Különleges kapcsolatok

Roger Mitchell: A király látogatása - Hyde Park on Hudson

  • - borz -
  • 2013. február 17.

Film

Kedvencünk, Bertie és Elizabeth ím visszatért, lévén A király látogatásában A király beszéde folytatását tisztelhetjük.

Ez persze túlzás, legyen csak spin-off, hiszen a film más karakternek formálja meg VI. Györgyöt és nejét. Az lett volna az igazi, ha sikerül megnyerni Colin Firth-öt és Helena Bonham-Cartert az újrázásra. Nem mintha bármi kifogás érhetné Samuel Westet és Olivia Colmant: mindkettő király. Kicsit bornírt, kicsit karót nyelt, de nagyon szerethető és vicces brit uralkodópárt adnak, akik közhelyesen ütköznek meg közhelyes amerikai "furcsaságokon", melyek között a hotdog viszi a prímet. E tekintetben abszolút hiánypótló a vállalkozás: még soha senki nem csinált filmet a hotdogról.

A nem különösebben izgalmas étel azért válhatott főszereplővé, mert A király látogatása amúgy nem szól semmiről.

Van egy úgynevezett szerelmi szál, Franklin Delano Roosevelt titkos (ezt úgy kell érteni, hogy mindenki tudja, de nem beszélnek róla) afférja Daisyvel, s e "különleges kapcsolat" teljes érdektelenségét azzal próbálják kezelni az alkotók, hogy időben összehozzák egy másik különleges kapcsolat, a britek vizitjével. Ne tévesszen meg senkit, hogy történelmi jelentőségű évben, 1939-ben járunk, pár hónappal a háború kitörése előtt, mert a világhelyzetre itt alig is vesztegetnek szót. A harmadik ciklusát nyüvő FDR politikai, vezetői működéséről annyit tudunk meg, hogy sok ember ugrál körülötte, mindenki akar tőle valamit, de ő másra sem vágyik, mint pihenésre és kikapcsolódásra. (Azért csak nekifutott negyedszerre is.) Az elnök figuráját ugyanúgy nem dolgozták ki, mint a többiekét, az meg elég kínos, hogy mintha a járványos gyermekbénulás, a polio következményeit találták volna benne a legfotogénebbnek. Bill Murray szerepfelfogása abban ragadható meg, hogy jutalomjátéknak tekinti FDR kidolgozatlan alakját, és látható élvezettel meg egy jó adag gátlástalansággal lubickol benne.

De akivel igazán elbántak itt, az Margaret Stuckley, alias Daisy. Adva van egy valaha szebb napokat látott, de a nagy válságban legatyásodott, majd elárvult leányzó, aki csendben hervadozik idős nagynénje mellett, mígnem egy szép napon automobil jő érte, és az elnöki rezidenciába viszi, ahol a nagy ember megmutatja neki a bélyeggyűjteményét. Daisy ugyanis Roosevelt hatodik unokatestvére... és mielőtt tévedésbe esnénk: a szintén igen távoli kuzin Eleanor ide vagy oda, FDR nem űzött sportot az endogámiából, mint kiderül, a lányt egy másik, kissé már elnyűtt szerető hívta a házhoz újdonságként, s a látszat megőrzésére valóban a legpraktikusabb megoldás a "rokon" lány. Amikor Daisy megtudja, hogy kapcsolata az elnökkel távolról sem különleges, előbb összeomlik, majd duzzog pár napot sivár otthonában, és nyilván számot vet a lehetőségeivel: sebzett lelkét ápolva öregszik meg a nélkülözésben és a dögunalomban, vagy félreteszi a büszkeségét, és a jó oldalát nézi a dolognak. Daisy az utóbbit választja, és felszabadult, derűs kedélyű nő válik belőle. Ez egy elég érdekes történet lenne, amit sajnos nem írtak meg, mert kellett a hely a hotdognak.

A Big Bang Media bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.