Para

Kovács Imre: A horror vakui

publikálva
2001/14. (04. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ezúton szeretném felhívni annak a kedves polgárnak a figyelmét, aki a Jászberényi úton kitette rottweiler típusú kutyáját - majd minden bizonnyal gázt adott, és elégedetten hazament, miután a kutya egy darabig futott az autó után, aztán leheveredett -, hogy az eb még mindig várja, így ránézésre kábé egy hete. Fekszik az út mentén, és minden kocsira felkapja a fejét, érthetetlen okból bízva a gazdájában, hogy visszajön, pedig ő nem fog, mert egy sunyi tapló, a kutya viszont nem nagyon barátkozik, mert dolga van: várnia kell.

Ezúton szeretném felhívni annak a kedves polgárnak a figyelmét, aki a Jászberényi úton kitette rottweiler típusú kutyáját - majd minden bizonnyal gázt adott, és elégedetten hazament, miután a kutya egy darabig futott az autó után, aztán leheveredett -, hogy az eb még mindig várja, így ránézésre kábé egy hete. Fekszik az út mentén, és minden kocsira felkapja a fejét, érthetetlen okból bízva a gazdájában, hogy visszajön, pedig ő nem fog, mert egy sunyi tapló, a kutya viszont nem nagyon barátkozik, mert dolga van: várnia kell.

Ez egyébként a humánus megoldás, mint megtudom, mert az igazán méretes csuprok a budai hegyekbe viszik a kutyájukat, és ott kikötik őket, hogy véletlenül se találjanak haza. Mennyi rejtett szépség, a kikötött és éhen halt kutyák tetemei, ahogy elképzelem, de szerencsére a nap gondoskodik kellemes meglepetésről is a fentebb bemutatott tábla formájában, melyet egy tök üres padon találtam a lépcsőházunk előtt.

Próbáljuk együtt, a Sherlock Holmes-i hagyományok mentén felgöngyölíteni az esetet. Volt egy iparos, aki nem kis gonddal nejlonnal borított táblácskát készített, hogy amin épp dolgozik, azt lehetőleg ne lopják el a szorgos magyarok, majd a munka tárgyát lehelyezte a padra, rárakta a táblácskát, és nyugodtan dolgára indult, ekkor jöhetett a következő szereplő, aki ellopta, amit lehetett, majd az immár meglehetősen felesleges táblát a helyére rakta a padra. Ekkor jöttem nagyjából én, hogy megtaláljam a táblát, és első örömömben ellopjam, természetesen csak azért, hogy megmutathassam önöknek. Majd megérkezett az iparos, akinek eddigre mindenét ellopták.

Nem mennék bele szívesen abba, hogy mi lehetett, amit elloptak a figyelmeztető tábla alól, mindenesetre annyit megért, hogy elvigyék, ami persze nem jelent semmit, ettől még nyugodtan lehetett koszos bevásárlószatyor, félig szívott cigaretta vagy vakolókanál, hiszen pusztán azzal az ingerlő és pimasz felhívással, miszerint van valaki, aki nem szeretné, ha ellopnák, máris vonzóvá vált egy polgártársunk szemében, aki esetleg csak a következő sarokig cipelte, hogy ott dobja el, majd még este is azon kacagott, milyen hülye lehetett az az ember, aki az utcán hagyott egy dolgot, amit nem akart ellopatni, és erre még írásban is felhívta a figyelmet.

Egy egészen biztos: nem kutya volt - hogy ezzel a frappáns lezárással egy tető alá hozzam a nap kulcseseményeit.

publikálva
2001/14. (04. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk