A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni - közölte a WWF.
A közleményben kiemelik: ez a dátum évről évre egyre korábban jön el. 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később. Hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok:
Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
A WWF kiemeli, hogy folyamatosan újabb kihívások előtt állunk - a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük. A körülmények kétségkívül nem jók, azt azonban fontos látni, hogy ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. Bár ezen a téren a döntéshozóké - a kormányoké és vállalatoké - a legnagyobb felelősség, tudatos döntésekkel magánszemélyként is sokat tehetünk azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással, miközben a saját életünket is jobbá tesszük - írják.
A bolygót érő legnagyobb problémák közt kiemelik, hogy a világ mai élelmiszer-ellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is súlyosan természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét.
A közleményben kitérnek arra is, hoyg mi magunk mit tehetünk a helyzet javítása érdekében:
- A fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében. Személyes döntéseink ugyanis nem csak egyéni szinten hatnak, hanem választásainkkal nyomást is tudunk gyakorolni a nagy szereplőkre.
- Sokat számít például, ha mérsékeljük a húsfogyasztásunkat, és több növényi alapú ételt eszünk - ezek közül is igyekezzünk a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagot választani.
- Az egyik legfontosabb aranyszabály pedig, ha a fenntarthatóság útján szeretnénk elindulni, a hulladékunk, azon belül is az élelmiszer-pazarlásunk csökkentése. Ezt például úgy tehetjük meg, ha mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal - fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás - meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
Hozzáteszik: az élelmiszer-fogyasztásunk fenntarthatóbbá tételében segít a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem.
"
