Tüdőleves a Tűzoltó utcában – Roma lakásétterem

szerző
Hidas Judit
publikálva
2013. aug. 28., 15:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Cigány ételeket lehet előzetes bejelentkezés után megkóstolni a Ferencvárosban. A helyi szociális munkások által kitalált, ám az érintettek által működtetett konyha mellett gyerekház, ifjúsági klub és tanoda is van a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására. Ajándék bodagrecepttel!

Este hétre érkezünk a Tűzoltó utcába. Új és felújított épületek, hangulatos bisztrók mellett haladunk el, aztán megállunk egy lerobbant, fekete falú bérház előtt. A ferencvárosi úgynevezett rehabilitációs negyedet ez a kettősség jellemzi: modern és elegáns az egyik oldalon, szegénység, utcán élő fiatalok, cirkáló rendőrautók a másikon.

A földszinti üzlethelyiségből finom illatok szállnak, az ajtón belépve a pult mögött konyha. Asszonyok sürögnek-forognak a tűzhelynél, az asztalok közül már csak a miénk üres. A vacsora három fogásból áll, ennyit magamtól biztos nem ennék este, de ha már elém rakják, nem tudok ellenállni. Minden alkalommal előre meghirdetett menüt kapnak a vendégek. Most az előétel a legkülönlegesebb: cigánytúró vakaróval. A körözötthöz hasonló túróban többek között paprika, paradicsom, tojás és hagyma, vakarónak a pogácsa nagyságú, lisztből, sóból, vízből és sütőporból készült kenyérfélét nevezik. Az ételek mellé ásványvizet kapunk, és mikor egyikőnk venne egy üveg bort is, a minket kiszolgáló Malvin néni a legnagyobb természetességgel a szomszéd boltba irányít. A férjem ki is ugrik az éjjel-nappaliba, mintha csak otthon lennénk.

Kondigép, műkörmös

„Az év nagy részében heti egy alkalommal rendezünk vacsorákat” – mondja Nagy Kriszta projektvezető szociális munkás, az étterem, vagyis a Romani Platni (roma tűzhely) egyik megálmodója. Előre be kell jelentkezni. „Általában húsz körüli a létszám, sok a külföldi is. Ennél több vendéget nehéz lenne kiszolgálni, hiszen itt nem profi vendéglátósok dolgoznak, hanem roma háziasszonyok, akik az otthoni kedves ételeiket készítik el” – teszi hozzá.

A környéken élőket nemcsak az étterem kapcsolja össze Nagy Krisztáékkal, az Esély Közösségi Egyesület és a Közért Egyesület munkatársaival. A Romani Platni helyén nappal ifjúsági iroda működik, ahol pingpongozni, csocsózni lehet, és vannak kondigépek is – közkívánatra. „Fontos, hogy olyan, nem káros dolgokhoz férhessenek itt hozzá a fiatalok, amikre vágynak, de nem tudnák maguknak megvenni. Így szívesebben jönnek be hozzánk a szabadidejüket eltölteni, és jobban a bizalmukba fogadnak minket. Látják, hogy nekünk is fontos, ők mit szeretnének” – meséli Kriszta.

false

 

Fotó: Mohai Balázs/MTI

A lányok táncolni akartak, két év keresés után találtak egy önkéntes tanárt. „Nincsenek tisztában a testük működésével, nem tudják, hogyan kell védekezni. A legtöbbször már húszéves koruk előtt túl vannak az első szülésen” – mondja a szociális munkás. Ezért találták ki a csajos napokat, ahova műkörmöst, fodrászt, kozmetikust is hívnak, hogy oldottabb hangulatban tudjanak a lányok védőnőkkel és más szakemberekkel beszélgetni például a gyerekvállalási vagy egyéb kérdésekről. „Ilyenkor fiúk nem is jöhetnek, a lányok így őszintébben beszélnek a saját gondjaikról. Mi pedig igyekszünk felhívni a figyelmüket arra, hogy igenis lehet tudatosan gyereket vállalni” – mondja Kriszta, bár tisztában van vele, hogy nehéz a kialakult szokásrenden változtatni, és talán csak a következő nemzedékeknél lesz meg a munkájuk eredménye, ha egyáltalán. „Ha tíz gyerekre hatással tudunk lenni, akkor megérte” – teszi hozzá. Hírük szájról szájra jár, főleg így keresik meg őket újabb és újabb érdeklődők, miközben természetesen sokan lemorzsolódnak.

A tabuk kibeszélése, a beidegződött rossz szokások megváltoztatása a ferencvárosi segítőegyesületek egyik alapvető célja, s igyekeznek minden generációt megszólítani. A legkisebbek és szüleik részére gyerekházat, az iskoláskorúaknak tanodát működtetnek, de az idősebbekről sem akarnak megfeledkezni, ezért indították el a Romani Platnit.

Büszkeség és lecsós nokedli

Az étteremnek négy állandó szakácsa van, a bevásárlástól a főzésen át a kiszolgálásig mindent ők intéznek. Magdi, aki civilben szociális asszisztensként dolgozik a IX. kerületi Gyermekjóléti Szolgálatnál, néhány hónapja csatlakozott a csapathoz. Az a feladata, hogy egy kicsit összefogja és megszervezze a többi asszony munkáját. „Mindenki máshonnan jön. Van köztünk szabolcsi, budapesti, én meg miskolci vagyok. Így más és más receptötleteket hozunk magunkkal.” Ebből néha kisebb viták is vannak, hiszen az ételeket a helyi szokásoknak megfelelően ki-ki egy kicsit másképp készíti el. Magdi kedvencei, amelyeket még Borsodból hozott magával: lecsós oldalas nokedlivel, savanyú tüdőleves és krumplis hurka.

Az étteremben dolgozó négy asszony közül Malvin néni nyugdíjas, a többiek kertészeti munkásként, takarítónőként keresik kenyerüket, Magdi irodai alkalmazott. „Harmincegy éves munkaviszonyom van” – mondja büszkén. – „A kilencvenes évek közepéig Miskolcon dolgoztunk, az ottani kohászati üzemben, aztán amikor megszűnt a gyár, felköltöztünk Budapestre.” Három felnőtt lánya és egy tizenkét éves fia van, annak idején féléves keresés után talált munkát Pesten.

„A Romani Platni megalapításával többek között az is célunk volt, hogy a sztereotípiákkal szemben úgy mutassuk be a cigány kultúrát, a cigány asszonyokat, mint akik képesek a közös célért tanulni, dolgozni. Olyan nők főznek nálunk, akik keveset jártak iskolába, akik ugyanúgy nehéz körülmények között élnek, mint sok százezer társuk, de akik azzal, hogy esélyt kaptak, képesek bizonyítani” – mondja Kriszta, aki szerint meg kell erősíteni a romákat abban, hogy legyenek büszkék a cigányságukra, és arra is, amit csinálnak. „Fontos, hogy ne csak a negatívumokat hallják.” Úgy építették fel a Romani Platni „rendszerét”, hogy a bevásárlástól a főzésig szinte mindent az itt dolgozó nők intézzenek. A projekt előkészítése idején tanultak bele egy kicsit a felszolgálásba és az éttermi terítésbe.

Mivel van érdeklődés, és sok a visszatérő vendég, a szervezők úgy döntöttek, hogy hamarosan megnyílik az étterem nappali változata, a bodagozó, ahol gyorsételként egy speciálisan cigány kenyérből, a bodagból (receptjét lásd keretes írásunkban) készült szendvicseket lehet majd kapni. Nagy Kriszta szerint fontos, hogy rentábilis vállalkozást tudjanak létrehozni, amely nem csupán a pályázati pénzeket emészti fel, hanem termel is. „A szervezetünk működési költségeire, villany-, gázszámlára nem kapunk támogatást, ezt ki kell termelnünk valahogy. És ez talán majd az itt dolgozó romák számára is teremt munkalehetőséget, mivel a Romani Platniban egyelőre mindenki önkéntesként vesz részt.”

Bodag

 

Hozzávalók:

1 kg finomliszt

5 dkg élesztő

2 teáskanál só

4-5 dl langyos víz

olaj vagy zsír

 

A lisztet, élesztőt, sót egy tálba öntöm. Először a víz felét hozzáadom, amikor a vizet felvette, teszek még hozzá annyit, hogy nagyon kemény nokedlitészta állaga legyen. Konyharuhával lefedem, és addig kelesztem, míg kb. 2-3-szorosára dagad. Utána egy tepsit kikenek olajjal, és beleöntöm a tésztát. A tetejét megkenem vízzel. Magas hőmérsékleten kb. 40-50 perc alatt készre sütöm. Ha kisült, azonnal tiszta terítőre vagy konyharuhára teszem a sütőedényből, megspriccelem picit vízzel, és még így forrón betekerem a ruhába.

szerző
Hidas Judit
publikálva
2013. aug. 28., 15:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...