Szabadi Béla előzetesben: Viszi a balhét is

szerző
Mihalicz Csilla
publikálva
2001/26. (06. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

ASzabadi Béla ellen megfogalmazott vádak (egyelőre: "tényállások") két csoportba rendezhetők.

ASzabadi Béla ellen megfogalmazott vádak (egyelőre: "tényállások") két csoportba rendezhetők.

Az első szerint

az államtitkár külföldi utazásai alkalmával komfort osztályú repülőjegy helyett I. osztályút vett igénybe (5,73 millió forintért összesen), s a hivatalos kiküldetések alkalmával a felvett napidíj mellett személyes fogyasztást is elszámolt (5,7 millió értékben).

Ismerte Szabadi - hogy is mondjuk - flancos természetét az egész magyar köztisztviselői kar. Beszélték, hogy a napi ezer márka alatti szállásfoglalást visszautasította, hogy a VIP-váróban megríkatta az utaskísérő kisasszonyt, aki nem tudta, hogy ő államtitkári álruhában utazó miniszter (s emiatt elvétette a megszólítást), hogy kiverte a tálcát a német pincér kezéből, amikor az a vele utazó hölgy elé tette először az italt. Két és fél évig mindez folyosói adoma volt - ma bűnügy.

A másik tényálláscsoport

a Szabadi irányítása alatt álló gazdasági társaságok - tulajdonosuk a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - ügyvezetésének utasítása "az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes reklámszerződések megkötésére a Ferencvárosi Torna Clubbal".

Kétség nem férhet hozzá, hogy az FTC támogatásában részt vett agrárcégek - elsősorban az Agrárinnovációs Kht., a Concordia Közraktározási Rt. és az ATEV Rt. - a magyar mezőgazdaság javára visszaforgatható nyereséget helyeztek el a Fradi kasszájában. (Noha a Fradinak nyomott pénz becslések szerint 8-900 millió forint, a klub köztartozása ma meghaladja a 250 milliót, s a játékosok járandóságát általában kéthavi késéssel folyósítja a vezetés.) Cserében a futballszurkolók - két kurvaanyádlilamajom között - leolvashatták a pálya oldalában elhelyezett transzparensekről a sportrajongó cégek, például az állattetemeket és szervmaradványokat feldolgozó ATEV Rt. nevét.

Mindeközben az ATEV - mint azt Bauer Tamás (SZDSZ) fölvetette tavaly novemberi interpellációjában - szolgáltatásainak díját évről évre, az infláció mértékét messze meghaladóan a többszörösére emelte. Az áremelést a Hús- és Baromfifeldolgozó Vállalatoknál állami támogatással ellensúlyozták.

Az Agrárinnovációs Kht. többek között a kommunikációs és az EU-csatlakozást elősegítő program költségvetéséből költött 25 milliót a Fradira. Az ügyletet persze rendesen megpíározták: a kht. pályázatot írt ki sportszervezetek számára "életmódnap" megrendezésére. A pénzt - vetette Torgyán szemére a parlamentben Keller László (MSZP) - már a szerződés aláírása előtt átutalták, az "életmódnap" pedig végül elmaradt. Az ellenzék tucatnyi interpellációja Fradi-ügyben mindannyiszor alkalmat szolgáltatott Torgyánnak a könnyen dekódolható üzenetekkel fűszerezett mellébeszélésre. Az SZDSZ-es képviselőnek például így válaszolt: "Kérem, harminc vállalattal vannak reklámszerződései az FTC-nek, de kérném, ahhoz ki kellene önnek egyszer menni egy Fradi-meccsre, hogy megnézze, a reklámszerződéseket kikkel kötöttük (...), de ha ön az MTK-meccsekre jár, akkor a Fradiról sosem fog tudni tájékozódni."

Az interpellációkra adott hasonló szellemű miniszteri válaszokat a koalíciós többség minden alkalommal elfogadta.

A Legfőbb Ügyészség előzetes álláspontja szerint a reklámszerződések kimerítik a hűtlen kezelés fogalmát.

Szabadi Béla

azzal védekezik:

hűtlen kezelés bűntettét az követheti el, aki vagyonkezelést végez. ´ a tárca politikai államtitkáraként csak a tulajdonosi jogokat gyakorolta - vagyonkezeléssel a cégek ügyvezetői voltak megbízva -, s mint ilyen, nem felelős a vagyonért. A társasági törvény szerint a tulajdonos csak írásban adhat utasítást a vagyonkezelőnek - ilyen dokumentum pedig nem létezik.

Szabadi bízik abban, hogy ez az érvelés megáll. Gondolatmenete szerint ugyanis a cégek ügyvezetőinek is ártana, ha kiderülne, hogy külső kényszer hatására kötötték a reklámszerződéseket. A Fradi támogatásának ez a módja Szabadi szerint - aki a Fradi elnökhelyettese is volt (Torgyán pedig az elnöke) - "olyan megoldás volt, ami, ha nem is a legelegánsabb, de törvényes. Egészen addig törvényes - fűzte hozzá aggodalmait egy rádióinterjúban -, ameddig az illető cégnek a vezetője köti a reklámszerződést." Szabadi értesülései szerint viszont a cégvezetők meghallgatása nem nélkülözte a nyomásgyakorlást: "A meghallgatások úgy folytak, hogy azt mondták: >>Igen? Te kötötted? Börtönbe akarsz kerülni?>Dehogy!>Nem te kötötted. Ugye, a politikai államtitkár utasított téged?Szabadit mindenhol politikai hullának tekintik. Sokak szerint a "kilövési engedélyt" az FKGP leválasztására irányuló politikai játszma egy dramaturgiailag jól előkészített pontján a miniszterelnök adta meg. Az első jelzés Torgyánnak szólt, aki kormányülésekre általában Szabadit küldte maga helyett. Ezt az embert nem akarja többé látni, közölte Torgyánnal a miniszterelnök. Két hónappal később Boros Imre berobbant az FVM-be rendet csinálni. Feltűnő indulattal nyomban Szabadival kezdte, az apparátust - akár névtelenül is - a politikai államtitkárt kompromittáló információk kiadására biztatta.

Szabadinak vélhetően nincs üldözési mániája, amikor úgy véli, bűnbaknak kívánják állítani. A látványos korrupcióellenes fellépés alighanem

szemfényvesztés

"Egy három hónapos lejárató kampány csúcspontján kezdeményezik a mentelmi jogom felfüggesztését, jogilag nem megfelelő tényállás alapján, úgy, hogy a közvélemény már teljesen meg van dolgozva az én vonatkozásomban."

Látható a kormányzati erőlködés, amellyel az FVM körüli korrupciós botrányokkal kapcsolatban a felelősség szintjét Szabadi magasságában kívánják meghúzni. Ezt egyébként az érintett is így látja: "Kevéssé érinti a kormányzat felelősségét, ha a miniszter helyettese ellen irányul a támadás, nem közvetlenül a miniszter ellen."

Miközben Szabadi - Torgyán 1998-as keltezésű felhatalmazása révén - közvetlenül irányíthatta a minisztérium költségvetését, utasíthatta a főosztályvezetőket, számos esetben nyilvánvaló, hogy a felelősség tovább gyűrűzik, nála is följebb. A Concordia Rt.-ből eltűnt több száz millió miatti felelősségben például mindenképpen osztoznia kell legalább Torgyánnal. Az rt. igazgatótanácsából menesztett Lengyel Zsolt - korábban az FKGP budapesti szervezetének alelnöke - több alkalommal is azt nyilatkozta: a társaságot (lásd keretes írásunkat) az igazgatótanács és a felügyelőbizottság mellőzésével közvetlenül Szabadi és Torgyán irányította. Az 1998 őszén kinevezett vezérigazgató, Korompai Nicolette - a Világgazdaság értesülése szerint - a Torgyán szürke eminenciásának tartott Simon László élettársa volt.

A Concordia leányvállalata, a GMS ´96 Kft. élén egyszer csak megjelent személyesen is Simon László vállalkozó, aki Lengyel szerint korábban gabonaüzlettel soha nem foglalkozott. Eleinte az ügyvezető igazgatói, majd a tanácsadói posztot töltötte be.

Több jel mutat arra, hogy mind a Concordiában, mind az Agrárinnovációs Kht.-ban történt ügyletek messze túlmutatnak Szabadi személyén. Elég, ha csak a TV 2 egyik esti hírműsorában bemutatott összeállításban szerepelő - oldalanként egymillióval honorált -, az agrárgazdálkodás alternatív útjait keresgélő tanulmányok készítőire gondolunk, akik szinte egytől egyig a vegetáriánus mozgalomból, Torgyán Attila baráti köréből kerültek ki.

De nyugodtan

tekinthetünk távolabbra is

Különös, hogy a Miniszterelnöki Hivatal agrárreferatúráján nem hallottak az Agrárinnovációs Kht. sajátos támogatáspolitikájáról. Továbbá: egy interjúban maga Szabadi is említette, hogy a Pénzügyminisztériummal egyetértésben az FVM-ben létrehoztak egy különbizottságot - helyettes államtitkári irányítással -, amelynek az volt a feladata, hogy a tárca vállalkozásainak szakmai előterjesztéseit véleményezze.

Arról, hogy az egyeztetés nem csupán formális volt, egy egészen friss irat tanúskodik. Kis Zoltán SZDSZ-es képviselő föl is olvasta a parlamentben nemrég, mérsékelt érdeklődést keltve. A dokumentumban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) megkeresésére válaszolva az FVM közigazgatási államtitkára a szabolcsi konzervgyárak ügyében arról tájékoztatja a hivatal elnökét, hogy "az intézkedéssorozatra dr. Torgyán József és dr. Járai Zsigmond miniszter urak megállapodását követően került sor". Az operatív utasításokat Torgyán és Szabadi adta ki. Az Agrárrendtartási Hivatal főtanácsosa által előkészített anyagokat a kormányülés elé vitték. "Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kezességvállalás mértéke és az igénybe vevők köre a két miniszter részéről került meghatározásra, ezért a minisztérium munkatársai csak a végrehajtást végezték el."

Nagy Sándor (MSZP) és Eörsi Mátyás (SZDSZ) parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amely Orbán Viktor esetleges felelősségét vizsgálná az FVM korrupciógyanús ügyeiben. Magyarországon az alkotmányos értelemben vett felelősség ugyanis - a felségterületeket elhatároló koalíciós szerződés ide vagy oda - a miniszterelnöké. Mert az nem magyarázat, hogy az első számú vezető behunyta a szemét a politikai partnere háza táján halmozódó trágyadomb láttán, mondván, az az övé, nekem semmi közöm hozzá.

Ráadásul, mint láttuk, a most vádként megfogalmazott ügyek jó része már régóta ismert. A kormány, a Fidesz azonban rendre lesöpörte az asztalról az ellenzék mindenfajta vizsgálóbizottságra vonatkozó indítványát; az FVM korrupciós ügyeiben a miniszterelnöknek címzett interpellációkat Orbán rendre az illetékes miniszterrel, Torgyánnal válaszoltatta meg. A miniszterelnök két és fél éven át nem tett semmit a korrupció megállítása érdekében. Kérdés, meddig lehet operálni a "csak a kisgazdák mindennek az okai" típusú átveréssel.

Mihalicz Csilla

A Concordia Közraktározási Rt.

A társaság 1999-ben még mintegy 400 millió forintos nyereséget ért el, köszönhetően a "búzabomba" hatástalanítása érdekében elhatározott garantált áras és intervenciós állami árufelvásárlásoknak. (Ezeket a Concordia, illetve leányvállalata, a GMS ´96 Kft. bonyolította le, a szerződéseket a kft. kötötte.) A sikerek mögött azonban néhány saját zsebre játszott stikli (elsősorban gabonatőzsdei akció) is meghúzódhatott - írja a Népszabadságban Tamás Gábor. "A kft. által adásvétellel megbízott brókercég bizonyos esetekben állítólag csak spekulációs vásárlásokat hajtott végre, ám ezek után is fölszámolta a tényleges üzletek után járó jutalékot." Az ily módon elsíbolt összeg mintegy százmillióra rúg.

A Concordia nyeresége tavaly már csak 20 millió forint volt. Mégis megvásárolták a konkurens Hungária Közraktározási Rt. 13 százalékos részvénypakettjét - a becslések szerint 35 milliót érő csomagot 80 millióért. A tranzakció kitudódása után az igazgatótanács tájékoztatást kért a vásárlás körülményeiről. Válaszképpen januárban az FVM visszahívta Lengyel Zsoltot a testület éléről.

Felmerül a gyanú, hogy a cégnél más szabálytalanságok és visszaélések is történtek. Ilyenek előfordulhattak a társaság fejlesztésénél, beruházásainál és reklámköltségeinél. Lengyel Zsolt emlékezete szerint Korompai egyszer azzal magyarázta a cég fizetésképtelenségét, hogy 40 milliót át kellett utalnia a Fradinak.

Nincs kimutatás arról, hogyan értékesítette a cég 1999-ben a korábban felvásárolt intervenciós gabonát. A társaság árukészlete elkülöníthetetlenné vált a szintén az FVM-hez tartozó Tartalékgazdálkodási Igazgatóság gabonakészletétől, ezért az ügyletek áttekinthetetlenek.

szerző
Mihalicz Csilla
publikálva
2001/26. (06. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra