Televíziós struktúraváltás: Áthangolás

  • Seres László
  • 1996. november 14.

Belpol

A médiaháború véget ért: ami most van, az valószínűleg a béke egyik alfajtája. Az elmúlt hetekben kiújult a nyilatkozatháború a Magyar Televízió körül, kiderült, hogy műsorok szűnnek meg, struktúrák alakulnak át, belső balhé van a Híradónál, végül, de nem utolsósorban lemond a politikai műsorok főszerkesztője. A jó hír az, hogy marad az Esti mese és a Szomszédok.
A médiaháború véget ért: ami most van, az valószínűleg a béke egyik alfajtája. Az elmúlt hetekben kiújult a nyilatkozatháború a Magyar Televízió körül, kiderült, hogy műsorok szűnnek meg, struktúrák alakulnak át, belső balhé van a Híradónál, végül, de nem utolsósorban lemond a politikai műsorok főszerkesztője. A jó hír az, hogy marad az Esti mese és a Szomszédok.

"Körülbelül azt érzem, mintha bemennék egy elmegyógyintézeti zárt osztályra, ahol a rácsos ajtók mögött az őrjöngő és közve-szélyes elmebetegek végzik a kis akrobatamutatványaikat. (...) Ettől ijedek meg ebben a házban" - nyilatkozta lapunknak éppen három éve Kocsis L. Mihály akkori műsorigazgató (MaNcs, 1993. október 21.), aki azóta már hozzászokhatott az ijesztő gumiszobához, mivel ellenzéki kurátorként (valamint Kovács András, a kuratóriumi elnök aktív helyetteseként) visszatért a Szabadság térre. Emlékeztetőül: Nahlik Gábor exalelnök is visszatért, az ORTT felelősségteljes tagjaként.

Talán őrájuk is gondolt Kasza László, a politikai műsorok főszerkesztője, amikor a Narancs kérdésére azzal indokolta minapi lemondását, hogy "a pártpolitika végképp

bebetonozódott

a Magyar Televízió működésébe, és beavatkozik munkájába", és bár neveket nem említett, azt félreérthetetlenül közölte, hogy a médiatörvénnyel, a hétpárti kuratórium felállításával egyfajta kicentizett pártpolitikai befolyás vette kezdetét az MTV-ben. Ami csak azért igen érdekes, mert 1993 januárjában Hankiss Elemér tévéelnök így távozott: "Az, hogy nincs törvény, lehetővé teszi azt, hogy a magyar kormány, illetve a kormánypártok (...) a törvény által megadandó korlátok nélkül, törvény nélkül, korlátozás nélkül kiterjesszék ellenőrzésüket a televízióra."

Ha igaz, amit Kasza állít, csak egyvalami változott a várva várt médiatörvénnyel: a politikai kontroll vált teljesebbé, kormány és ellenzéke felosztotta a terepet. Kasza "kétségbeejtőnek" tartja, hogy "a médiatörvény adta lehetőség miatt a mindenkori megválasztott tévéelnököt abba a pozícióba szorítják be, hogy vagy a kormánypárti, vagy az ellenzéki pártok mellett tegye le a voksát, és ha megszerzi a kuratórium kétharmadának támogatását, négy évre be van biztosítva a helye. Attól tartok, Peták nem fog tudni ellenállni annak a nyomásnak, hogy ha van egy `baloldali` hírműsor, akkor kell hozzá egy `jobboldali` hírműsort is csinálni." Kasza utóda nagy valószínűség szerint Hovanyecz László, a Népszabadság újságírója, A Hét külső munkatársa lenne hírigazgatói (más hírek szerint alelnöki) minőségben. "Erről azonban még tárgyalunk" - mondta kérdésünkre Hovanyecz, aki azért nem akarja elkapkodni a döntést, mert "rémületes problémák vannak a tévében".

Igazából ma még senki se tudja pontosan, ki mire játszik a Szabadság téren. Kívülről egyelőre annyi látszik, hogy megint belpolitikai válság van, és

megint Bánót szívatják

Az Objektív főszerkesztőjéről a tévében azt tartják, hogy őt minden rendszer csak két évig viseli el. Jó, most nem a hatalom meneszti koholt vádak alapján, mint ´93-ban, de mintha megint nem lenne szükség egy általa szerkesztett független hírműsorra. Bánó András az egyik napilapból tudta meg, hogy Peták István tévéelnök a továbbiakban nem tart igényt az Objektívre. "Engem Peták hivatalba lépése óta se személyesen, se telefonon nem keresett. Egyszer volt egy megbeszélés Sárközy Erika alelnöknél, ahol elbeszélgetett velem arról, milyen változások várhatók. Én azt távlati koncepcióként el tudtam fogadni, de szó sem volt konkrét időpontról, hogy tehát december 31-én véget ér az Objektív."

