„Elég volt!” – Szabad oktatásért demonstráció

Belpol

„Az erkölcshöz nem kell csősz, Hoffmann Rózsa birkát főz.” Ettől a mondattól, na meg néhány száz tüntetőtől visszhangzott szombat délután Budapesten a Szabadság tér–Szalay utca tengely.

Diákok szerveztek tüntetést szombat délután a Szabadság térre, mondván, nem bírják tovább karba tett kézzel nézni azt a rombolást, ami az oktatásban megy végbe. A több mint kétórás demonstrációhoz számos szakmai szervezet csatlakozott – néhányan szolidaritásból –, így diákok, tanárok, szülők és szakszervezeti tagok körülbelül ötszázan emelték fel hangjukat a szabad oktatásért. A demonstrálók először meghallgattak egy-egy beszédet a Szabadság téren, majd a Sas utcán áthaladva a Szent István téren folytatódtak a felszólalások. Ezt követően a Bajcsy-Zsilinszky út–Alkotmány utca–Szemere utca útvonalon haladva érkezett meg a fáklyás menetté alakult demonstráció az Oktatási Hivatal elé, a Szalay utcába.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ha az iskola nem működik, semmi sem működik!

A szervező diákok (Béres Bíborka, Gyetvai Viktor, Kovács Zsófia, Meleg András) lendületes és rövid köszöntője után egy platós autóról fel-le ugrálva néhány fontos tételre hívták fel a figyelmet.

„Tiltakozunk az elhamarkodott, átláthatatlan, sok szempontból káros »reformok« ellen, amik korlátozzák a szabad oktatást!”

További követeléseik:

  1. Legyen valódi és nyilvános szakmai konzultáció!
  2. Csak előre kidolgozott, megalapozott reformok léphessenek életbe!
  3. Ne erőszakoljanak a diákokra a társadalom csak egy része által elfogadható gondolkodásmódot!
  4. Vissza a forrásokat az oktatásba!
  5. Biztosítsák a szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást!
  6. Legyen tanszabadság!

+ 1. A közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók bér- és munkakörülményeinek radikális javítása!

A diákok felszólalásai után egy szolidáris résztvevő vette át a szót, Boros Péterné, a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságának (Közdemosz) képviselője a közszolgálati szférában dolgozók „rendkívül rossz helyzetéről” számolt be, illetve hangsúlyozta az ágazat munkakörülményeinek és bérrendezésének mielőbbi szükségességét.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az oktatás nem játék

Gács Anna az Oktatói Hálózat képviseletében mondott remek beszédet – talán érdemes lett volna vele kezdeni a beszédek sorát, és a szolidaritási felszólalókat utána felvonultatni. Gács Anna a hidegben „didergő demokratáknak” arról beszélt, hogy csatatérré változott az oktatás, amely minden részét gyomorforgatóan igazságtalanul ellenőrzés alá vonták. Diplomagyárrá züllesztett egyetemekről szólt, amelyekben ugyanaz a kínálat, és ezzel azt üzenik, hogy: „középszerűt a középosztálynak”. De az is szóba került, hogy míg az oktatás különböző területei éppen hogy csak elvegetálnak, addig a kormány választott vagy netalántán frissen alapított kutatóintézeteiben csak úgy repkednek a milliók, pedig ezek az intézmények mást nem szolgálnak, mint a durva önigazolást és történelemhamisítást. Végezetül kijelentette: a szabad oktatás a demokratikus állam legfőbb bástyája, ezért is tesz meg mindent a kormány azért, hogy a maradékot is felszámolja.

A Szent István téren, a Bazilika előtt szólalt fel Szántó Judit a Hívatlanul Hálózat képviseletében; ő a magyar és a finn oktatási helyzetet hasonlította össze, mondhatjuk bátran, elrettentésképp. A beszédek sora Lauter Juditnak a  Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Közhasznú Egyesület nevében mondott felszólalásával, valamint egy középiskolás diáklány levelének felolvasásával zárult, amelyben arról ír, hogy semmi kifogása a kötelező társadalmi munka ellen, de azon a kis településen, ahol él, úgy valósul meg az érettségihez előírt kötelezettség, hogy ezzel a sokak számára egyetlen munkalehetőség vész el: „A jövő évtől 50 óra társadalmi munka elvégzése lesz az előírás az érettségihez. (…) Itt sokak számára az egyetlen munka és ezzel együtt bevételi lehetőség a közmunka volt. (…) Most 3 kereső fog kiesni a családból, én és osztálytársaim meg mehetünk – gyakorlatilag ingyenmunkára!"

A Szent István téren osztogatott fáklyával vagy anélkül vonult tovább az ekkorra közel ezerfősre duzzadt tüntető tömeg, amely a beszédek végeztével a Szalay utca felé vette az irányt, miközben kreatívnak nevezhető új lózungokat találtak ki a szervező diákok, vagy épp a Szózat parafrázisát énekelte az oktatás témájára hangolva egy igencsak fiatal srác.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A Szalay utcában Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének nevében elmondta, hogy a tanárokat a diákok hívták, akiknek ilyenkor itt a helye. De arról az abszurd oktatáspolitikáról is szólt, amely napjainkban megvalósul. Kollégáit arra biztatta, hogy bojkottálják a Nemzeti Pedagógus Karba való belépést. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta: ott tartunk, hogy a kormány elérte, az oktatás ma már nem szolgáltatás, hanem szolgálás, a rendszer pedig, amit kialakítottak, nem termel mást, csak alattvalókat.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

High-tech a pusztában?

Tudományos technológiai parkot terveznek komoly egyetemi háttérrel, a beruházást előzetesen majd’ 12 milliárd forintra becsülik. Mindezt Békés megye egyik leghátrányosabb településére, Pusztaföldvárra „álmodták meg”. Az összeg több mint fele a kormánypárti polgármester cégére menne.