Bodoky Tamás: Fájlövés

publikálva
1997/12. (03. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Három héttel ezelőtt a posztszovjet hordozórakéta-biznisz kapcsán szót ejtettünk a kalandos úton Oroszországba került amerikai szuperszámítógépekről (azóta kiderült, hogy nem csak a Silicon Graphics, hanem az IBM is eladott az orosz atomiparnak másodpercenként több mint kétmilliárd művelet elvégzésére képes megakomputert az utóbbi hónapokban), természetes intelligenciában viszont egyelőre az oroszok erősebbek, amennyiben elfogadjuk a széles körben elterjedt nézetet, hogy az emberi nem addig ura a helyzetnek, míg él olyan hús-vér sakkmester a földön, aki le tudja győzni az egyre erősebb sakkszámítógépeket. Ez pedig ma már csak Kaszparovnak sikerül, aki utoljára pont egy éve csapott össze az IBM Deep Blue (mélykék) nevű számítógépével, és már akkor is rezgett a léc. Kaszparovot sokkhatásként érte, hogy rögtön az első játszmát megnyerte a gép (emberi szemszögből nézve nem védte eléggé a királyt, így csapta be ellenfelét), pedig kibernetikus elődje, a Carnegie Mellon kutatói által 1988-ban épített Deep Thought - amely hétszázötvenezer pozíció analízisére volt képes másodpercenként és egy átlagos sakknagymester szintjén játszott - még nem okozott neki problémát. Az első játszmát követően - tavaly még - erősebbnek bizonyult az emberi intuíció és zsenialitás (materialisták szerint: az agy masszív párhuzamos architektúrája) a gép hihetetlen számítókapacitásával szemben: a Deep Blue és másodpercenként százmillió pozíció analízisére képes 256 processzora végül alulmaradt. Hasonlóan járt a sakkprogram-világbajnokságon a Deep Blue után második helyet elért Junior (egy Digital AlphaStation 600 számítógépen) Polgár Judit ellen: tavaly áprilisban három győzelemmel, két döntetlennel és egy vereséggel az ember került ki győztesen az Interneten is közvetített viadalból.

Három héttel ezelőtt a posztszovjet hordozórakéta-biznisz kapcsán szót ejtettünk a kalandos úton Oroszországba került amerikai szuperszámítógépekről (azóta kiderült, hogy nem csak a Silicon Graphics, hanem az IBM is eladott az orosz atomiparnak másodpercenként több mint kétmilliárd művelet elvégzésére képes megakomputert az utóbbi hónapokban), természetes intelligenciában viszont egyelőre az oroszok erősebbek, amennyiben elfogadjuk a széles körben elterjedt nézetet, hogy az emberi nem addig ura a helyzetnek, míg él olyan hús-vér sakkmester a földön, aki le tudja győzni az egyre erősebb sakkszámítógépeket. Ez pedig ma már csak Kaszparovnak sikerül, aki utoljára pont egy éve csapott össze az IBM Deep Blue (mélykék) nevű számítógépével, és már akkor is rezgett a léc. Kaszparovot sokkhatásként érte, hogy rögtön az első játszmát megnyerte a gép (emberi szemszögből nézve nem védte eléggé a királyt, így csapta be ellenfelét), pedig kibernetikus elődje, a Carnegie Mellon kutatói által 1988-ban épített Deep Thought - amely hétszázötvenezer pozíció analízisére volt képes másodpercenként és egy átlagos sakknagymester szintjén játszott - még nem okozott neki problémát. Az első játszmát követően - tavaly még - erősebbnek bizonyult az emberi intuíció és zsenialitás (materialisták szerint: az agy masszív párhuzamos architektúrája) a gép hihetetlen számítókapacitásával szemben: a Deep Blue és másodpercenként százmillió pozíció analízisére képes 256 processzora végül alulmaradt. Hasonlóan járt a sakkprogram-világbajnokságon a Deep Blue után második helyet elért Junior (egy Digital AlphaStation 600 számítógépen) Polgár Judit ellen: tavaly áprilisban három győzelemmel, két döntetlennel és egy vereséggel az ember került ki győztesen az Interneten is közvetített viadalból.

Idén május harmadikán Kaszparov ismét kiáll a gép ellen. Kultikus dátum ez, a 2001 Ûrodüsszeia HAL 9000 számítógépének (Good morning, Dave) születésnapja, címlapon hozta a Wired, reneszánszát éli az AI-kutatás (AI: Artificial Intelligence, vagyis mesterséges intelligencia), a világsajtó precedenst vár, harmincon alul mind a gépnek drukkolunk. Fejlesztői sem tétlenkedtek, megduplázták a processzorok számát, és az új generációs kibernetikus sakkmester, a Deeper Blue a múlt héten már bizonyított elődjével szemben: 34 lépésben legyőzte a Deep Blue-t egy gép a gép ellen játszma során. Kaszparov ennek ellenére biztos a győzelmében, bár már nem ragaszkodik ahhoz - mint tavaly -, hogy a győztes kapja a félmillió dollárra rúgó pénzjutalom teljes összegét. Fanatikusok szerint most dől el, hogy Linda Hamilton legyőzi-e majd a Terminátort, végső soron új dimenziót nyerhet-e az evolúció az ember által kreált mesterséges világban. Szkeptikusok viszont rámutatnak arra, hogy mivel a sakkjáték - elvileg - teljes egészében kiszámítható, szükségszerű a gépek diadala, a dolog jelentőségét viszont vitatják: végül is versenyautók sem indulhatnak futóversenyeken, és targoncák sem vehetnek részt súlyemelő-bajnokságokon. A viták eredőjeként az embert komplex gépként, illetve transzcendentális lényként szemlélő nézőpontok csapnak össze egymással, végül pedig elérkezünk a "Gondolkodhatnak-e a gépek?" (e kérdés megválaszolására dolgozta ki Alan Turing 1950-ben a Turing-tesztet), ad absurdum az "Álmodnak-e az androidok?" (Szárnyas fejvadász rulez) típusú, megválaszolhatatlan filozófiai alapkérdésekhez. Ami egyelőre megfoghatatlan, az az intuíció, a humorérzék és az úgynevezett "józan ész", amitől még Marvin Minsky, az MIT mesterséges intelligenciával foglalkozó laboratóriumának guruja szerint is nagyon messze állnak szilikonalapú harcostársaink.

publikálva
1997/12. (03. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk