Kisiskolás korom olvasmánya rémlett fel először, a valaha páratlanul sikeres lektűrszerzőnek, Szilvási Lajosnak az első regénye, az 1953-ban megjelent Középiskolások, pontosabban a koalíciós időkben játszódó, lelkesen "szocreál" ifjúsági regény egyik jelenete. A Balaton-parti kisvárosban a reakció éppen utóvédharcát vívja a fiatal magyar demokrácia ellen. Az aknamunkában részt vesz a katolikus klérus is. Ezt az (akkori szóhasználattal) klerikális reakciónak nevezett politikai erőt a regény plébánosfigurája képviseli. Sötét céljai érdekében behálózza, majd megzsarolja a helybeli középiskola egyik jóindulatú, ám naiv diákját. Arra kényszeríti, hogy a templom falára fesse fel a plébános által megszövegezett feliratot: "Le a vallással, le a papokkal!", és az aláírással tegye nyilvánvalóvá, hogy ez a politikai falfirka a demokratikus erők, közelebbről a kommunisták műve.
A dolog logikája világos: olyasmit adni ellenségünk szájába, olyan szándékot vagy cselekedetet tulajdonítani politikai ellenlábasunknak, amely őt diszkreditálja a "jóérzésű" többséghez tartozók szemében, kiprovokálja haragvásukat, és véglegesen ellene hangolja őket. Ezt igazán jól az ügyes látszatkeltés szolgálja: lám, a kommunisták maguk "szólták el magukat", maguk tették nyilvánvalóvá, hogy ők valójában a vallás és a klérus ellenségei, bármit és bármennyit papoljanak is a vallásgyakorlás és a lelkiismeret szabadságáról. (Hogy épelméjű kommunista sohasem festene ilyen feliratot a templom falára, különösen akkor nem, amikor titokban éppen a vallás és a papság elleni rohamra készül, ez valamiért senkinek nem jut az eszébe.)
A bajai választási videó ebben az összefüggésben a Szilvási-regénynek erre az epizódjára emlékeztet. Legalábbis műfajilag: itt sem, ott sem csalás vagy hamisítás esete forog fenn, a regénybeli templomfalfirka és a valóságos videó egyaránt a provokatív megtévesztést célzó koholmány.
Az ilyen politikai koholmányok létmódja vagy közlésközege - legalábbis az amatőr köznapi politizálás szintjén - gyakran a graffiti vagy falfirka. A politikai falfirkákat persze nem az igazi taggerek vagy writerek hozzák létre: kezdetleges eszközökkel a falra felvitt szövegek ezek, monokróm munkák, az igazi graffiti színei-formái hiányoznak belőlük, mint ahogy a vizuális találékonyság és szellemesség is. Gyűjteményemből (állagmegőrzésem céljából folytatott nagyvárosi gyalogtúráim során sok politikai falfirkát sikerült lefényképeznem mobiltelefonommal) idéznék két példát, a magyar politika két neuralgikus pontjához kapcsolódóan: egy régebbit, cigányügyben, és egy egészen frisset, zsidóügyben. (Betűhíven reprodukálom őket.)
Cigány uralmat Ujpesten! Fekete kéz
Ez a felirat évekkel ezelőtt volt olvasható az újpesti Baross utca és Mildenberger utca sarkán álló ház falán. Mintha Szilvási receptjére készült volna: lám, maguk a cigányok ismerik el, illetve titkos terrorista szervezetük, a Fekete kéz, hogy valójában nem a jogegyenlőséget és a megkülönböztetés felszámolását követelik, hanem ennél jóval többre, a hatalomra - mégpedig Újpest magyar lakossága feletti hatalomra - törnek. Hogy épelméjű cigánynak még álmában sem jutna eszébe ilyesmi, ebben az esetben sem zavar senkit, a rasszista paranoiával átitatott elméket semmiképpen.
A másik provokatív koholmány új szerzemény, alig pár napja figyeltem fel rá a Margit-szigeten. A szigeti lejáró bal felőli zárókőszerűségén, egy koronával díszített zömök kőpilonon - Dávid-csillagokkal központozva - a következő angol nyelvű feliratok olvashatók:
IZRAEL KIVUII! FUCK FIDESZ! JEW POWER FIDESZ SUCKS.
Ez ismét a Középiskolások-beli "Le a vallással, le a papokkal!" retorikai és logikai modelljét követi. A hálátlan és csalárd zsidók (más néven a balliberális "oldal" képviselői) maguk teszik közhírré, hogy a nemzeti egyetértés kormányának az eltávolítására és leplezetlen zsidó uralomra készülnek. Pontos pendantja a "Fekete kéz"-falfirkának, mely egy szempontból érdemel figyelmet. Ez a felirat, miközben nyilvánvalóan magyar szerzőségű (az "Izrael" országnevet kizárólag magyarul írják "z"-vel, a latin ábécét használó nyelveken, így angolul is "Israel" a helyesírása), és politikai üzenetével a magyarokat szólítja meg (norvég vagy katalán politikai antiszemiták azt sem tudják, hogy a Fidesz mi fán terem), megfogalmazását és közzétételét tekintve idegen nyelvű, jelesül angol szöveg. (Kivételt éppen az "IZRAEL KIVUII!" szövegrész képez, ahol a második szó vagy értelmezhetetlen, vagy kiolvashatatlan. Evvel szemben a FIDESZ SUCKS egy amerikai szlengkifejezés hibátlan alkalmazása: "A Fidesz szopik" a kifejezés szó szerinti jelentése, angol eredetije a kifejezés alanyában megjelölt dolog, személy vagy intézmény silány, értéktelen és ellenszenves voltára utal.)
Nos, az országos (sőt nemzeti) nyelvvizsgabotrány fényében érdekes kontrasztot kap az a tény, hogy az angol (vagy annak vélt) nyelv ma Magyarországon presztízsnyelv: nincs magára valamit is adó bolt, hivatal, kozmetikai szalon, ingatlanügynökség stb., amelyre ne lenne kiírva angolul is, hogy mivel foglalkoznak odabent, a portál mögött. Továbbá: lépten-nyomon vegyes angol-magyar (pontosabban angol származású neologizmusokkal teletűzdelt magyar nyelvű) feliratokra figyel fel az ember. (Utcánk, a Visegrádi utca kedvelt párna-paplan boltjának például ez a neve: Peter's Paplan - Paplan, Párna és Designbolt.) Mintha valami rejtett hit vagy meggyőződés motiválná ezt a nyelvi szokást: ami "külföldiül" van, az cool: rangosabb, jobb, kívánatosabb, vonzóbb és persze eladhatóbb, mint ami a megszokott régi nevet viseli.
A politikai falfirkák is alighanem ugyanezért nyúlnak az "idegen" (nemrégiben meghonosodott, s ezért már valamelyes ismertséget élvező) szavakhoz. Ehhez nyilván szükség van némi nyelvismeretre, netalán nyelvvizsgára is. Persze nem minden esetben. A ROHAT KOMUNISTÁK MEGHALTOK felirat (a Podmaniczky utca és a Szív utca sarkán volt régebben látható) szerzője nyilván jól megvolt nélküle. A JUDE GO HOME feliratozója (a firka a Visegrádi utcában díszelgett egy darabig) viszont kétségkívül rendelkezett idegen nyelvi ismeretekkel, még talán a nyelvvizsgája is megvolt. Bár a felsőfokút nemigen kaphatta meg, hacsak nem a német és az angol nyelv közös őséből, a közgermán alapnyelvből.
Tűrhetően vizsgázott viszont a Visegrádi utca elején található Nemzeti Dohánybolt vezetője, aki - nyilván a várost járó idegen ajkú nikotinista szenvedélybetegekre tekintettel - a bolt magyar nyelvű felirata alá ezt a másikat helyezte ki: NATIONAL TOBACCO SHOP. Ez már majdnem angolul van. Alapfok, gyenge négyes.
