Támogatja a halálbüntetést a Hit Gyülekezete

  • narancs.hu
  • 2012. augusztus 15.

Belpol

A legnagyobb hazai egyházak közül csak a Hit Gyülekezete támogatja a halálbüntetést. Összeállítás a katolikusoktól a buddhistákig.

„Az emberi élet védelme magába foglalja a halálbüntetés mint büntetési nem alkalmazásának a jogi lehetőségét. A legsúlyosabb büntetés állam általi alkalmazása, meghatározott, szigorú feltételek teljesülése esetén nem ütközik az újszövetség tanításával sem” – így indokolta a legnagyobb hazai egyházakhoz intézett kérdésünkre (Egyetért-e a halálbüntetés alkalmazásával?) adott válaszát a Hit Gyülekezete. A karizmatikus felekezet volt az egyetlen olyan a megkérdezettek körében, amely egyértelműen támogatta a halálbüntetést. „A Noéval kötött szövetségben Isten az egész későbbi emberiségnek kifejezett parancsot adott arra, hogy a szándékos vérontást maguk az emberek büntessék halállal. (…) A jogállam létezése Isten akarata, melynek erkölcsi kötelessége a bűn jogszerű büntetése. Ez alapozza meg etikailag a törvényesen működő állam erőszakszervezetei számára az erőszak jogos alkalmazását.” Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a „legsúlyosabb büntetés kiszabására csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben az elkövető szándékosan, és azon belül is egyenes szándékkal, előre kitervelten követte el a gyilkosságot”.

 


Fotó: MTI_EPA_Trent Nelson


Újra előkerült
A halálbüntetés visszaállításának gondolata az elmúlt hónapokban többször előkerült a Parlamentben is. Előbb májusban, plenáris felszólalásában fogalmazott úgy Boldog István fideszes képviselő, hogy „tudom jól azt is, hogy a Parlamentben, sőt a Fidesz-frakcióban sem vagyok egyedül, aki támogatja a halálbüntetés bevezetését a legbrutálisabb bűnözőkkel szemben. Sokan gondoljuk úgy, hogy nem etetni és jól tartani kell a dolgozó, adózó állampolgárok pénzén a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit, hanem a legszigorúbban eljárni velük szemben.” (Ezt követően Rogán Antal frakcióvezető közölte: a Fidesz-frakció nem támogat ilyen jellegű módosító indítványt.)
Később júliusban, a Bándy-gyilkosságot követően újra napirendre került a halálbüntetés kérdése. Ekkor újra a Fidesz, illetve a Jobbik politikusai érveltek a legszigorúbb büntetés visszaállítása mellett. Túri-Kovács Béla (Fidesz) szerint például az „elmúlt évek, de különösen az elmúlt napok eseményei azt igazolják, hogy a társadalom védelme megköveteli a halálbüntetés helyreállítását”. A Jobbik egységesen lépett fel a témában: a párt közleményben tudatta, hogy egyeztetést kezdeményeznek a halálbüntetésről.

Magyarországon nem lehetséges
Minden erőfeszítés ellenére Magyarországon jogilag nem lehetséges a halálbüntetés visszaállítása, ugyanis az ország tagja annak az Európai Uniónak, amely vallja az Alapvető jogok chartája 2. cikkének 2. pontját, miszerint „senkit sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni”.

A többiek nem
A narancs.hu is ezért intézett körkérdést a hazai egyházakhoz, amelyek többsége válaszolt is. A Magyar Katolikus Egyház kérdésünkre az Új Ember interjúját küldte el, amely Schanda Balázs jogtudóssal készült. „Szinte minden alapjogot lehet korlátozni, megszüntetni viszont nem lehet őket. Tehát az ember ember mivolta mindig megmarad. Ez a különbség a halálbüntetés és az egyéb büntetési nemek között. Halálbüntetés esetén az élet kioltásáról van szó: egyértelmű, hogy ez olyan állami intézkedés, amely a jogokat, magát az emberi életet szünteti meg. Mondhatjuk, hogy a gyilkos, akit halálra ítélnek, szintén semmibe vette valakinek az élethez való jogát, de különbség, hogy amikor ő gyilkolt, akkor az állam nem volt jelen, ő tehát kizárólag a saját nevében követte el a tettét. Amikor viszont az állam halállal büntetné ezért, azt mindannyiunk nevében tenné.” Épp ezért véli úgy a jogtudós – és ez a katolikus egyház véleménye is –, hogy „egy fejlett országban, békeidőben, konszolidált társadalmi viszonyok között erre a büntetési nemre már nem lehet szükség”.

Katolikus válasz

A Magyar Katolikus Egyház cikkünk megjelenése után küldte el hivatalos válaszát, amelyet szó szerint idézünk az alábbiakban.

"A Katolikus Egyház Katekizmusa (amely egyházunk tanításának összefoglalása) a 2267-es pontban foglalkozik a halálbüntetés kérdésével. Az alábbiakban ezt idézzük: Az Egyház hagyományos tanítása -- a tettes kilétének és felelősségének teljes bizonyítását föltételezve -- nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben, amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan támadóval szemben. Ha pedig a vérontás nélküli eszközök elegendők a támadó elleni védekezésre és a személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre korlátozódjék, mert ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét javainak és inkább összhangban állnak az emberi személy méltóságával. Napjainkban ugyanis, mivel az állam olyan lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel hatékonyan tudja büntetni a bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy véglegesen megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges volta "immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul".

A Magyarországi Református Egyház szintén elutasítja a halálbüntetést, mert mint írták rövid válaszukban, „Jézus Krisztus engesztelő kereszthalála után a halálbüntetés teológiailag semmivel sem alátámasztható”.

A Magyar Evangélikus Egyház nevében Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök válaszolt a narancs.hu-nak, aki leszögezte, hogy egyháza „az élet tiszteletét vallja, és nem támogatja a halálbüntetést. Hisszük és valljuk, hogy az életet Isten adta, így azt elvenni is neki van joga. (…) A halál után már nincsen korrigálási lehetőség az ember számára, így ha az ítélet végrehajtása után mégis kiderülne az illető ártatlansága, már nem lehetne a hibát kiküszöbölni.” (Kérdésünkre a cikk megjelenéséig a Magyar Baptista Egyház nem válaszolt – a szerk.)

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség nevében Köves Slomó válaszolt: ők sem támogatják a halálbüntetést, noha a Bibliában felsorolt – földi bíróságok által kiróható – büntetések között szerepel a halálbüntetés több formája is. „A judaizmus alapvetően ellenzi az állam büntető törvénykönyvének halálbüntetéssel való kiegészítését, ugyanis egyrészt a halálbüntetés kiszabásához szükséges meggyőződnünk arról is, hogy az elkövető szándékosan és tette súlyának tudatában tette, amit tett, másrészt a jogalkalmazó eljárásokban mindössze az ésszerű kétség kizárására törekednek, és így könnyen megmarad a tévedés lehetősége. Mindemellett a további bűncselekményektől elrettentő hatású, illetve a nevelő hatású büntetések alkalmazását ösztönzi a judaizmus.” (Kérdésünkre a cikk megjelenéséig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem válaszolt – a szerk.)


Egységes buddhisták, felemás iszlamisták
A Mantra Magyarországi Buddhista Egyházközösség szűkszavúan tudatta: „A buddhisták ellenzik a halálbüntetést.” A Tan Kapuja Buddhista Egyház hasonlóan vélekedett: „A Buddha tanítása az élet tiszteletét tanítja. (…) A Buddha etikája szándéketika: helytelen szándékból, az élet elpusztításából, nem születhet helyes eredmény.”  
Két magyar iszlám felekezet azonban ugyanabból az elvből kiindulva némileg különböző álláspontra jutott. Míg a Magyar Iszlám Közösség nevében Bolek Zoltán úgy fogalmazott: „Nem támogatjuk a halálbüntetést, mert sokszor kiderül, hogy ártatlanul vádolt embert végeztek ki, az életet pedig nem lehet visszaadni. Az iszlám jogrend, a saria bizonyos esetekben lehetővé teszi a halálbüntetést, de annak lényege, hogy csak megdönthetetlen bizonyítékok esetében. (…) Saria azonban csak papíron van bizonyos országokban, a gyakorlatban sehol a világon nem működik, nincs is tehát minta, ami alapján meg lehetne valósítani.” Ugyanakkor Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Iszlám Tanács nevében a halálbüntetés kapcsán megengedőbben nyilatkozott, amikor azt válaszolta, hogy „az iszlám vallás szerint szigorú feltételek teljesülése esetén, bizonyos bűnök büntetéseként kiszabható halálbüntetés. Ugyanakkor, ha bármilyen kétség merül fel a vádlott bűnösségével kapcsolatban, az ítéletet meg kell semmisíteni, azt végrehajtani nem lehet, mivel visszafordíthatatlan következményekkel jár.”

(Máté-Tóth Andrásnak a katolikus egyház és a halálbüntetés viszonyáról szóló írását a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.)

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.