Szarka Gábor: „évtizedes pusztulatot” védtek az SZFE diákjai

  • narancs.hu
  • 2021. január 21.

Belpol

A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja minderről a volt Duna TV-székház sajtóbejárásán beszélt.

Csütörtök délután tartott sajtóbejárást Szarka Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vidnyánszky Attila-féle kuratóriuma által október 1-től kinevezett kancellárja a naphegyi, egykor a Duna TV székházaként szolgáló, frissen felújított épületben, mely az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének otthona lesz.

Szarka, az MTI kérdésére válaszolva elmondta: az oktatás újraindítása elsősorban a járványhelyzet alakulásától függ. Februárban a magyar egyetemeken még távoktatás zajlik, a filmes és a színész hallgatók azonban jórészt gyakorlati képzésen vesznek részt. Az SZFE vezetése ezért abban bízik, hogy február második felétől külön engedéllyel bizonyos részterületeken újraindulhat a gyakorlati oktatás.

„Nagyon büszkék vagyunk, hogy a blokád után az elmúlt két hónapban elvégeztünk egy két-hároméves programot” – fogalmazott a kancellár.

Valamint hozzátette: meglepő volt, hogy a hallgatók a Vas utcában egy olyan létesítményt védtek, ahol „évtizedes pusztulatot” lehetett találni, ilyen körülmények közé ugyanis senkit nem lehetett visszaengedni.

Szarka arról is beszélt, hogy a Duna TV volt székházának felújítására mintegy 500 millió forintot fordított a kormányzat, a többi helyszínen azonban néhány tízmillió forintból megoldották a felújítást. A kollégisták elhelyezésével kapcsolatban elmondta, azt új helyszínen valósítják meg, ahol az eddigi 50 helyett 70 főnek tudnak szállást biztosítani. Az új kollégiumban jelenleg „az utolsó simításokat” végzik, ezt követően jelentik be a helyszínt.

Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e a hallgatói tiltakozások folytatásától,

a kancellár elmondta: ha valaki látja az új helyszíneket és tudja azt, hogy nem változik az osztályfőnökök személye, akkor reményei szerint nem lesz mi ellen tiltakozni.

„Bebizonyítottuk, hogy évtizedes lemaradást be tudunk hozni két hónap alatt, bebizonyítva ezzel a modellváltás sikerét is” – fogalmazott.

Az ugyanakkor már nem nagyon valószerű, hogy ne változzon az osztályfőnökök személye, hiszen a felmondott oktatók között van például Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színművésze, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára is. Aki felmondását a következő indoklással nyújtotta be: „Az osztályom féléve megkérdőjelezhetetlen. Mindent dokumentáltam. Akár holnap viszem a papírokat bíróság elé! De ebben a rendszerben tovább nem tudok osztályfőnökként részt venni. A mai nappal felmondok az SZFE-n!”

Szarka Gábor a csütörtöki bejáráson beszélt az Ódry Színpad ügyéről is. Elmondása szerint az egyháztól elvett létesítményről van szó, ezért a modellváltás során „az igazságot helyre kell állítani”. Az lenne a legjobb, ha az épület visszakerülne „jogos tulajdonosához”, a református egyházhoz, de erről egyelőre még zajlanak a tárgyalások – mondta a kancellár. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nemrég találtak egy az SZFE előző vezetése által rendelt tanulmányt a Vas utcai campus fejlesztéséről, ennek része lett volna, hogy az Ódry Színpadot lebontják és a helyén egy sportlétesítményt hoztak volna létre.

A friss Magyar Narancsban olvasható interjúban ezzel szemben Németh Gábor azt mondta: „A szimbolikus üzenet egy­értelmű: az Ódry Színpad nemcsak az elmúlt hatvan év előadásai, hanem immár az egyetemfoglalás és a bázisdemokratikus fórumok miatt is kultikus hely lett. Semmilyen módon nem szeretném bagatellizálni az egyházak 50-es években elszenvedett sérelmeit, de a Vas utcai épület »visszaadása« nem az egyház kárpótlásának halogathatatlan ügyét szolgálja, hanem azt, hogy a hallgatók semmiképpen se lehessenek ott többé.”

Sára Balázs, a nemrég Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetre keresztelt, korábbi Film- és Médiaintézet novemberben titokban kinevezett vezetője a naphegyi helyszín bejárásakor arról beszélt, hogy az új épületben tizenkét tanterem, filmstúdiók, hangszigetelt hangoktató terem és vágószobák, szinkronstúdiók, különböző méretű vetítők, valamint komoly hangtechnikával felszerelt zeneterem várja a majd a hallgatókat, de az eszközállomány is folyamatosan bővül majd.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.