Távközlési piacnyitás: Csigaderbi

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2002/19. (05. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az elmúlt évben több ízben cáfolta, hogy ilyesmire készülne, a választás utáni interregnumot kihasználva azonban sebtében mégis megszüntette az otthoni internetezést elérhetővé tévő átalánydíjas konstrukcióit a Matáv. A piacvezető telefontársaság szerint a sokszereplős, liberalizált piaci környezetben nem várható el a jótékonykodás. Csakhogy a papíron majdnem fél éve nyílt piacon alapvetően semmi nem változott: nincsenek elfogadott referencia-összekapcsolási ajánlatok a koncessziós és az alternatív telefontársaságok között, és még mindig nem működik a bevétel-megosztás a telefontársaságok és az internetszolgáltatók között. A liberalizáció tehát a világon egyedülálló módon drágulást hozott - ez pedig elsősorban a távközlési verseny beindulását minden lehetséges eszközzel szabotáló, az internetpiacot maguk alá gyűrő koncessziós telefontársaságok számlájára írható.

Az elmúlt évben több ízben cáfolta, hogy ilyesmire készülne, a választás utáni interregnumot kihasználva azonban sebtében mégis megszüntette az otthoni internetezést elérhetővé tévő átalánydíjas konstrukcióit a Matáv. A piacvezető telefontársaság szerint a sokszereplős, liberalizált piaci környezetben nem várható el a jótékonykodás. Csakhogy a papíron majdnem fél éve nyílt piacon alapvetően semmi nem változott: nincsenek elfogadott referencia-összekapcsolási ajánlatok a koncessziós és az alternatív telefontársaságok között, és még mindig nem működik a bevétel-megosztás a telefontársaságok és az internetszolgáltatók között. A liberalizáció tehát a világon egyedülálló módon drágulást hozott - ez pedig elsősorban a távközlési verseny beindulását minden lehetséges eszközzel szabotáló, az internetpiacot maguk alá gyűrő koncessziós telefontársaságok számlájára írható.AMatáv internetkedvezményeinek sorsa a félresikerült távközlési liberalizáció iskolapéldája: annak idején éppen a monopolhelyzetéből fakadó magas telefontarifák kompenzálása céljából vezette be őket a telefontársaság, most pedig a liberalizációra való hivatkozással veszi el, miközben a tarifák mérséklődését eredményező verseny annak ellenére nem kezdődött meg, hogy a törvényi szabályozás erre papíron már fél éve lehetőséget ad. Ezért azonban csak részben a szabályozás a felelős: a jelentős piaci erővel bíró távközlési vállalatok egyszerűen nem akarnak versenyezni, és ezt egyelőre büntetlenül meg is tehetik.

Megszüntetett kedvezmények

Az internet hazai hőskorában társadalmi és politikai nyomásgyakorlással kikényszerített éjszakai 100, majd 150 forintos díjstop és a 2000-ben bevezetett, éjszakai átalánydíjat kínáló Mindenkinek csomag a Matáv értékelése szerint is "forradalmasította" az otthoni internetezést - noha a magyar távközlési tarifák nemzetközi viszonylatban még a kedvezmények figyelembevételével is kiugróan magasnak bizonyultak ezekben az években, az internetpenetráció pedig messze elmaradt az európai uniós átlagtól.

A szóban forgó konstrukciók valójában éppen csak elérhetővé tették az otthoni internetezést, a liberalizáció pillanatának (2001. december 23.) közeledtével a Matáv mégis szabadulni próbált "az internetes társadalom építésének" terhétől: már 2001 elején megpróbálta megszüntetni a kedvezményeket, ám a közfelháborodás és egy utolsó pillanatban lefújt tüntetés (lásd: Középiskolás fokon, Magyar Narancs, 2001. február 22.) hatására visszakozott. Az Országgyűlés akkor megalakult informatikai és távközlési bizottságának meghallgatásán Gecser Ottó, a vállalat azóta leköszönt vezérigazgató-helyettese elhibázott lépésnek nevezte a kedvezmények szüneteltetését, pártpolitikusok pedig olyan hírközlési törvényt sürgettek, amely "nem pusztán szabaddá teszi a piacot, hanem megakadályozza, hogy a jelenlegi, monopolhelyzetben lévő cégek a jövőben visszaéljenek helyzeti és hatalmas anyagi előnyükkel".

Miután a parlament által tavaly júniusban elfogadott egységes hírközlési törvény európai mintára kimondta a távközlési és az internetszolgáltató közötti díjmegosztási kötelezettséget, a Matáv ismét beszólt: az új szabályozás arra készteti, hogy "átgondolja internetes kedvezményeinek létjogosultságát". Rogán Antal, a parlament informatikai és távközlési bizottságának elnöke akkor zsarolásnak minősítette "a monopoljogosítványai teljes tudatában fellépő telefontársaság" nyilatkozatát: "Ha a Matáv eltörli kedvezményeit, akkor nemcsak az internetes társadalommal kerül szembe, de a törvény szellemével és logikájával is. Azt gondolom, ebben az esetben a kormányzatnak élnie kell a következő év elején esedékes ártárgyalásoknál minden lehetséges szankcióval" - nyilatkozta a fideszes honatya az Indexnek.

Ebben a kérdésben egyébként konszenzus volt a kormány és ellenzéke között: az SZDSZ akkori elnöke, Demszky Gábor 2001 januárjában "az internetezőkre mért csapásról" beszélt a Matáv telefontarifái kapcsán, a kedvezmények eltörlésének hírét pedig ahhoz hasonlította, "mintha felszednénk az M1-es autópályát Győr és Budapest között". Nem tűnik véletlennek, hogy a Matáv régóta tervezett lépését végül a 2002-es választások utáni interregnumra időzítette.

A telefontársaság okfejtése szerint a szóban forgó konstrukciók sem szabályozói, sem üzleti szempontból nem felelnek meg a kor kihívásainak, hiszen változtak a hírközlési jogszabályok, liberalizálttá vált a távközlési piac, továbbá elterjedtek a nagy sávszélességű adatátviteli megoldások: az ADSL és a kábeltévés internetelérés. "A vonatkozó jogszabály szerint a bevételmegosztási kötelezettség nem vonatkozik sem a Mindenkinek csomagra, sem a 150 forintos kedvezményre, ennek ellenére a Matáv a 150 forintos kedvezmény bevételeit megosztja az internetszolgáltatókkal. A Matáv az átalánydíjas konstrukciók megszüntetésével lehetővé teszi az internetszolgáltatóknak, hogy a bevételmegosztásból származó részesedésük nagyobb legyen" - indokol a telefontársaság, és hozzáteszi: a maga részéről éves szinten több százmillió forintos veszteséget könyvelt el azért, mert mélyen a piaci ár alatt kínálta szolgáltatását.

Elszabotált díjmegosztás

Ami a bevételmegosztást illeti, a Matáv az érvényes rendelet és a Hírközlési Főfelügyelet döntőbizottságának erre vonatkozó elvi állásfoglalása ellenére nem hajlandó átadni az internetszolgáltatóknak az őket már januártól megillető díjhányadot. Annak ellenére nem, hogy az jelentősen elmarad az európai átlagtól: az egységes hírközlési törvény erről rendelkező, 2001. december végén napvilágot látott végrehajtási rendelete értelmében csúcsidőben 30, azon kívül 10 százalékos rész illeti meg az internetszolgáltatókat a távbeszélő-hálózaton történő internetezés telefondíjából.

A szolgáltatók csalódottan fogadták a döntést, hiszen a helyi hozzáférési díjakkal kapcsolatos legelfogadottabb EU-gyakorlat alapján a csúcsidőn kívüli magyar tarifa 40-50 százalékára számítottak - ez Graur Tamás, a PSINet Magyarország ügyvezető igazgatója szerint elég lett volna arra, hogy az internetpiac telefonos szegmensében ingyenessé váljon az internetszolgáltatás, ugyanakkor az ingyenes internetszolgáltató Freestart érvelése szerint majdnem tiszta nyereséget termelt volna a Matáv - vagy más helyi telefonszolgáltató - számára, hiszen a hálózat csúcsidőn kívüli szabad kapacitásait értékesíti.

A Matáv - és a többi koncessziós telefontársaság - azonban még ezt az alacsony díjhányadot sem hajlandó átutalni az internetszolgáltatóknak, mondván, hogy számlázzon az internetszolgáltató, ha bevételt akar. Míg az internetszolgáltatók a törvényalkotó szándékával összhangban egyszerűen jutalékot szerettek volna kapni a felhasználóik által generált telefonforgalom után, a telefontársaságok a "fordított díjmegosztásnak" nevezett koncepciót erőltetik, vagyis azt szeretnék elérni, hogy az internetszolgáltató számlázza ki az internet- és a telefondíjat egyaránt.

A Matáv jogértelmezése szerint az internetes telefondíj megosztásából származó bevételért cserébe a számlázási költségeket az internetszolgáltatónak kell vállalnia, és amíg erről nem születik szerződés a telefontársaság és az adott internetszolgáltató között, nem utalja át a díjhányadot senkinek. Az internetszolgáltatók azonban ilyen szerződést nem írnak, írhatnak alá, hiszen a nekik jutó alacsony díjhányad nemhogy a szolgáltatás, de a számlázás költségét sem fedezné.

Ezek a feltételek csak olyan internetszolgáltatók számára vállalhatók, amelyek koncessziós telefontársaságok leányvállalatai: nem véletlen, hogy a kérdésben miniszteri állásfoglalást kérő levelet csak a Matáv tulajdonú Axelero és a Vivendi tulajdonú V-Net nem írta alá - ők elfogadták a "fordított díjmegosztást", és a "függetlenek" rovására folyamatosan növelik piaci részesedésüket, ily módon fordítva piacépítésre a telefontársaságoknál lecsapódó profitot.

A Hírközlési Főfelügyelet távközlési ügyekben teljhatalmú hírközlési döntőbizottsága márciusban kimondta a végszót a december óta húzódó vitában: "A távközlési cégek nem kötelezhetik egyoldalúan az internetszolgáltatókat az internetezés telefondíjának számlázására, noha erről közösen megállapodhatnak." A Matáv azonban nem nyugodott bele a hatóság döntésébe: továbbra sem utal díjhányadot azoknak, akik nem írták alá a hozzáférési szerződést, a Hírközlési Főfelügyelet döntései ellen pedig kész bírósághoz fordulni jogorvoslatért.

A szóban forgó szerződést eddig mindössze három internetszolgáltató írta alá - közülük a Marketorg a Matávnak adja a neki járó díjhányadot, csak hogy a telefontársaság számlázzon. A telefontársaságok leányvállalatain kívüli piac 90 százalékát lefedő 19 internetszolgáltató - köztük a PanTel, a GTS-Datanet, a telnet és a Freestart - viszont közös közleményben tiltakozott a zsarolás ellen: "Havonta közel egymilliárd forint bevételt hozunk a telefonosoknak, ennek alig 10-12 százaléka járna nekünk. Ezt az összeget szolgáltatásfejlesztésre vagy díjcsökkentésre fordíthatnánk, de még ezért a pénzért is harcolnunk kell, hiába született a kérdésben törvény, és hiába hozott elvi állásfoglalást a Hírközlési Főfelügyelet döntőbizottsága. A Matáv, a Vivendi, a Hungarotel és társaik ráadásul azzal fenyegetőznek, hogy - véleményünk szerint jogellenesen - kikapcsolják telefonszámainkat, ha nem írjuk alá az általuk elképzelt, szinte teljesíthetetlen szerződéseket. Így reális annak a veszélye, hogy drágulni fog az internetszolgáltatás" - állítják a petíciózó vállalatok (a kedvezmények megszüntetése kapcsán kialakított álláspontjukról lásd keretes írásunkat).

Berzenkedő alternatívok

A koncessziós telefontársaságok versenyellenes magatartása az internetes cégekéhez kísértetiesen hasonló összefogást eredményezett az alternatív - tehát a liberalizáció előtt koncessziós szolgáltatási területtel nem rendelkező - telefontársaságok között is. Április elején tíz távközlési vállalat - az Antenna Hungária, a BankNet, a BT Magyarország, az eTel, az Euroweb Hungary, a GTS-Datanet, a HungaroDigitel, a Novacom, a PanTel és a UPC Magyarország - létrehozta az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületét (ATSZE), amely többek között a jelentős piaci erővel rendelkező és az alternatív távközlési szolgáltatók viszonyára vonatkozó aszimmetrikus szabályozás gyakorlati alkalmazását sürgeti. "A harcmezőn ellenfelek vagyunk, de ebben nagyon egyetértünk" - fogalmazott Törő Csaba, a PanTel vezérigazgatója, aki attól tart, hogy jelenleg az első kétszáz magyar vállalat között szereplő cége el fog tűnni a piacról, ha a Hírközlési Főfelügyelet elfogadja a Matáv referencia-összekapcsolási ajánlatát.

Referencia-összekapcsolási ajánlat (RIO) készítésére a jelentős piaci erővel bíró szolgáltatókat kötelezi a hírközlési törvény: az ajánlat azt tartalmazza, milyen feltételekkel kapcsolódhatnak a versenytársak a szolgáltató hálózatára. Az ajánlatokról szintén a Hírközlési Főfelügyelet döntőbizottsága határoz, amely a Matáv első, januárban benyújtott referencia-összekapcsolási ajánlatát (MARIO) "a jogszabályoknak nem megfelelő feltételek kialakítása miatt" elutasította. Az alternatívok attól tartanak, hogy a RIO mégis a RUO sorsára jut: a RUO a helyi hurok (a telefonközpontot az előfizetővel összekötő vonal) megnyitásának feltételeit tartalmazó referenciaajánlat, amelyet a Hírközlési Főfelügyelet döntőbizottsága a Matávtól már elfogadott, a MARUO-ban szereplő kedvezőtlen feltételek miatt azonban egyetlen potenciális versenytárs sem tud élni vele.

A MARIO ismételt benyújtásának mostanában jár le a határideje, ám az alternatívok ismeretei szerint az nem változott érdemileg: olyan feltételeket tartalmaz, amelyek elfogadása esetén "megszűnik a verseny a magyar távközlési piacon". Az ATSZE állásfoglalása szerint a MARIO tervezett összekapcsolási díjai nem teszik lehetővé, hogy az alternatív szolgáltatók az üzleti előfizetői piacon versenyképes árakon kínálják szolgáltatásaikat. "Ez szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy a piacvezető szolgáltatón kívül nem lesz olyan távközlési cég, amelynek érdeke fűződik ahhoz, hogy a magyar távbeszélőpiacon működjön" - vélekedik Törő.

Az alternatívok nehezményezik azt is, hogy a domináns szolgáltatók zárt ajtók mögött tárgyalnak a szabályozó hatósággal, és még kérésre sem engednek betekintést a dokumentumokba. Informális értesüléseik szerint azonban a Matáv által kidolgozott összekapcsolási díjak átlagosan háromszor akkorák, mint az Európai Unióban alkalmazottak, és jelentősen meghaladják az Arthur Andersen által a Hírközlési Főfelügyelet számára készített költségtanulmányban szereplő értékeket is. A Matáv kiskereskedelmi ára ily módon alacsonyabb, mint az a nagykereskedelmi ár, amelyen az alternatívoknak ad el szolgáltatást: a Matáv ugyanis a saját üzleti előfizetési díjait alacsonyabban állapította meg, mint amennyiért a társszolgáltatóknak felszámítaná az összekapcsolás díját. Ez a fajta "árprés" az ATSZE szerint kimeríti a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés valamennyi ismérvét.

Irreálisnak tartják az összekapcsolás műszaki költségeit is: ahhoz, hogy egy alternatív szolgáltató elhelyezzen a Matáv épületében egy, a hálózatok összekapcsolását lehetővé tévő, hűtőszekrény méretű távközlési szekrényt, 20 millió forint egyszeri díjat kellene fizetnie - egyes becslések szerint ez a piaci ár tíz-hússzorosa. Mivel egy alternatív szolgáltató hálózatát körülbelül 30 helyen kellene összekötni a Matávéval, csak a betelepülés körülbelül egymilliárd forintjába kerülne az első betelepülőnek, amelyet a későbbiekben esetleg megoszthat sorstársaival - ugyanis a Matáv azt akarja, hogy a következő betelepülővel a már az objektumban lévő alternatív szolgáltató egyezzen meg az eredetileg általa kifizetett költségek megosztásáról.

Az alternatívok az internetszolgáltatókhoz hasonlóan a Hírközlési Felügyelettől várják az áldatlan helyzet felszámolását: azt kérik a hatóságtól, hogy bocsássa nyilvános vitára a referencia-összekapcsolási díjakat, és terjessze ki a RIO-t a tranzit, az internetcélú, a zöldszám- és a kékszám-szolgáltatásokra is. A Hírközlési Főfelügyelet döntőbizottsága és a Matáv álláspontja szerint viszont a referenciaajánlatok nyilvánosságra hozatalát a jogszabályok nem teszik lehetővé, mert azok üzleti titkokat is tartalmaznak (a Hírközlési Főfelügyelet álláspontjáról részletesebben lásd keretes írásunkat).

Arccal az adatátvitel felé

A kedvezmények megszüntetése mellett érvelő Matávnak az internetes bevételmegosztásra és a "sokszereplős, liberalizált piacra" vonatkozó állításai tehát leginkább cinizmusról tesznek tanúbizonyságot, amit az sem enyhít túlságosan, hogy tényleg terjedőben vannak a széles sávú, átalánydíjas internetelérést lehetővé tévő megoldások. Az ADSL és a kábeltévés internet ugyanis jóval szűkebb kör számára elérhető, mint a telefonmodem: ezek a technológiák még Budapesten sem biztosítanak teljes lefedettséget, és az infokommunikációs szektorban tapasztalható visszaesés miatt a fejlesztések üteme jelentősen visszaesett. A másik korlátozó tényező az ár: széles sávú internet nem kapható havi tízezer forint alatt, a betárcsázós internet-előfizetők jelentős része ennél szerényebb költségvetésből gazdálkodik.

Az "internetes társadalom építésének támogatása" kapcsán százmilliós nagyságrendű veszteségről beszélő, összességében azonban a tavalyi évben százmilliárd (!) forint körüli nyereséget elkönyvelő Matáv és a koncessziós telefontársaságok valódi célja a piaci verseny elodázása a vezetékes hangátvitel terén, de még ennél is fontosabb számukra az internetpiac megszerzése. Ma már nyilvánvaló ugyanis, hogy hoszszú távon a hangkommunikáció lassan, de biztosan átterelődik a mobilra, a vezetékes távközlési hálózatokat pedig adatátvitelre, elsősorban internetelérésre fogjuk használni. Azért éri meg a vezetékes telefontársaságoknak a számukra valójában extraprofitot termelő internetszolgáltatók ellehetetlenítése, hogy a helyükre - jelentős ráfordítással - saját leányvállalataikat állítsák, ily módon biztosítva a távolabbi kilátásokat: az átalánydíjas helyett a percdíjas internetezést. Ez pedig mindaddig így is marad, amíg a szabályozás lehetővé teszi, hogy a koncessziós telefontársaságok, a vezetékes telefonhálózat tulajdonosai mobilcégeket, kábeltévé-társaságokat és internetszolgáltatókat is birtokoljanak.

Az általunk megkeresett szolgáltatók egy része nem bízik abban, hogy a Hírközlési Főfelügyelet kellő határozottsággal képviseli a fogyasztók érdekeit. Informális Matáv-leányvállalatnak tartják, mondván, hogy a jelenlegi elnök, Frischmann Gábor is a telefontársaságtól érkezett. Elődje, Bölcskei Imre pedig - aki a Fidesz-kormány hivatalba lépésének idején még a Matáv koncessziójának egyéves megrövidítése mellett kardoskodott - oda is ment vissza: jelenleg éppen szabályozási igazgatóhelyettesként dolgozik. Ebben a belterjes légkörben nem lehet áttörésre számítani, "ezektől az emberektől nem várható el, hogy a saját fészkükbe szarjanak" - fogalmazott egy alternatív telkó tisztségviselője a Narancsnak. Pedig az elmúlt fél év bebizonyította, hogy szigorú és következetes állami szerepvállalás nélkül a volt monopóliumok bebetonozzák magukat, a távközlési piac "láthatatlan keze" erőtlen a verseny beindításához.

Az új kormánynak ezen a téren óriási felelőssége van: számítógéposztogatás és információtársadalmas szlogenek pufogtatása, "nyuszinet és nagyinet" (Mandur Lászlónak, az MSZP informatikai miniszterjelöltjének programja) helyett végre kell hajtani a liberalizációt. A többi magától menni fog.

Bodoky Tamás

A HíF optimista

"A piacnyitást illetően optimista vagyok, hiszen az utóbbi időben a Hírközlési Főfelügyelethez (HíF) 13 új távbeszélő-szolgáltatás bejelentése érkezett, és várhatóan újabb adat- és internetszolgáltatók is küldenek ilyen jellegű dokumentumot a felügyeletnek" - mondta Frischmann Gábor, a Hírközlési Főfelügyelet elnöke egy múlt heti sajtótájékoztatón. Az elnök kifejtette, hogy ezen ajánlatok benyújtásának konkrét hatásait még nem lehet érzékelni a távközlési piacon, mert a meglévő szolgáltatók és az újak között nem jöttek létre az összekapcsolási szerződések. Hozzátette, hogy a Matáv Rt. már benyújtotta módosított összekapcsolási referenciaajánlatát, s várhatóan a helyi koncessziós távközlési társaságoké is hamarosan megérkezik. Frischmann Gábor egyetért az alternatív távközlési szolgáltatókkal abban, hogy az összekapcsolási ajánlatok alapvetően befolyásolják a piac alakulását. Az elnök úgy vélte, hogy a következő néhány hétben komolyan átalakul majd a referenciaajánlatok tartalma, mivel jelenleg nincs olyan tervezet, amelyről érdemi konzultációt lehetne tartani, és hangsúlyozta azt is, hogy az alternatív szolgáltatók érintettségük miatt betekinthetnek az összekapcsolási referenciaajánlatokba. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a Matáv referenciaajánlatában szereplő összekapcsolási ár nagyon messze van attól, amit tavaly egy költségtanulmányban meghatároztak. Ha az alku során az ajánlatokat benyújtó szolgáltatók, illetve a Hírközlési Főfelügyelet döntőbizottsága nem tudnak megállapodni egy összekapcsolási árban, akkor a bizottság figyelembe veszi majd egyebek mellett az európai uniós gyakorlatot, illetve a költségalapúság elvét, és így dönt.

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2002/19. (05. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra