A hét cikke

Az arab herceg, aki nekiment Trumpnak és Orbánnak

szerző
Urfi Péter
publikálva
2017. máj. 07., 23:40
kommentek
0
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A saját hazáját is kritizálja az ENSZ keményvonalas főbiztosa, pedig a jordán király konkrétan az unokatesója.

A magyar hírfogyasztó találkozhatott már Zeid Raad al-Husszein nevével, ha máskor nem is, tavaly szeptemberben. Ekkor ugyanis az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Iszlám Állam ideológiájához hasonlította a bevándorlásellenes populisták nézeteit, egymás mellé ültetve a szégyenpadra Donald Trumpot, Orbán Viktort, Miloš Zemant, Nigel Farage-t, illetve a francia elnökjelölt Marine Le Pent, az osztrák elnökjelölt Norbert Hofert és a holland miniszterelnökségre pályázó Geert Wilderst. (Utóbbi három azóta szép sorban elvesztette a választásokat.)

A kétségkívül durva kijelentésre Szijjártó Péter egyenesen acsarkodó választ adott: „Zeid al-Husszein kijelentette, hogy felháborítják a féligazságok, a hazugságok és a manipuláció. Holott pont ezek a tulajdonságok jellemzik őt magát és nyilatkozatait a legjobban. Elfogadhatatlan és felháborító, hogy egy ENSZ.bürokrata az Iszlám Állam ideológiájához hasonlítgat egy demokratikusan megválasztott európai politikust. Zeid al-Husszein ezzel a nyilatkozatával teljesen alkalmatlanná vált arra, hogy bármilyen pozíciót is betöltsön az ENSZ-ben. Eddigi tevékenységével, ilyen és ehhez hasonló nyilatkozataival földig rombolta a menekültügyi főbiztosi pozíció hitelét és tekintélyét.”

A Foreign Policy portrécikkéből kiderül, ki ez a sátánfajzat.

The Arab Prince Standing Up to Trump

If ever there were a sign that the world is upside down, it is that a Muslim prince from an Arab royal family is now one of the leading voices defending human rights on the global stage. At a time when the issue seems to be taking a back seat everywhere, Prince Zeid Raad al-Hussein of Jordan, the U.N.

A főbiztosi kinevezés egy hosszú és jól mutató diplomatakarrier egyik csúcspontja. Zeid a jugoszláv háború utáni rendezésben is szerepet játszott, majd Jordánia nagykövete volt az ENSZ-ben és Washingtonban. Fontos szerepe volt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság felállításában, annak egyik vezető tisztségviselője is volt.

Főbiztosi munkája sokaknál kiverte már a biztosítékot. Az arab országok arra számítottak, hogy majd elnéző lesz velük szemben, ehhez képest kérlelhetetlen kritikusa még Jordániának is, pedig Abdullah király nemcsak a rokona, hanem korábbi főnöke és szövetsége. Vele most meglehetősen hűvös a viszonya.

De a cikk legszórakoztatóbb része talán az, amikor elmeséli a nyugati politikusokkal folytatott megbeszélései egyik visszatérő jelenetét: a megdöbbenést és felháborodást. Az európai és amerikai notabilitások ugyanis mindig arra számítanak, hogy a tárgyalás elején rutinosan felülnek a magas lóra, és szépen elboronganak a harmadik világ emberi jogi szörnyűségein. Ehhez képest Zeid mindenkit a saját országa jogsértéseivel szembesít.

Ennek megfelelően nem valószínű, hogy jövőre újraválasztják. De a főbiztos azt mondja, hogy már azzal is elégedett lenne, ha sok arab jogvédőnek bátorítást jelentene az ő példája.

További olvasnivalók – francia választási különkiadás:

Trumpista trollok Le Pen szolgálatában (Mother Jones)

Mi lesz a Macron-ellenes szivárogtatások következménye? (The Atlantic)

Timothy Garton Ash arról, miért lesz rohadt nehéz dolga az új elnöknek (Guardian)

szerző
Urfi Péter
publikálva
2017. máj. 07., 23:40
kommentek
0
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

A hét cikke

A hét legjobb, legizgalmasabb cikkei minden vasárnap, Urfi Péter szubjektív válogatásában.

A hét cikke
Szerző adatlapja