A laposföld-hívők súlya is kisebb, ha pont az Egyenlítőn mérjük

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2017. dec. 11., 17:20
kommentek
15
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nehéz elképzelni, de bizony púpozódik a víz a medencében, és hiába forog a Föld, nem dőlünk el.

A múlt heti laposföld-hitről szóló bejegyzés végén közöltem egy fejtörőt:

Építünk az óceánon egy medencét, amibe vizet teszünk. Az alábbi három ábra közül melyik ábrázolja azt, amit tapasztalni fogunk?

false

 

El kell árulnom, hogy ez a fejtörő eredetileg a laposföld-hívők fórumán jelent meg. Szerintük természetesen az „A” kép ábrázolja helyesen a szituációt. A „B” variációt azért tették fel, mert szerintük egyértelmű, hogy egy lapos fenekű „szabályos” medencében lapos a vízfelszín, és rá akartak mutatni, hogy milyen nonszensz feltételezni, hogy közvetlen alatta a tenger felszíne meg görbült. Mert ha a felső vízfelszín lapos, akkor miért lenne az alsó felszín görbült, ugyebár?

Természetesen a „C” változaton kacagnak csak igazán, mert

hát ki látott már olyan uszodát, amelyben púpos lett volna a vízfelszín.

Pedig persze a „C” változat a helyes. Az „A” változat is helyesnek tekinthető, ha kicsi méretekről beszélünk. De ha néhány ezer kilométeres a medence, akkor ott bizony már nem elhanyagolható a görbület, és tényleg a „C” ábrához hasonlatos. Kétségkívül furán néz ki a medencében púposodó víz, még nekem „gömbföld-hívőnek” is. De hát ez van, tényleg mélyebb lesz a víz a medence közepén, mint a szélein.

Kicsit könnyebben érthető mindez, ha más koordináta-rendszerben ábrázoljuk. Legyen a vízfelszín laposan ábrázolva, mert laikus szemléletünknek tényleg az tűnik természetesnek. Persze ez torzított ábrázolás, nem a valóságot tükrözi, de valahogy tényleg kényelmesebb. Ábrázoljuk rajta a medencét ugyanilyen módon torzítva. Az eredeti „C” ábrán is láthatjuk, hogy a medence falai nem merőlegesek a tengervíz felszínére, hanem befele dőlnek. A medence alja sincs mindenhol egyenlő távolságra a tenger felszínétől. Középen belóg. Ha egy ilyen medencébe vizet töltünk, és ebben a torzított perspektívában ábrázoljuk, akkor a medence vízfelszíne is laposként jelenik meg, és párhuzamos lesz a tengerfelszínnel.

false

Ismerve kedves laposföld-hívő polgártársaimat, most boldogan kacarásznak: „Látod, szerintük is természetellenes a görbült vízfelszín!” Nem, nem ezt mondom. Csak nekünk, laikus, mindennapi embereknek tűnik idegennek, furcsának a valódi megoldás.

De tudjuk, hogy elménk becsap, a világ furcsább és érdekesebb, mint azt a fotelben elmélkedve gondolnánk.

A Magyar Narancs Facebook-oldalán hozzászólásaikban néhányan gyanakodtak a „C” megoldásra, de nem voltak valami magabiztosak. Az egyik kommentelő szerint egyik ábrám sem helyes: „…a víz a tehetetlenségéből fakadóan a medencében a Föld forgásával ellentétes irányba árad, torlódik.” Ez érdekes feltevés, de tévedés. Hasonló ahhoz a lapos földes érveléshez, amely szerint egy forgó Földön hatalmas szélviharok lennének, mert a légréteg nem tudná követni a forgást, amelynek sebessége az egyenlítőn 1670 km/óra. Azt gondolná az ember, hogy a keleti irányba forgó Földön a gyorsulást okozó erő is keleti irányú. Pedig nem. Forgáskor a gyorsulást okozó erő merőleges a pillanatnyi haladási irányra, a Föld középpontja fele mutat. Mi ezzel az erővel ellentétes irányú, felfele mutató virtuális (tehetetlenségi) erőt, a centrifugális erőt érezzük (mint amikor a balra forduló villamoson jobbra dőlünk el).

Emiatt picit a mi súlyunk is kisebb az Egyenlítő mentén, mint ahogy a sarkoknál mérjük, vagy amit egy álló Földön mérnénk.

Nem dőlünk el a forgó Földön, hanem csak egy kicsit könnyebbek vagyunk, mintha állna. A kifele mutató tehetetlenségi erő az oka annak, hogy a Föld kissé ellipszoid alakú, az Egyenlítőnél ducibb, mint a sarkokon. Akkor lennének szélviharok, akkor lendülne ki a tengervíz és akkor dőlnénk el mi is, ha az álló Föld elkezdene egyre gyorsabban forogni. Ez mindaddig tartana, ameddig el nem érné a Föld a végleges forgási sebességét. Utána már nem lenne ilyen vízszintesen ható tehetetlenségi erő.

false

Mindez nem csak elmélkedés!

Pontos mérésekkel kimutathatók a súlykülönbségek, illetve a gravitációs gyorsulási különbség a Föld különböző pontjain. Ezek a különbségek passzolnak a gömb alakú Föld képéhez. Csak azért esik nehezemre azt írni, hogy ez is igazolja azt, hogy a Föld gömbölyű, mert ma mindez már nem igazán lényeges. Közvetlenül is észleljük, látjuk a Föld alakját az űrhajósok szemén és az általuk kezelt kamerákon keresztül.

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2017. dec. 11., 17:20
kommentek
15
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    tiszapolgári
    2017. december 11., hétfő 18:01
    A C a helyes válasz.
  2. 2
    KassaiSonka
    2017. december 12., kedd 01:04
    Sajnálatos, hogy éppen Hraskó Gábor terjeszt a Narancs oldalain áltudományos propagandát, mert a valóság tényei azok sajnos irgalmatlanul kemény dolgok. Ha ugyanis Hraskó Gábor kimegy az ajtaja elé, láthatja, ameddig a szem ellát, a Föld egészen lapos, de ha elfárad a tengerpartra, ott is csak ezt láthatja, azzal a különbséggel, hogy ott még a lapos rész végét is jól lehet látni! Már csak egy nagy tábla kellene oda: Itt a vége, látod!? Nem látod? Na,látod...

    Különösen nagy öngólt lőtt Hraskó Gábor az űrhajó példával, mert az űrben készült felvételek ezrei is azt bizonyítják, hogy a Föld tényleg semmi más, mint egy nagy lapos kerek korong. Akinek szeme van, láthatja.

    Az ún. laposföld-elmélet tehát nem elmélet, hanem a szigorú tények tudománya. Aminek egyik első előfutárát Albert Einsteinben tisztelhetjük, aki a független inerciarendszerek kapcsán bizonyította, hogy bennük az idő bizony egészen másként telik, amit az bizonyít világosan, hogy az egyik inerciarendszert a másikból nézve ez a különbség egyértelműen és világosan látható is! Mondta Einstein... Meg még írta is. Úgyhogy pláne.

    És ezt például a reneszánsz festők által felfedezett perspektivikus ábrázolás is bizonyítja, ami szigorú tárgyi tényeként mutatja be, hogy a távolabbi tárgyak mindig kisebbek a közelebbieknél! Aki ránéz ezekre a festményekre, meg az általuk ábrázolt tárgyi valóságra, ezt éppúgy a saját szemével láthatja, mint azt, hogy a Föld lapos. Hogy Bolyairól már ne is beszéljünk, akinek a párhuzamosai szintén a végtelenben találkoznak, mint tudjuk. A reneszánsz festők állítását tehát Bolyai, a mi Bolyaink az ő elképesztő matematikai éleslátásával bizonyította be, tisztán matematikai úton. Ennyi.

    Szóval nagy dolog a valódi, az igazi tudomány, Hraskó Gábornak pedig kis ideig szüneteltetnie illenék tévtanainak terjesztését, ha nem akar egyenesen a végtelen tudású, hatalmas fárosszal, Albert Einsteinnel szembemenni.

    Hogy sok mindennel együtt Bolyait meg a reneszánsz festőket már ne is emlegessük...

  3. 3
    rworse
    2017. december 12., kedd 07:19
    A Föld nyilvánvalóan lapos, hiszen ha eredendően gömbölyded lenne, akkor a tömegének a gravitációja által létrehozott térgörbület valami önmagába visszatérő hiperboloidot hozna létre, olyan meg nincs, és felszíne se lenne, amin élhetnénk. Vagyis a Descartes-féle alapvetés kiterjesztése: Gondolkodom, tehát lapos.
  4. 4
    tiszapolgári
    2017. december 12., kedd 08:04
    Ha a Föld lapos lenne, akkor nem születhetett volna meg az a közmondás, hogy „A világot átéri, mégis egy tyúk átlépi (Egyenlítő).” Illetve, Budapest 0 kilométertől indulva, 40 000 kilométernyi gyaloglás után, nem érkezhetnénk vissza ugyanoda.
  5. 5
    sálinger
    2017. december 12., kedd 09:15
    Simán visszaérkezhetnénk és vissza is érkezünk, köszönhetően a lapos földnek. Még ott, csak a Clark Ádám téren is le lehet gyalogolni 40 000 km-t úgy, hogy a végén csak be kell fordulni és máris ott vagyunk a nulla kilométer kőnél. Elhatározás és akarat kérdése az egész.

    A kishitűeket nem igazolja a valóság, mert, ha Föld gömbölyű lenne, akkor az elindulás után nagyjából félúton lepotyognának a másik oldalon, miként azt már Kolumbusznak is a szemébe vágták kora tudományának bátor szemléletű élharcosai.

    Jobb, ha mindenki beletörődik, visszaérkezés tehát csak a lapos Földön lehetséges.

  6. 6
    yoyo
    2017. december 12., kedd 10:03
    A laposföld-elmélet nem más, mint kitűnő provokáció: képesek-e érvekkel meggyőzni a tudomány hívei az áltudományosság iránt fogékonyakat.

    Az a helyzet - és ez alól a szerző előző írása sem volt kivétel -, hogy a tudomány képviselője a szellemi fölény bebizonyítása helyett sokszor inkább csak fölényeskedő.

    A szkepszis a tudomány egyik nagy előrevivője és fő fegyvere. Az áltudományokra szakosodó szkeptikusokat azonban gyakran inkább hívőnek, tudományfetisisztának érzem, akik a tudományt is egyfajta hiedelemként élik meg.

    A mai világra általában jellemző, hogy erős és harcos ellentábora van a felvilágosodásnak, akár tudományról, akár társadalmi haladásról van szó.
    Épp ezért a felvilágosodás híveinek fokozottan nagy a felelőssége.
    Ha nem hiteles, nem tényszerűen igaz és talán laposföld ügyben a legfontosabb: nem belátható (azaz nem olyan tudásra hivatkozik, aminek a bizonyításához újabb bizonyításra szoruló ismeretek becsatolása szükséges), akkor rá fognak legyinteni.
  7. 7
    KassaiSonka
    2017. december 12., kedd 10:41
    A tudományban ma abszolút értelemben megállapíthatatlan, mi a valóban hiteles és mi a tényszerűen igaz. Olyan mennyiségben vannak - elsősorban a fizikában - egészen idiotisztikus állítások a hivatalos tudományosságba emelve (rengeteg) és olyan mennyiségben vannak megválaszolatlan és főként megválaszolhatatlan kérdések, hogy aki a mai tudományosságról, mint az érvényesség lehetséges forrásáról beszél, az egyszerűen nincs ép eszénél.

    Marad tehát a vita a lapos-föld hívőkkel, aminek tulajdonképpen egyetlen valódi szerepe és funkciója van: Elfedni azt, hogy a mai természettudományok alapjaikat és alapismereteiket tekintve igazából csak szimpla hiedelemvilágok, egyszerű babonák, amiket a lényeg nyers valóságát eltakarandóan paradigmáknak is szokás hívni általában, és amelyek megfogalmazásukat illetően valójában csak egy legújabb kori vallásosság újradefiniálási kísérletei, valójában semmi egyebek.

  8. 8
    rworse
    2017. december 12., kedd 15:26
    yoyo, 6
    "A laposföld-elmélet nem más, mint kitűnő provokáció: képesek-e érvekkel meggyőzni a tudomány hívei az áltudományosság iránt fogékonyakat."

    Elnézést, hogy idehozom az aktuálpolitizálást, de sajnos idevág. Egyszer össze kéne számolni, hogy 1995 óta a Fidesz hány "közélet laposföldet" állított elő és honosított meg a zemberek tudatában. Onnan kezdve, hogy a '94-es választási bukása után '95-ben Orbán először öltött az öltöny alá mellénykét, és először kezdvén alulról fényképeztetni magát, először adta elő, hogy "mi szövetséget kötöttünk a polgárokkal".
  9. 9
    rworse
    2017. december 12., kedd 15:31
    KassaiSonka, 7

    Ezen hozzászólásodnak minden mondata mellékmondatonként totális mellélövés, árnyékravetődés. Szava közt a tőgyét. Ne viccelj már.
  10. 10
    yoyo
    2017. december 12., kedd 16:16
    rworse, én is beleaktuálpolitizáltam.
    Ez a laposföldkultusz nem valami izolált ufóhit a négy fal között, hanem közéleti világjelenség.
    Szerintem ha lenne egy Fake News nevű hírcsatorna, nem burkolt, hanem nyílt hazugságokkal, egy véresen komoly, országos sugárzású Hírcsárda, ahol minden híradó elején bemondanák, hogy a most elhangzó hírek hamisak, az emberek nagyobb valószínűséggel hinnék el, mint egy tényszerűségre, objektivitásra törekvő adó híreit.
    A bizarr, a hihetetlen magyarázat sokkal szórakoztatóbb, mint a hétköznapi valóság.
    Ha a dolgokat ismeretlen erők alakítják, ha valamilyen rejtett hatalom igyekszik igájába kényszeríteni a világot, az sokkal könnyebben elfogadható, mint a szemünk előtt zajló kisstílű gazemberkedés.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Hraskó Gábor

Tudósnak születtem aztán emberek közé keveredtem.

Hraskó Gábor
Szerző adatlapja

Blog

még több cikk