A Duna-parti városban hónapok óta tart a beruházás okán az önkormányzat és a helyi jobboldali erőket tömörítő Összefogás nyilvánosság előtti csatája. Bóth János (MSZP) polgármester szerint a főtér közvetlen közelében létesítendő mélygarázs felépítéséről már másfél évtizeddel ezelőtt is gondolkodott a váci képviselő-testület, majd 2003-ban a főutca-főtér program részeként került újra napirendre. A városnak azonban nem volt rá pénze, és vállalkozót sem talált a többmilliárdos projekt finanszírozására. A tavaly ősszel átadott, a program keretében sétatérré átalakított Március 15. téren száz parkolóhely szűnt meg. A város főutcájának teljes rekonstrukcióját követően újabb közel száz parkolóhellyel lesz kevesebb a városközpontban - miközben egyre többre lenne szükség. A testület ezért döntött úgy, hogy ha akad vállalkozó a főtérhez közeli, hajdani csirkepiac területére szánt mélygarázs felépítésére, a beruházásnak szabad utat enged. A főtér-főutca programot elindító Bóth János állítja: minden jogszerűen történt és a város érdekét szolgálja.
A váciak tavaly ősszel újraválasztották a szocialista polgármestert, de az országos trendnek megfelelően a városban is
megerősödött a jobboldal:
a huszonhárom fős képviselő-testületbe mindkét oldalról tizenegy-tizenegy képviselő került. E patthelyzetben a döntés Csereklye Károly alpolgármesterre hárul, aki egy független civil szervezet - a Vác Városért Választási Egyesület - jelöltjeként került a testületbe.
A városatyák tavaly szeptemberben 13 igen, 6 tartózkodás (és két távollevő) mellett felhatalmazták Bóth János polgármestert, hogy szerződést kössön az Arch Holdingon belül az erre a beruházásra alakult Váci Központi Parkoló Beruházó Kft.-vel egy 320 férőhelyes, háromszintes, 2,5 milliárdos tőkeköltségű mélygarázs építésére, amelynek a bekerülési végösszege a húszéves törlesztő időszak lejártával ötmilliárd forint lesz.
Néhány hónapja azonban a jobboldali aktivisták sorra tartják sajtótájékoztatóikat, arra hivatkozva, hogy a szavazáskor nem voltak a kellő információk birtokában. Tomori Pál Fidesz-KDNP-frakcióvezető, az Összefogás szóvivője az önkormányzat pénzügyi és ellenőrzési bizottságához eljuttatott levelében azt írja, hogy tárgyi hibákkal és ellentmondásokkal terhes a mélygarázs építésének szakanyaga, sőt az Összefogás nevében bejelentette: bírósághoz fordulnak. Indoklásuk szerint a polgármester közbeszerzés és pályáztatás nélkül, rendkívül előnytelen feltételekkel kötött szerződést azzal az Arch Holdinggal, amelynek váci gazdasági igazgatója, Slosár Gábor egyben annak a cégnek is ügyvezetője, amely a soproni mélygarázs építése körüli állítólagos visszaélésekről híresült el.
"Nem vitatjuk, hogy parkolási gond van a városban - mondja Tomori -, inkább a hogyanon van a hangsúly. A két külön helyrajzi számon lévő terület a város törzsvagyonához tartozik, ennek a földhasználati jogát nem lehet átruházni. Azt is nehezményezzük, hogy az ügyletben a hárommilliós törzstőkére alapított kft.-nek semmi kockázata nincs, hiszen a városnak kell törleszteni húsz év alatt az ötmilliárdos hitelt."
A bonyolult hitelkonstrukcióban azonban nem a város, nem a beruházó, hanem egy harmadik, a város által kiválasztott vállalkozás üzemeltetné a mélygarázst, és törlesztené a parkolási pénzekből az évi 250 milliós hitelt. A város egy komfortlevélben vállal garanciát a különbözet megfizetésére. A szerződés szerint a mélygarázs
húsz év múlva
a beruházó tulajdonába kerül, de e tulajdonjogot az önkormányzattal kötött tartós bérleti szerződés értelmében az üzemeltető névértéken, azaz hárommillió forintért bármikor megvásárolhatja. Az ellenzők szerint opciós szerződést csak öt évre lehet kötni. Az építkezést, beleértve a régészeti feltárást és a felszíni parkosítást, teljes egészében az Arch Holding végzi.
Slosár Gábor, a beruházással megbízott kft. gazdasági igazgatója - aki 1991 és 1994 között az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese volt - úgy véli, a jobboldali aktivisták a jogi, gazdaságossági és műszaki dokumentáció alapos ismerete nélkül kardoskodnak a beruházás ellen. "A híresztelésekkel ellentétben semmilyen tulajdonhoz nem jutunk a várostól. Arra kaptunk jogot, hogy a térre megépítsünk egy mélygarázst, amely - mint építmény - a cégünk tulajdonában marad. A beruházást a cég finanszírozza, és semmilyen közpénz nem kerül bele" - magyarázza a gazdasági igazgató, majd hozzáteszi: a szintén vitatott elővásárlási jog csupán arra biztosíték, hogy a csirkepiac ne cseréljen gazdát az építkezés idején. A használatba vétel után e jogról lemondanak. Számításaik alapján a 2008 végén nyitó mélygarázs 37 százalékos kihasználtsággal számolva 11 év alatt hozza be az árát. A tervezett 280 forint/óra jegy-, és a 24 000 forint/hó bérletárakról, illetve a mélygarázsban rejlő egyéb üzleti lehetőségekről Slosár Gábor szerint bőven van még mit egyeztetniük a szerződő feleknek. Ugyanakkor felhívta az Összefogás figyelmét, hogy amennyiben a jelen fázisában meghiúsul a beruházás, akkor cége félmilliárd forintnyi jogos kártérítést követelhet a várostól. Ebben az esetben "se pénz, se posztó nem marad a városnak, csupán egy pluszteher és adósság" - mondja Slosár.
"Ha a jogászok megerősítik, hogy az egyébként elővásárlási joggal is együtt járó földhasználatijog-kiadás jogilag megalapozatlan, akkor a szerződést semmisnek kell tekinteni, és a városnak nem kell kártérítést fizetnie a beruházó felé" - vélekedik Tomori Pál, aki szerint alkalmanként egy képviselő-testület is hozhat törvénytelen határozatot; például, mint mondja, nem lehet elkobozni minden váci autóját akkor sem, ha esetleg erről testületi döntés születne.
A helyi jobboldali pártokat tömörítő Összefogás két parkolóház építésében gondolkodik - állítólag feleennyiért. Fördős Attila (Fidesz) képviselő, korábbi polgármesterjelölt szerint a csirkepiacon 800 millió forintért felépíthető egy kétszintes parkolóház, a másikat a vasútállomás közelébe emelnék. E terület viszont nem önkormányzati tulajdon. Arra a kérdésre, hogy a mélygarázsügy elhúzódása nem érinti-e hátrányosan a főtér-főutca program folytatását, Fördős Attila azt nyilatkozta: az ügy kimenetelétől függetlenül lekérhetők a 2008-ig igényelhető pályázati pénzek.
Másként látja ezt Kármán Ferenc területpolitikai főtanácsadó, a főtér-főutca program projektmenedzsere: minden észérv és városi érdek ellen való a korábban elfogadott városrendezési terv megkérdőjelezése. Szerinte a nyilvánvaló politikai szándék mellett a jobboldal a mélygarázs építésének megtorpedózásával blokkolni akarja a belváros megkezdett rekonstrukcióját, s ezzel befullasztja a belváros amúgy is kritikus közlekedését. Valószínű, hogy "a Fidesz ugyanezt a megoldást választaná már a megszerzett helyi hatalom birtokában, mert hát a tények és a szükségletek makacs dolgok" - magyarázza Kármán Ferenc.
Tomori Pál olvasatában a városrendezési terv megengedi parkolóház építését. "Nem hagyhatjuk, hogy a szocialista városvezetés a megszokott módon lenyomja a békát a torkunkon, és bekényszerítse az autósokat egy zsákba, majd kőbabák lefektetésével ellehetetlenítse a felszínen a parkolást" - mondja Tomori, akinek, mint hozzáteszi, képviselőként nem az a dolga, hogy gazdaságossági számítást és műszaki terveket tegyen le a polgármester asztalára, hanem a várospolitikai, koncepcionális gondolkodás.
Csereklye Károly alpolgármester szerint "többek közt egyeztetnünk kell a környéken lakókkal az építkezés üteméről, üzemeltetőt keresnünk, lehetőleg olyat, aki később a városnak fizeti az iparűzési adót, esetleg információt kérnünk más önkormányzatoktól korábbi mélygarázsépítésekről." Bár az alpolgármesternek az a véleménye, hogy a háromszintes mélygarázs hosszú távon megoldaná a növekvő parkolási gondokat a városközpontban, a jelenlegi forgalom alapján valószínűnek tartja: a városnak, legalábbis az első években, hozzá kell tennie a törlesztéshez. "De nem mindegy, hogy mennyit" - Csereklye a költségszámítást még nem látja tisztán, mint ahogyan azt sem, hogy az Összefogás kiket képvisel, kikből is áll egészen pontosan, s hogy hány építésszel, gazdasági szakemberrel tárgyalta át a mélygarázzsal szemben alternatívaként javasolt parkolóház megépítésének előnyeit.
Az üzemeltetési szerződést még nem kötötték meg. Egy bírósági per nem oldja meg, legfeljebb évekre elodázza a parkolási gondokat a városközpontban. A városlakó, akiért állítólag az elmérgesedett vita zajlik, csak a fejét kapkodja, és alig reméli, hogy képviselői az üzemeltető kiválasztásakor a tények ismeretében, előzetes egyeztetés után nyomják meg az igen vagy a nem gombot, akármelyik oldalon üljenek is.
