azóta nem is találkozott azokkal a befolyásos fideszesekkel – elsősorban Rogán Antalra és Lázár Jánosra gondolok –, akikkel korábban gyakran találkozott?

SL: Azt tudom erre mondani, hogy korábban sem voltak túl aktívak ezek a kapcsolatok. Ez nem így működik. Én politikussal, ha jól emlékszem, az elmúlt egy évben nem is beszéltem. Minek.

A független jelölt

Minek? Minek?

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Most akkor elmegy pihenni?

SL: Egy hétre elmegyek holnap, igen.

magyarnarancs.hu: Újságírók közt gyakori téma, hogy Simicska és Orbán annyi minden régi sztorit tud egymásról, hogy már csak ezért sem mernének nyílt karddal egymásnak menni.

SL: Mire kíváncsi? Harmincöt éve ismerem, mond ez valamit? Ismerem, sok minden tudok róla, igen. Na és?

magyarnarancs.hu: Akkor, bizonyos tekintetben politikai kockázatot hordoz a kormányfőre nézve.

SL: Na és, akkor mi van, lelőnek? (Nevet.) Bízzunk benne, hogy nem így lesz.

szerző
- rpd -
publikálva
2015. febr. 06., 18:21
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 81
    Gyurica úr
    2015. február 08., 18:12
    Nem akarlak fölülmúlni.
    Ha írsz valami értelmeset (neaggyisten érdekeset), arra szívesen válaszolok, ám ha csak baromkodni óhajtasz (Moszaddal meg egyebekkel), akkor azt tedd egyedül!
  2. 80
    grrr
    2015. február 08., 17:42
    Nézd, kedves Gyurica Úr,
    én már semmin sem lepődöm meg.

    Nemrég voltam a Moszad érdi főhadiszállása, többszemélyiségű szindrómában szenvedő hozzászóló, társkereső oldalakon bösendorfereztem és időnként hapci kolléga kívánságára Ürmösön lakom. Engem természetesen a Fidesz pénzel, hát ki más és sokba vagyok nekik. (Hja kérem engem meg kell fizetni.)

    Nagyon össze kell szedned magadat, ha ezeket fölül akarod múlni.
  3. 79
    Gyurica úr
    2015. február 08., 17:12
    @ grrr
    *
    Azt írod, „nem tudod", miért vagyok földúlt. Szívesen megmondom, hogy miért nem tudod. Azért nem tudod, mert nem vagyok földúlt. Egyszerűen csak arról van szó, hogy nemigen rokonszenvezünk egymással, s ez rajtam látszik, rajtad kevésbé. Te ugyanis a „kulturált hangnemben zajló decens polémia” híve vagy, míg én ugyebár egyáltalán nem vagyok kulturált. Egy szakasztott állat vagyok, minden skrupulus nélkül fogalmazok úgy, ahogyan nekem tetszik. Ebben a vonatkozásban nem ismerek se istent, se embert, se moderátort, se széplelkű, higgadt, kulturált vitapartnert.
    Éppúgy nem vagy nekem szimpatikus, mint ahogyan én vagyok ellenszenves neked. Se jobban, se kevésbé. Ez rajtam látszik, rajtad nem. Ennyi a különbség.

    Hogy miért nem rokonszenvezem veled? Például azért, mert ezt állítod: te olyat nem mondtál, hogy „a cigányság nem tud, talán nem is akar beilleszkedni a többségi társadalomba”, majd legott bizonygatni kezded, hogy a cigányság nem tud, talán nem is akar beilleszkedni a többségi társadalomba.
    Márpedig ez a fórumozós kolléga hülyének nézése, sőt annak minősített esete. Nekem ez az attitűd nem rokonszenves.
    Maga az állítás sem. Tudniillik a cigányság folyamatosan illeszkedik a „többségi társadalomba” (hogy miért az idézőjel, alább ismételten kitérek rá), ez történelmi tendencia, noha nyilván nem olyan ütemben halad a „beilleszkedés”, ahogyan azt te szeretnéd. A lényeg: az idézett átok-szitok dogma abszolút terméketlen. Leírtam, nem értetted meg. Ezért nem vagy szimpatikus, s ezt minden földúltság nélkül mondom.
    Továbbá, korábban közöltem: olyan, hogy „többségi társadalom”, nincs. Még társadalmi többség sincs, noha ennek a szintagmának legalább nyelvtanilag van valami értelme. Leírtam mindezt, s mintha a falnak beszélnék. Nem cáfoltad, ámde vidáman használod tovább az imbecillis jelzős szerkezetet. Kvázi velem beszélgetve. Tiszteletlenség. Miért volnál hát szimpatikus?

    Azért nincs „többségi társadalom”, mert ha volna, akkor abba vagy te tartoznál bele, vagy én. Nincs harmadik lehetőség. Egyazon helyre nem tartozhatunk. És ha nem én tartozom a „többségi társadalomhoz” (nyilván!), hanem te, akkor kérdezem: én hová tartozom? A kisebbségi társadalomhoz? Jó, de az micsoda?
    Ha viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy te faji alapon osztod a társadalmat többségire és kisebbségire, akkor rasszista vagy. Erre nincs pontosabb, egzaktabb, tudományosabb kifejezés.
    Na most, hogy ne legyen félreértés: a rasszistával nem az a gond, hogy rossz ember, hanem az a baj vele, hogy ostoba. Mert a rasszizmus is dogma.
    Például te ezt írod: „Egy csomó (rém)történetet tudnék mesélni a fenti kategóriában [értsd: a cigányokról – Gy. úr], mind megtörténtek, velünk, velem a szomszédaimmal, átéltük, tapasztaltuk ezeket a dolgokat, nem a Jobbiktól hallottuk”.
    Értem. És?! Akkor mi van? Nem a Jobbiktól hallottátok. Hanem átéltétek a borzalmakat. S ezt itt közölted. És? Akkor ezzel mit oldottál meg? Milyen megoldási módot, variánst jelzel a szövegeddel?

    Hogy egészen világos legyen (miért az ellenszenvem): ami a probléma lényegét, a dolog intellektuális mozzanatát illeti, semmiben sem különbözöl egy Kis Jánostól, egy Heller Ágnestől, egy Lévai Katalintól, vagy bármely hozzájuk hasonló szimpla, üres fejű doktrinertől. Te vagy a zsák, ők a foltjaid. Esetleg fordítva. Azért nem vagy rokonszenves számomra, amiért a Gyurcsány sem az. A pandanjai vagytok egymásnak. A pandan szó tudományos meghatározása: egyazon (már többször kifordított) szaros gatya, az egyik a színe, a másik a fonákja.

    Visszatérve az első kérdésedre: ha velem akarsz beszélgetni, akkor meg kell szoknod: én INDIVIDUÁLISAN tartom magam MINDENEK fölött állónak. Nem mint valamely nép, nemzet, faj, ideológiai akol, „többségi társadalom” boldogságos, büszke tagja, hanem egyénileg állok mindenki fölött (akár egy isten, sőt mindjárt két isten!), természetesen néhány József Attila kivételével. Mármost én ezt nem titkolom el jól nevelt (ál)szerénységgel, s különösen nem azért, hogy sokan álljanak velem szóba e mindenoldalúan hipokrita világban.
    Aforisztikusan fogalmazva: nem földúlt vagyok, hanem bicskanyitogatón nagyképű, szélsőségesen öntörvényű. Szociopata. Így mondja a „többségi társadalom” minden tagja, a moderátorok is, a nickek is, mindenki! És ha ez számodra is kibírhatatlan, akkor legyintsél rám! Jó nagyot. Ez a megoldás. Persze azt is teheted, hogy újra és újra megkérdezed: miért vagyok földúlt, gyűlölködő stb., ám annak újra és újra az lesz a következménye, hogy válaszolok a kérdésedre.
  4. 78
    Sándor Borbély
    2015. február 08., 17:11
    Te szemét tetü mafiozo, fel jöttél az Orbán hátán mint kenyérhaj a moslékon és most te vagy ellenne?

  5. 77
    grrr
    2015. február 08., 15:13
    Pásztor Albert doktor, tudtommal, nincs szó vérfagyasztóan buta fakabátról, én ilyennek nem drukkolok, márpedig neki drukkoltam.
  6. 76
    grrr
    2015. február 08., 15:11
    Kedves Gyurica Úr!

    Nem tudom miért vagy ilyen feldúlt.
    „a cigányság nem tud, talán nem is akar beilleszkedni a többségi társadalomba” én ilyent nem mondtam, bár előfordul ilyesmi ténylegesen, de semmi esetre sem vonatkoztatható az egész kisebbségre. Én nem is vonatkoztatom.

    De pl. nehezen tudom a beilleszkedés vágyának nevezni ha a kisebbségi megrendelő (nem az a szegény típus) az asztalosnak (többségi asztalosnak) nem fizeti ki az általa elvégzett munkát, viszont kilátásba helyezi, hogy húzzon el amíg szépen vagyunk és örüljön annak, hogy nem verik meg. Ezt a mozzanatot nehéz a többségi társadalomba való beilleszkedés mindent elsöprő vágyának tekinteni.

    Egy csomó (rém)történetet tudnék mesélni a fenti kategóriában, mind megtörténtek, velünk, velem a szomszédaimmal, átéltük, tapasztaltuk ezeket a dolgokat, nem a Jobbiktól hallottuk amely iránt érdeklődik egyébként a radai rosseb.

    Jungnak van egy fantasztikus mondata arról, hogy mi történik ha a konkrét valóságot megerőszakolják akár a legnemesebb elvekkel is. Hogy abból egy rémálom lesz.

    Sajna, nincs itthon az a könyvtári könyv amelyben a fenti értelmű mondat szerepel, Jung ezt sokkal klasszabbul fejezte ki, de sajnos az én memóriám nem annyira jó, hogy megmaradt volna benne szó szerint. Egy olyan könyvről van szó amelyben ő is és a tanítványai is publikáltak tanulmányokat, bár nekem csak az övéi tetszettek. A könyv címét nem tudom, régen volt itthon.
  7. 75
    Gyurica úr
    2015. február 08., 13:45
    jav.: soha nem drukkoltak
  8. 74
    Gyurica úr
    2015. február 08., 13:43
    @ grrr
    *
    Egyáltalán nem értelek! Azt mondod, utálod a dogmákat (illetve nem pontosan így mondod, de erről később), miközben drukkolsz a jobbikos polgármesternek, noha a „jobbikosság” merő dogma. Az például, hogy „a cigányság nem tud, talán nem is akar beilleszkedni a többségi társadalomba”, primitív hittétel. Sehová nem vezet.
    Azt mondod, drukkolsz az ózdiaknak.
    Ebben is különbözünk. Én nem drukkolok az ózdiaknak. Leszarom az ózdiakat, semmi közöm hozzájuk. Ők se drukkolnak nekem. Nyugodtan kijelenthetem: az ózdiak nekem soha drukkoltak, noha voltam már kínos helyzetben egyszer-kétszer, ezt elhiheted!
    A dogmákat utálod, az imbecillis lózungokat nem. Ez is furcsa. Legalábbis számomra. Nem szólva arról, hogy az ózdiak szuverén választottak maguk fölé idióta dogmatikust, noha választhattak volna nem dogmatikus (normális) polgármestert is. Nem kárhoztatom érte őket, de késztetést sem érzek arra, hogy drukkoljak nekik.
    A másik, ami nagyon fontos, ezt írod: „szememben az életszerűség fölülírja a dogmaként funkcionáló elveket, egy város érdeke előbbre való mint a mániákus elvszerűség”.
    Mi az, hogy „dogmaként funkcionáló elvek”? Nincs a kérdésre értelmes válaszod (nem is lehet), így hát elbájolóan (versus alattomosan) kevergeted-kavargatod a dogma, az elv, a mániákusság és az elvszerűség fogalmait. Attól, hogy vannak elveid (s amelyekhez ragaszkodsz is horribile dictu), még nem föltétlenül vagy mániákus. Olyannyira, hogy egyebek közt épp az elvek zárják ki az eszelősséget.

    Moldova írja: „a harag jó tanácsadó”. Ez azt jelenti, hogy ha egyszer engem valaki „gyalázatos rasszistának” nevezett nyilvánosan, akkor én annak az embernek ugyan nem tépem le kapásból a fejét (hajdanán megtettem, na de hát lassacskán öregszünk, komolyodunk), ugyanakkor nem is bútorozok vele össze némi politikai stallumot, baksist remélve. Ez emberi minimum. Moldova szerint, ha valaki egyszer szemét módon viselkedett (bárkivel szemben), akkor annak nincs megbocsátás, ugyanis az efféle ember bármikor újra szemétkedhet veled szemben is, másokkal szemben is. Ha tehát valaki megbocsátja, hogy például Gyurcsány „gyalázatos rasszistának” nevezte, akkor az illető nem kiváló ember, hanem részint balek, részint pedig semmiben sem különbözik a sértegetőjétől, esetünkben Gyurcsánytól. Már ami a dolog emberi részét illeti.

    Szerinted „Pásztor jól tette, hogy elfogadta a DK támogatását, hiszen akár azt is hihette, hogy Gyurcsány végre észhez tért”.
    Ezzel tulajdonképpen bármi „igazolható”. Ha a vérfagyasztóan BUTA fakabát az HISZI, hogy a nyilvánvalóan hitvány politikus megigazult valami oknál fogva (erre bizonyítéka nincs, ámde erősen HISZI), akkor szerinted a rossz döntés is jó döntés.
    Értem én, ám azért higgyél nekem (legalább annyira, mint zsernyák a Gyurcsánynak), hidd el, intellektuálisan ennél nincs lejjebb: utálod a dogmákat, miközben az ostoba zsandárt a bornírt dogmája révén szerecsenmosdatod!
    A görög „dokein” ige ezt jelenti: „hinni”, „helyesnek vélni”, „elhatározni”, s mint tudjuk, a „dokein” szóból képződött a „dogma” kifejezés.
  9. 73
    grrr
    2015. február 08., 11:21
    Kedves Gyurica Úr!

    Van itt az orrunk előtt egy közismert példa amin el lehet rágódni. Itt van ez a Janiczak, aki ugye jobbikos és ő lett Ózd polgármestere.
    Namármost: én őszintén remélem, hogy ez a Janiczak jó polgármester és nagyon nem tud érdekelni, hogy őt a Jobbik jelölte a posztra. Egyetlen ok lenne ami miatt felettébb randán néznék rá és futólag megátkoznám, ha arról hallanék, hogy zsidózik. Ez főbenjáró és megbocsájthatatlan. Hála az égnek, ilyenről nem tudok. A pártja nem érdekel, az érdeklődésem kizárólag az ő személyére korlátozódik és nagyon drukkolok Ózdnak, hogy jó polgármesterük legyen ( ha már nekünk Érden egy merő borzalom van).
    Tehát az én szememben az életszerűség fölülírja a dogmaként funkcionáló elveket, egy város érdeke előbbre való mint a mániákus elvszerűség.
    Pásztor jól tette, hogy elfogadta a DK támogatását, hiszen akár azt is hihette, hogy Gyurcsány végre észhez tért. A mostani viselkedése a nemes pártvezetőnek mutatja, hogy erről a kedvező fordulatról szó sincs. Csodák nincsenek.
  10. 72
    Gyurica úr
    2015. február 08., 11:03
    @ grrr
    *
    Ezt írod: „Pásztor Albert kiváló és nagyon tisztességes ember”.

    „Kiváló ember” csak akkor lehetne, ha maga volna Jézus Krisztus (félig-meddig isten), esetleg Gandhi, Albert Schweitzer stb.
    Aki összeáll egy olyan fazonnal, aki néhány hónappal korábban rasszistának, par excellence gyalázatosnak minősítette, méghozzá nyilvánosan, az nem lehet kiváló ember.
    Nem vitatom, Pásztor kiváló rendőr, sőt lehet tisztességes ember (a neje mindenképp), vagyis én arról beszéltem, hogy politikusnak gagyi.
    Szintén Latin elvtárs mondotta: similis simile gaudet et/aut habet. Gyurcsány a gyurcsánynak, Pásztor a pásztornak, Gyurcsány a pásztornak, Pásztor a gyurcsánynak…
    Hol nyalják, hol mocskolják (rasszistázzák, kommunistázzák satöbbizik) egymást. Persze mindig kiválóan és nagyon tisztességesen.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Győri Péter-portré
Közös jelölt Józsefvárosban
Interjúk
Mohácsi János, Robert Menasse, Bartók Imre
Melléklet a Balatonról
Olaszrizling, kisvasút
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra