Több száz milliónyi közpénzből fejlesztették, az összes iskolában bevezették, de sok gond van az állami e-naplóval

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. febr. 08., 15:04
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tanárok és diákok is panaszkodnak a KRÉTA-rendszerre: lassú, tele van hibával, és rosszabb, mint a korábbi e-napló.

Van, hogy az órarend nem jelenik meg, előfordul, hogy hosszú percekig tölt, de az is megtörtént, hogy pont a félévzárás idején volt frissítés, amikor mindenkinek használnia kellett volna a rendszert. Az előbbieket nem egy ismeretlen, az internetről letöltött, vírusokkal teli szoftverre mondták a tanárok és a diákok, akikkel beszéltünk, hanem a központi, közpénzből fejlesztett elektronikus naplóra, amelyet idén januártól már minden állami iskolában kötelező használni.

A KRÉTA-t, azaz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert másfél éve kezdték bevezetni a Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott intézményekben, azonban már az sem teljesen világos, mi szükség is volt a rendszerre: az intézmények korábban is használhattak elektronikus naplót, és ezeknek a felületeknek a működését az évek során kiismerték a pedagógusok, a diákok és a szülők is. Az oktatás területén szinte mindent centralizáló kormány ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az új felülettel kényelmesebb és egyszerűbb lesz az iskolai adminisztráció, sőt, a KRÉTA honlapján máig az szerepel, hogy ez „kényelmesebb, gyorsabb, hatékony és biztonságosabb formája az adatok tárolásának”. Apró, de egyáltalán nem jelentéktelen adalék, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke tavaly novemberi korrupcióinfóján számolt be arról, hogy a Palkovics László oktatási államtitkár volt cégtársa, Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozó cég fejlesztette a KRÉTA-t, és mindezért 728 milliót fizettek az SDA Informatika Zrt. névre hallgató cégnek.

Milliárdokat szakít közbeszerzéseken az oktatásért felelős államtitkár korábbi cégtársa

Palkovics László egykori üzlettársa többször, valódi verseny nélkül jutott megbízásokhoz, Fauszt Zoltán érdekeltségei ráadásul pont oktatási fejlesztésekben vehetnek részt. Az utóbbi években mindössze 500 ezer forint nettó árbevétele volt egy Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nevű vállalkozásnak, amely azóta teljesít ilyen rosszul, hogy 2014 májusában kilépett a cégből az akkori egyik tulajdonos, Palkovics László.

Bár néhány iskolában már 2016 őszén elkezdték bevezetni a felsőoktatásban régóta használt Neptun mintájára elkészített KRÉTA-t, akkor még nem volt kötelező a használata. Idén januártól, a második félévtől viszont minden állami intézménynek át kellett állni az új rendszerre, legalábbis ez derült ki Rétvári Bence parlamenti államtitkár korábbi válaszából. A magyarnarancs.hu hallott ugyan arról, hogy egyes intézmények szeptemberig, a következő tanév elejéig haladékot kaphattak, ám a legtöbb iskolában immár kötelező a KRÉTA-t használni, noha úgy tűnik, hogy a tanárok és a diákok sincsenek vele megelégedve.

false

„A csoportokat alig tudtuk felvenni. Olyan volt, hogy például az egyik osztályban két angoltanár tanított, és ha az egyikük korábban beírta az órát, akkor a másikat már nem engedte be. A dolgozatokat egyáltalán nem tudom bejelenteni, legfeljebb elektronikus üzenetek formájában a diákcsoportnak” – ezeket egy budapesti gimnáziumban tanító tanárnő mondta portálunknak, akinek az iskolájában szintén idén januártól kötelező használni a rendszert. Ő azt mesélte, hogy ha például többen helyettesítenek egy kollégát, amikor az hosszabb ideig nem tud órákat tartani, a rendszer később csak az utolsó helyettesítő tanár által bevitt adatokat fogja látni. Vagyis a korábbi helyettesítő tanárok kénytelenek levelet írni a kollégának, hogy elmondják, mivel foglalkoztak az órán.

Egy másik pedagógus arról számolt be, hogy a rendszer „borzasztóan lassú, perceken keresztül tölt, akár számítógépen, akár mobilos alkalmazásban használjuk, de olyan is volt, hogy a hiányzásokat nem tudtuk rendesen adminisztrálni”. Voltak, akik egy zárt, az oktatással kapcsolatos Facebook-csoportban számoltak be arról, hogy a rendszert éppen a félévzáráskor frissítették, amikor a tanárok egy része még jegyeket szeretett volna felvinni a KRÉTA-ba.

Egy gimnazista azt mesélte nekünk, hogy az órarend betöltése percekig tart, és hiába hiányzik csupán egyetlen óráról, a KRÉTA ezt úgy értelmezi, hogy egész nap nem volt iskolában: „Ilyenkor mindig szólnom kell a többi tanárnak, hogy húzza ki a hiányzást, mert én amúgy itt vagyok.”

Üdvözöl a KRÉTA

Üdvözöl a KRÉTA

Fotó: magyarnarancs.hu

Mendrey László is arról számolt be, hogy több pedagógus panaszkodik a KRÉTA működésére. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy amikor novemberben utoljára egyeztettek a Klebelsberg Központtal, a tanulmányi alaprendszer problémái is előkerültek, de az iskolafenntartó „gyermekbetegségekről” beszélt, és jelezte, hogy kivizsgálják, és igyekeznek javítani a hibákat. Mendrey szerint egyébként az e-napló alapvetően rengeteg mindenben egyszerűsíteni tudja az iskolai hétköznapokat, ugyanakkor a KRÉTA egy „generális megfigyelési rendszernek” tűnik, amely szerinte tovább csorbítja az iskolák autonómiáját. Nem tudni, hogy a Klebelsberg Központ élt-e már a lehetőséggel, de Mendrey szerint lehetőség van arra, hogy a központból megnézzék, egy adott osztály hol tart a tananyagban, vagy hogy melyik pedagógus mennyit hiányzik.

Valószínű, hogy a problémák nem újak, mivel a Magyar Nemzetnek már tavaly is arról számoltak be a pedagógusok, hogy a KRÉTA „használhatatlan”, „katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz”. Ezt támasztja alá a rendszer applikációjának az értékelése az App Store-on és a Google Play áruházban is: ide elsősorban a KRÉTA-t napi szinten használó diákok és tanárok írhatnak, majd pontozhatják az alkalmazást. A Google Playen közel 3200 felhasználó értékelt, az átlaga 1,9 csillag az ötből. Volt, aki azt írta, hogy „ez az egész app óriási visszalépés az e-naplóhoz képest”, más pedig azt jegyezte meg, „remélem, nem fizettek ezért a használhatatlan trágyáért egy fillért sem”.

A felhasználók sem az App Store-on, sem a Google Playen nem dicsérték meg a KRÉTÁ-t

A felhasználók sem a Google Playen, sem az App Store-on nem dicsérték meg a KRÉTA-t

 

Megkerestük a Klebelsberg Központot is, hogy megtudjuk, hozzájuk milyen panaszok érkeznek a rendszer miatt, és mit tesznek ezek javítása érdekében. Válaszukban azt írták, hogy a KRÉTA működésével kapcsolatos problémákat az intézmények jelezhetik az ügyfélszolgálatnak és a fenntartó tankerületi központnak egyaránt, „ahol informatikai és szakmai segítséget is kapnak a rendszer használatához”. Szerintük a KRÉTA-val kapcsolatos hibákat a központ kiemelten kezeli, ezek javításáért az iskoláknak nem kell külön fizetni.

szerző
Gera Márton
publikálva
2018. febr. 08., 15:04
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 rworse
    rworse
    2018. február 08., csütörtök 17:27
    Kálmán O.: - A kormány százmilliárdokat költött el az e-napló fejlesztése ürügyén!
    Kovács Z.: - Na és sikerült?
  2. 2 boa05
    boa05
    2018. február 17., szombat 11:15
    Én ezt az e-napló alkalmazást használom: https://play.google.com/store/apps/details?id=io.github.boapps.meSzivacs
    működik a kréta rendszerrel és szerintem sokkal jobb. (viszont csak Androidra van)

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Népszavazás előtt
Mi lesz a bulinegyeddel?
Hódmezővásárhely
Interjú Márki-Zay Péter polgármesterjelölttel
Színházi melléklet
Andrei Şerban, Fekete Ádám, drámapedagógia
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra