A rejtőzködő milliárdos, aki elhozta nekünk Trumpot és a Brexitet

  • Urfi Péter
  • 2017. május 14.

A hét cikke

Robert Mercernek a rengeteg pénze mellett egy bárhol bevethető, adatelemzésre építő kampánygépezete is van. És ezt a jobboldali populizmus támogatására használja.

Fél évvel ezelőtt, a karácsonyi lapszámba Rév István írt nagy publicisztikát a "politika haláláról", amelyet a big data hozhat el. Vagyis - nagyon leegyszerűsítve - az a módszer, amellyel külön erre szakosodott cégek összegyűjtik az adatainkat, és így személyre szabott kampányüzenetekkel tudnak befolyásolni minket. A cikk nagy része a Cambridge Analyticáról szól, amely azt állítja, hogy 230 millió amerikai választóról rendelkezik egyenként 3000-5000 adattal – demográfiai, jövedelmi, pénzügyi adatokkal, információval a hiteltörlesztésről, a vásárlási szokásokról, a vallási hovatartozásról, a politikai, ideológiai elkötelezettségről, az egészségi állapotról, a választási hajlandóságról, a lakhatásról, az egyes választók hobbijáról, ízléséről, és vélhetőleg szexuális szokásairól is. A Cambridge Analytica (CA) dolgozott Trumpnak és az egyik Brexit-kampánynak is - és nem túlzás azt gondolni, hogy a működésük nagyban befolyásolhatja a közeljövő választásait szerte a világban. (A CA igazgatójának előadása elég meggyőző a saját hatékonyságukat illetően.)

De a Guardian cikke egy másik történetet is elmond: Robert Mercerét.

The great British Brexit robbery: how our democracy was hijacked

"The connectivity that is the heart of globalisation can be exploited by states with hostile intent to further their aims.[...] The risks at stake are profound and represent a fundamental threat to our sovereignty." Alex Younger, head of MI6, December, 2016 "It's not MI6's job to warn of internal threats.

A zseniális informatikusnak leírt Mercer az egyik legnagyobb hedge fund vezetője. Nyilvános szereplései nagyon ritkák, a sajtónak pedig soha nem nyilatkozik. Soha semmilyen politikai tisztséget nem viselt. Mégsem túlzás az USA egyik legbefolyásosabb emberének nevezni.

Mercer régóta az alt-right, vagyis az újgenerációs szélsőjobb fő szponzora, aki a különféle non-profit szervezetek mellett főleg a sajtóba fektetett. Ő finanszírozta a marginális dühöngőből az egyik legnépszerűbb híroldallá fejlődő Breitbartot is. A 2016-os kampányban először Ted Cruzt támogatta, de annak kiesése után Trump mellé állt. Vagy talán inkább mögé: nem csak ő volt a fő szponzora a kampányának, hanem a pénzzel együtt a két új kampányfőnök, a Breitbartot vezető Steve Bannon és a Mercer egyik kampányfinanszírozó alapját kezelő Kellyanne Conway is tőle érkezett. Ők ketten a Fehér Házban is vezető pozíciót kaptak. A Cambridge Analytica követte Mercer pénzét: először Cruz kampányát menedzselte, majd Trumpét.

A Guardian szerződéseket és névtelen forrásokat egyaránt felhasználó, nagyon alapos cikkéből pedig az is kiderül, hogy - bár ezt mindenki tagadja - a CA dolgozott mindkét nagy Brexit-párti kampánynak. A Leave.EU és a Vote Leave a felszínen fúrta egymást, és a törvények is tiltották az együttműködésüket, de most kiderült, hogy a kampánypénzeik nagy részét egyaránt a CA egyik alvállalkozásánál költötték el. Maga a CA pedig ingyen "segített" a Leave.EU-nak - a kommunikációs igazgatójuk szerint azért, mert Mercer és Farage régi jó barátok.

És ezen a ponton elkezd átalakulni a történet. Nem arról van már szó, hogy egy újító megoldásokat használó cég besegít egy-egy kampányba és ezzel érdemben befolyásol választásokat. Hanem arról, hogy ha Robert Mercernek megtetszik egy ügy, akkor a végtelen mennyiségű pénzével és a big data cégeivel el tud dönteni egy választást. Nem ő irányítja a jelölteket, de a kiválasztottjait győzelemre tudja segíteni.

A brit hatóságok több vonatkozó vizsgálatot is indítottak, de nem valószínű, hogy a közelgő választások előtt eredményre jutnának. A következő kérdés pedig nyilván az: kinek akar még segíteni Mercer?

 

További olvasnivalók

Az FBI igazgatójának kirúgása történelmi kontextusban (New Yorker)

A lakástulajdon és a vagyoni egyenlőtlenségek összefüggései (New York Times Magazine)

Applikációk menekülteknek (Atlantic)

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.