A laposföld-hívők súlya is kisebb, ha pont az Egyenlítőn mérjük

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2017. dec. 11., 17:20
kommentek
15
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nehéz elképzelni, de bizony púpozódik a víz a medencében, és hiába forog a Föld, nem dőlünk el.

A múlt heti laposföld-hitről szóló bejegyzés végén közöltem egy fejtörőt:

Építünk az óceánon egy medencét, amibe vizet teszünk. Az alábbi három ábra közül melyik ábrázolja azt, amit tapasztalni fogunk?

false

 

El kell árulnom, hogy ez a fejtörő eredetileg a laposföld-hívők fórumán jelent meg. Szerintük természetesen az „A” kép ábrázolja helyesen a szituációt. A „B” variációt azért tették fel, mert szerintük egyértelmű, hogy egy lapos fenekű „szabályos” medencében lapos a vízfelszín, és rá akartak mutatni, hogy milyen nonszensz feltételezni, hogy közvetlen alatta a tenger felszíne meg görbült. Mert ha a felső vízfelszín lapos, akkor miért lenne az alsó felszín görbült, ugyebár?

Természetesen a „C” változaton kacagnak csak igazán, mert

hát ki látott már olyan uszodát, amelyben púpos lett volna a vízfelszín.

Pedig persze a „C” változat a helyes. Az „A” változat is helyesnek tekinthető, ha kicsi méretekről beszélünk. De ha néhány ezer kilométeres a medence, akkor ott bizony már nem elhanyagolható a görbület, és tényleg a „C” ábrához hasonlatos. Kétségkívül furán néz ki a medencében púposodó víz, még nekem „gömbföld-hívőnek” is. De hát ez van, tényleg mélyebb lesz a víz a medence közepén, mint a szélein.

Kicsit könnyebben érthető mindez, ha más koordináta-rendszerben ábrázoljuk. Legyen a vízfelszín laposan ábrázolva, mert laikus szemléletünknek tényleg az tűnik természetesnek. Persze ez torzított ábrázolás, nem a valóságot tükrözi, de valahogy tényleg kényelmesebb. Ábrázoljuk rajta a medencét ugyanilyen módon torzítva. Az eredeti „C” ábrán is láthatjuk, hogy a medence falai nem merőlegesek a tengervíz felszínére, hanem befele dőlnek. A medence alja sincs mindenhol egyenlő távolságra a tenger felszínétől. Középen belóg. Ha egy ilyen medencébe vizet töltünk, és ebben a torzított perspektívában ábrázoljuk, akkor a medence vízfelszíne is laposként jelenik meg, és párhuzamos lesz a tengerfelszínnel.

false

Ismerve kedves laposföld-hívő polgártársaimat, most boldogan kacarásznak: „Látod, szerintük is természetellenes a görbült vízfelszín!” Nem, nem ezt mondom. Csak nekünk, laikus, mindennapi embereknek tűnik idegennek, furcsának a valódi megoldás.

De tudjuk, hogy elménk becsap, a világ furcsább és érdekesebb, mint azt a fotelben elmélkedve gondolnánk.

A Magyar Narancs Facebook-oldalán hozzászólásaikban néhányan gyanakodtak a „C” megoldásra, de nem voltak valami magabiztosak. Az egyik kommentelő szerint egyik ábrám sem helyes: „…a víz a tehetetlenségéből fakadóan a medencében a Föld forgásával ellentétes irányba árad, torlódik.” Ez érdekes feltevés, de tévedés. Hasonló ahhoz a lapos földes érveléshez, amely szerint egy forgó Földön hatalmas szélviharok lennének, mert a légréteg nem tudná követni a forgást, amelynek sebessége az egyenlítőn 1670 km/óra. Azt gondolná az ember, hogy a keleti irányba forgó Földön a gyorsulást okozó erő is keleti irányú. Pedig nem. Forgáskor a gyorsulást okozó erő merőleges a pillanatnyi haladási irányra, a Föld középpontja fele mutat. Mi ezzel az erővel ellentétes irányú, felfele mutató virtuális (tehetetlenségi) erőt, a centrifugális erőt érezzük (mint amikor a balra forduló villamoson jobbra dőlünk el).

Emiatt picit a mi súlyunk is kisebb az Egyenlítő mentén, mint ahogy a sarkoknál mérjük, vagy amit egy álló Földön mérnénk.

Nem dőlünk el a forgó Földön, hanem csak egy kicsit könnyebbek vagyunk, mintha állna. A kifele mutató tehetetlenségi erő az oka annak, hogy a Föld kissé ellipszoid alakú, az Egyenlítőnél ducibb, mint a sarkokon. Akkor lennének szélviharok, akkor lendülne ki a tengervíz és akkor dőlnénk el mi is, ha az álló Föld elkezdene egyre gyorsabban forogni. Ez mindaddig tartana, ameddig el nem érné a Föld a végleges forgási sebességét. Utána már nem lenne ilyen vízszintesen ható tehetetlenségi erő.

false

Mindez nem csak elmélkedés!

Pontos mérésekkel kimutathatók a súlykülönbségek, illetve a gravitációs gyorsulási különbség a Föld különböző pontjain. Ezek a különbségek passzolnak a gömb alakú Föld képéhez. Csak azért esik nehezemre azt írni, hogy ez is igazolja azt, hogy a Föld gömbölyű, mert ma mindez már nem igazán lényeges. Közvetlenül is észleljük, látjuk a Föld alakját az űrhajósok szemén és az általuk kezelt kamerákon keresztül.

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2017. dec. 11., 17:20
kommentek
15
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 15
    BadirBaba
    2018. január 24., szerda 23:19
    KassaiSonka annyi értelmetlen marhaságot hordasz össze, hogy az már fáj...

    Vagy trollkodsz, vagy lövésed sincs arról, hogy mi van körülötted az életben legfőképp a tudományban.

    Tegyél egy szívességet és hagyd abba a kommentálást. Csak a helyet foglalod és úgysem veszi komolyan senki azt, amit itt össze-vissza maszatolsz.
  2. 14
    rworse
    2017. december 13., szerda 10:04
    13

    De kérdezem. A nyilvánosságra tartozik, hogy milyen pozícióból inszinuálsz másokat.
  3. 13
    KassaiSonka
    2017. december 13., szerda 01:04
    Hülye kérdés. Ne kérdezd.

  4. 12
    rworse
    2017. december 12., kedd 17:18
    KassaiSonka, 11

    Te mely tudomány(ok), tudományág(ak) hozzáértő művelője vagy? Milyen tudományos végzettséged és gyakorlatod van? Kérdezem.
  5. 11
    KassaiSonka
    2017. december 12., kedd 16:54

    9.

    Természetesen. Ha a mondottak a hozzánemértők, a kérdéskörben tájékozatlanok számára nem volnának a vicckategóriába sorolandók, szót se kellene ejteni a dologról. És aminek pont ez a lényege. Vagyis az, hogy a helyzet olyan elképesztően sötét, hogy azt még a szakegyedek sem hajlandók tudomásul venni, nemhogy a laikusok.

    Ez a tudomány mai állásának valódi lényege: Minél inkább igyekszik a meglevő ismeretek alapján feltárni a tényvalót, annál mélyebbre süllyed a tudatlanság káoszában, mivel a meglevő ismeretek alapján a fizikai valóság tényleges lényege tökéletesen kideríthetetlen, annyira, hogy ezek alapján a tárgyi valóságnak kizárólag egy az érvényessel pont szemben álló magyarázata épülhet fel, semmi más és ami már régóta tart is.

    A helyzet ugyanis az tehát, hogy olyan alapvető fizikai tények nem ismeretesek a fizikai valóság lényegéről, melyek hiányában kizárólag egy érvénytelen ismerethalmaz épülhet fel, egészen egyszerűen azért, mert ezek hiányában igazából csak a meglevő ismeretek termelődnek újra és csak ezeket hiszik új ismereteknek.

    Nagyjából százötven éve tart ez a reménytelen körforgás, és hiába van ezer jele a zsákutcás gondolkodás kudarcának, a tudomány szemmel láthatóan nem képes ebből a helyzetből kivergődni.

    Mert továbbra is pont ez a lényeg: Vagyis az, hogy mindezek miatt továbbra is a tudatlan ostobák mondják és mondhatják meg a tutit, továbbra is a hülyeség az irányadó tendencia, mert a valóban érvényes ismeretek sehol sem elérhetőek, és aminek folytán semmiféle közreható erővel nem rendelkeznek.

    Aki hiszi, hiszi, aki meg nem, az úgy marad. Tökmindegy.

    A lényeg, hogy hülye vagy te ehhez kérlek, légy szíves ne ugass bele. Van elég baj enélkül is.

  6. 10
    yoyo
    2017. december 12., kedd 16:16
    rworse, én is beleaktuálpolitizáltam.
    Ez a laposföldkultusz nem valami izolált ufóhit a négy fal között, hanem közéleti világjelenség.
    Szerintem ha lenne egy Fake News nevű hírcsatorna, nem burkolt, hanem nyílt hazugságokkal, egy véresen komoly, országos sugárzású Hírcsárda, ahol minden híradó elején bemondanák, hogy a most elhangzó hírek hamisak, az emberek nagyobb valószínűséggel hinnék el, mint egy tényszerűségre, objektivitásra törekvő adó híreit.
    A bizarr, a hihetetlen magyarázat sokkal szórakoztatóbb, mint a hétköznapi valóság.
    Ha a dolgokat ismeretlen erők alakítják, ha valamilyen rejtett hatalom igyekszik igájába kényszeríteni a világot, az sokkal könnyebben elfogadható, mint a szemünk előtt zajló kisstílű gazemberkedés.
  7. 9
    rworse
    2017. december 12., kedd 15:31
    KassaiSonka, 7

    Ezen hozzászólásodnak minden mondata mellékmondatonként totális mellélövés, árnyékravetődés. Szava közt a tőgyét. Ne viccelj már.
  8. 8
    rworse
    2017. december 12., kedd 15:26
    yoyo, 6
    "A laposföld-elmélet nem más, mint kitűnő provokáció: képesek-e érvekkel meggyőzni a tudomány hívei az áltudományosság iránt fogékonyakat."

    Elnézést, hogy idehozom az aktuálpolitizálást, de sajnos idevág. Egyszer össze kéne számolni, hogy 1995 óta a Fidesz hány "közélet laposföldet" állított elő és honosított meg a zemberek tudatában. Onnan kezdve, hogy a '94-es választási bukása után '95-ben Orbán először öltött az öltöny alá mellénykét, és először kezdvén alulról fényképeztetni magát, először adta elő, hogy "mi szövetséget kötöttünk a polgárokkal".
  9. 7
    KassaiSonka
    2017. december 12., kedd 10:41
    A tudományban ma abszolút értelemben megállapíthatatlan, mi a valóban hiteles és mi a tényszerűen igaz. Olyan mennyiségben vannak - elsősorban a fizikában - egészen idiotisztikus állítások a hivatalos tudományosságba emelve (rengeteg) és olyan mennyiségben vannak megválaszolatlan és főként megválaszolhatatlan kérdések, hogy aki a mai tudományosságról, mint az érvényesség lehetséges forrásáról beszél, az egyszerűen nincs ép eszénél.

    Marad tehát a vita a lapos-föld hívőkkel, aminek tulajdonképpen egyetlen valódi szerepe és funkciója van: Elfedni azt, hogy a mai természettudományok alapjaikat és alapismereteiket tekintve igazából csak szimpla hiedelemvilágok, egyszerű babonák, amiket a lényeg nyers valóságát eltakarandóan paradigmáknak is szokás hívni általában, és amelyek megfogalmazásukat illetően valójában csak egy legújabb kori vallásosság újradefiniálási kísérletei, valójában semmi egyebek.

  10. 6
    yoyo
    2017. december 12., kedd 10:03
    A laposföld-elmélet nem más, mint kitűnő provokáció: képesek-e érvekkel meggyőzni a tudomány hívei az áltudományosság iránt fogékonyakat.

    Az a helyzet - és ez alól a szerző előző írása sem volt kivétel -, hogy a tudomány képviselője a szellemi fölény bebizonyítása helyett sokszor inkább csak fölényeskedő.

    A szkepszis a tudomány egyik nagy előrevivője és fő fegyvere. Az áltudományokra szakosodó szkeptikusokat azonban gyakran inkább hívőnek, tudományfetisisztának érzem, akik a tudományt is egyfajta hiedelemként élik meg.

    A mai világra általában jellemző, hogy erős és harcos ellentábora van a felvilágosodásnak, akár tudományról, akár társadalmi haladásról van szó.
    Épp ezért a felvilágosodás híveinek fokozottan nagy a felelőssége.
    Ha nem hiteles, nem tényszerűen igaz és talán laposföld ügyben a legfontosabb: nem belátható (azaz nem olyan tudásra hivatkozik, aminek a bizonyításához újabb bizonyításra szoruló ismeretek becsatolása szükséges), akkor rá fognak legyinteni.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Hraskó Gábor

Tudósnak születtem aztán emberek közé keveredtem.

Hraskó Gábor
Szerző adatlapja

Blog

még több cikk