Kiállt Tibetért, ezért Hollywood lapátra tette Richard Gere-t
3746421860_057f232e1d.jpg

Kiállt Tibetért, ezért Hollywood lapátra tette Richard Gere-t

  • narancs.hu
  • 2017. április 20.

Film

Az amerikai szólásszabadságnak is van határa. A pénz.

Richard Gere adta át 1993-ban a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. Az ekkor karrierje csúcsán lévő színész arra használta fel az alkalmat, hogy Tibet kínai megszállása ellen emeljen szót. Arról beszélt, hogy Tibetben Kína lábbal tapossa az emberi jogokat. Gere-t ezért ki akarták tiltani az összes Oscar-gáláról, ám ez nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is kiálljon Tibetért. A színész – aki a Kínából kitiltott dalai láma barátjának vallja magát – a pekingi olimpia bojkottjára szólított fel, és két alapítványán keresztül is támogatja a szabad Tibet ügyét. Ezek után őt is kitiltották Kínából.

Az utóbbi években azonban Kína vált Hollywood egyik legfontosabb piacává, így nagyon oda kell figyelni, mely elnyomó rezsim mellett áll ki az amúgy szólásszabadságot és emberi jogokat hirdető filmipar. Míg Trumpot lehet szidni akár az Oscar-gálán is, Kínával egészen más a helyzet.

Richard Gere a Hollywood Reporternek azt mondta, egyértelmű, hogy azért nem kap meg bizonyos filmszerepeket, mert a kínaiak őt nem fogadják el. „Nemrég valaki egyenesen megmondta, ha engem szerepeltetnének egy filmben, nem tudnák azt finanszírozni, mert nem forgalmaznák Kínában.” Az amerikai színész 67 éves, és míg kortársai (Tom Hanks, Denzel Washington, Liam Neeson, Sylvester Stallone vagy Mel Gibson) sorra főszerepeket kapnak a szuperprodukciókban, Gere majdnem tíz éve nem játszott nagy filmben. 2008 óta csak kisebb, független filmekben játszott Gere, tavasszal két filmjét is bemutatják. A Norman április közepén került az amerikai mozikba, míg a The Dinner bemutatója májusban lesz. Cserébe viszont soha nem kapott olyan jó kritikákat Gere, mint ezekért a független filmekért. A New York Times szerint a színész soha nem volt jobb, és a Rolling Stones szerint is most ért karrierje csúcsára.

De még a független filmesek közül sem meri mindenki bevállalni Gere-t. A színész mesélt egy független filmtervről, melyet soha nem is terveztek bemutatni Kínában. „A rendező viszont kínai lett volna. Két héttel a forgatás előtt hívtak, hogy mégsem kapom meg a szerepet. A rendező később bevallotta, hogy megfenyegették: ha velem dolgozik, a családja soha többé nem hagyhatja el Kínát, és ő sem kap többé munkát.”

Ennek ellenére nem bánja döntését: mint elmondta, annak kifejezetten örül, hogy nem kell újra szmokingot hordania, és az elmúlt évtizedekben keresett annyit, hogy be tudja vállalni a független filmeket. A New York Times 250 millió dollárra becsüli a színész vagyonát.

(Via Hollywood Reporter)

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.