Pontosabban: nem szűnik meg, csak átalakul. Sárközy Erika alelnök kérdésünkre elmondta: Bánó rábólintott az MTV elnökségének tervére, amelynek lényege: a politikai műsorok szerepének tisztázása, a hírműsorok "depolitizálása", az AGB Hungary műszeres felméréseket végző cég jelentései szerint kb. 10-15 százalékos nézettségű, tehát naponta minimum egymillió ember által figyelt Objektív civilesítése. A Híradóból kivennék az álobjektivitásból betett pártpolitikai álhíreket, a tartalmilag bornírt és képileg is elképesztő sajtótájékoztatókat (látvány: okos politikusok előtt unatkozó újságírók ülnek körbe, jegyzetelnek, magnót igazgatnak műszakilag; vágókép: szép újságírólány/pártlogó/ásványvíz/keksz). Ezenkívül megint lesz egyfajta napzártás késő esti vitaműsor, ahol sok pártkáder jó kiegyensúlyozottan összevitatkozhat minden este fél tizenegykor, a Napkeltétől Napnyugtáig tévézők legnagyobb örömére. Már csak egy kora esti Naplemente hiányzik, ahol Szokai Imre a Balaton-parton a bankjegyeit számolja élőben, miközben ÁPV Rt.-s titkárnők pálmalevelekkel legyezgetik a hiúságát.

"Valóban

hírértékű Híradót

akarunk létrehozni. Ehhez jönne a politikai háttérműsor, minden este fél tizenegykor az egyesen, amely tényfeltáró riportokat és politikai vitákat is tartalmazna. Az Objektív helyett este tízkor a kettesen a Híradó második kiadását adnánk, az Objektív pedig heti egyszeri 45 perces magazinná alakulna, és nem pártpolitikával foglalkozna, hanem társadalmi ügyekkel, ha tetszik, társadalompolitikai témákkal. Ez kizárólag szakmai, műsorpolitikai döntés" - magyarázza a várható változásokat Sárközy, bár elismeri, hogy átfogó koncepció még csak most készül a hírműsorok átstrukturálásáról. Az alelnök reméli, hogy "a mai Objektív kiváló újságírói szívesen dolgoznak tovább az új műsorokban is".

Az Objektívet mint civil társadalmi, kisember-elmondja-búját-baját-és-mi-utánamegyünk típusú műsort egyébként először a Nyilvánosság Klub méltatta hosszú jelentésben. Bánó megőrizhetőnek tartja az Objektív oknyomozó, civil jellegét, ha "nem szűnik meg a kötődésünk a politikához". Nem kizárt azonban, hogy a "pártpolitika" mint negatív attribútum kizárásával valójában ártalmatlanítani akarják a komoly pártpolitikai tényfeltárást is végző profi csapatot. Annyi biztos, hogy a pártatlanság biztosítására

új etikai kódex

készül az MTV-ben. Bánóhoz hasonlóan egyébként Rudi Zoltán, a 16 műsort gyártó Belpolitikai Stúdió vezetője is elmondta kérdésünkre: vele ez idáig senki se konzultált műsorátalakítás-ügyben, és nem is tud semmiről.

Bánó a személyes motivációkat leszámítva nem tudja mire vélni Peták szubjektív döntését, hiszen az emlékezetes lottónyertesek-hiányos-letakarása-ügyön kívül (amikor is a MÚOSZ etikai bizottsága először elmarasztalta, majd másodfokon felmentette a főszerkesztőt) szakmai, etikai vagy pláne politikai vihart nem kavart a Peták által egy interjúban "kvázicsapatnak" minősített stáb. "Ennek ellenére persze felmerült bennünk, hogy politikai okai is lehetnek a döntésnek. Az Objektív soha nem állt oda sehová, és ezzel valószínűleg mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldal számára kellemetlenné vált, bár ez számomra valószínűleg a legnagyobb szakmai dicséret" - mondja Bánó, elismerve ugyanakkor, hogy soha senki nem szólt bele a "kvázicsapat" munkájába. A Narancs megbízható értesülése szerint Horn nem telefonált be, hogy szerepelni akar, Torgyán nem jött be Zetorral a newsroomba.

Maradnának az anyagi megfontolások - Sárközy Erika szerint legalábbis a spórolás döntő szempont az évi 22 milliárd forintos költségvetésű MTV hírműsorainak szervezeti racionalizálásában. Bánó András azonban kérdésünkre elmondja: a technikusokkal, operatőrökkel együtt több mint 80 fős, de csak 14 státusos alkalmazottat foglalkoztató, belső gyártású Objektív büdzséje az idén 140 millió forint - ez már egy csökkentett összeg a tavalyihoz képest. A korábban legendásan magasnak tartott Objektív-fizetések sem olyan magasak Bánó szerint, és tévés munkatársaktól is azt hallottuk, hogy még a Híradónál is többet kap egy szerkesztő-műsorvezető, mint őnáluk.

Nahlik Gábor már eleve úgy jött a tévéhez, hogy az "irreálisan magas költségekkel dolgozó Egyenleget meg kell szüntetni. Ezt a nyilatkozatát később visszavonta" - mondta Bánó a Narancsnak éppen három éve, közvetlenül felfüggesztése után. Az ex-ablakos Peták viszont nem a költségekre hivatkozik, hanem érdekes

szakmapolitikai fejtegetésekbe

bonyolódik a Blikk című napilapban: "Zavarba ejtően, különféleképpen értelmezték a háttérműsort mint műfajt: az igazi értékek mellett a publicisztikától kezdve a magánvéleményeken át a dokumentumnak álcázott `játékfilmekig` minden belefért." Az igazi értékeket felmutató, semmilyen álcázott magánvéleménynek nem bedőlő A Hét azonban "nem szűnik meg. Így, ahogy mondom: nem!" Ami azért is jó dolog, mert e műsorban a miniszterelnök és kvázicsapata csak akkor nem kap műsoridőt, amikor éppen nem akar. Úgy tudni, megszűnhet a Sajtóklub is, mert kormánypárti és ellenzéki honatyáknak egyként herótjuk volt attól, hogy újságírók elküldik őket anyjukba.

Sárközy Erika viszont szükségesnek tartja, hogy megmaradjon az Objektív, és a Népszabadságon át is megüzeni a heti egy alkalommal való sugárzás fontosságát. A Narancsnak pedig elmondja: "Egyik legfontosabb célunk a hírműsorok párhuzamosságának megszüntetése. Külön hírszerkesztősége van A Hétnek, a Híradónak, az Objektívnek, a reggeli műsoroknak. Logikusabbnak látszik, hogy inkább egy profi hírszerkesztőség, hírgyár legyen, ami kiszolgálja ezeket a műsorokat. Ez azonban nem csak koncentrálást jelent, hanem tudatosabb szerkesztést is."

Az persze

racionális dolog,

hogy mondjuk ne három különböző MTV-kamera vegye a parlamenti Tocsik-bizottság meghallgatásait; az viszont már kevésbé, hogy esetleg kiiktatódjon a belső hírverseny a továbbra is kétcsatornás közszolgálati televízióban. Annál is kevésbé, mert az MTV-s hírszerkesztők, újságírók nemigen tudnak hová menni, a médiatörvény után is kiszolgáltatott helyzetben vannak: a Duna TV unalma túllép minden határt, az A3-ból M-Sattá súlyosbodott adó úgy katasztrófa, ahogy van, a színvonalas és pergő hírműsorokra képes Feuer András-féle TV 3 pedig mintegy fél éve nem fizeti ki szerződéses újságíró-szerkesztő munkatársait, akik hírek szerint akár perre is készek a tulajdonos Budapesti Kommunikációs Rt.-vel szemben. Maradna az MTV - ha lenne ott több, egymással is versengő autonóm műhely.

Komoly híradós tisztogatás ürügyét jelentheti mindenesetre az a napokban napvilágot látott botrány, hogy a Híradó egyik belső munkatársa, Nagy Navarro Balázs súlyos szakmai és etikai visszaélésekkel vádolta meg a Híradót, "pénzügyi visszaélés lehetőségéről" írt, és arról, hogy a műsorban burkolt reklám fordult elő. (Ami tény, gondoljunk csak a Dosszié című Frei Tamás-műsor első sugárzási napján látott, minden hírértéket nélkülöző híradós Ebola-anyagra.)

Hogy a műsorok átalakításánál pontosan mire figyel majd a paritásos tévés kuratórium? Valószínűleg azokra a belső hangulatjelentésekre is, amiket meg nem erősített értesülésünk szerint a hír- és sportszerkesztőségekben dolgozó barátaikkal íratnak csöndben.

Seres László

Figyelmébe ajánljuk