Alkotmánymódosítás: ez után Orbánon múlik, mikor vezeti be az ideiglenes diktatúrát

  • narancs.hu
  • 2016. január 20.

Hírnarancs

Novák Előd olyan kormánypárti tervezetet tett nyilvánossá, amely után bármelyik diktatúra megnyalná mind a tíz, véres ujját. Ehhez képest a népszavazás elgáncsolása bagatell. Hírek.

Kijárási tilalom, jegyrendszer stb.

Novák Előd (Jobbik) nyilvánosságra hozta azt a 30 évig nem nyilvános dokumentumot, amely alapján bekerülne az alkotmányba a „terrorveszély” intézménye. Novák Előd szerint abszurd módon titkosítják ezt az alaptörvény-módosító javaslatot is, háttéranyagot sem kaptak hozzá, nem lehet tudni, hogy mit ért az előterjesztő terrorveszélyen, „amire hivatkozva (bemondásra) a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül: az egész országban lekapcsolhatnák az internetet, beszüntethetnék az általuk kívánt médiumokat, felfüggeszthetnék a gyülekezési jogot, kijárási tilalmat rendelhetnének el, kitelepíthetnék az ország valamely részén élőket, akárhogy korlátozhatnák a járműforgalmat, elkobozhatnák ’a biztonságot veszélyeztetők’ vagyonát, bevezethetnék a jegyrendszert…”

Bevetésre készen

Bevetésre készen

Fotó: MTI

A hét végén ez ellen a tervezet ellen szervez tüntetést a Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa), amelyet Szükségállapot címmel hirdettek meg. A tüntetésen a MoMát vezető Bokros Lajos mellett felszólal Magyar György ügyvéd, Pusztai Erzsébet MoMa-alelnök, Glázer Attila fotóművész és Katona Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatója is.

Népsavazás

Hiába hitelesítette tavaly december 14-én a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) az olimpiáról és a Városliget átalakításáról szóló két helyi népszavazási kérdést, a budapestiek a dolgok jelenlegi állása szerint mégsem nyilváníthatnak véleményt e két ügyben. Az FVB határozata ellen ugyanis felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriára, amely mai döntésében megtagadta a két kérdés hitelesítését, további jogorvoslatnak helye nincs. Új kérdéseket azonban be lehet adni, az esélyekről lásd Narancsblogunkat.

Megfagy, bekeményít

Szeptember elején a vízbe fulladt hároméves Aylan Kurdiról készült megrázó fényképek hatására – talán az addigi közömbösséget is kompenzálandó – a menekültek iránti látványos rokonszenv uralta el Nyugat-Európát, elsősorban is Németországot és Ausztriát. (A két ország akkori hangulata persze nem volt független a Keleti pályaudvarról vagy a magyar–szerb határról készült tudósításoktól sem.) Négy és fél hónap múltán nagyot fordult a világ: a legfrissebb hírek az Égei-tengeren megfagyott ötéves kisfiúról nem váltanak ki hasonlóan látványos reakciókat, sőt leginkább semmilyeneket sem.

Az egyik szeptemberi kép

Az egyik szeptemberi kép

Fotó: MTI/EPA

Izgalmakat inkább a tervezett német és osztrák szigorításokról szóló beszámolók keltenek. Ma Ausztria jelentette be, hogy korlátozza a menedékkérők létszámát, idén legfeljebb 37 500 embert enged be az országba, és 2019-ig összesen legfeljebb 130 ezret. Németországban is emlék immár a Wilkommenskultur, a szilveszteri sokk után egyre-másra jelennek meg a migránsok magatartását, hozzáállását bíráló tudósítások. Bekeményítettek a migránshullám európai frontországai is: Szerbia szerdától csak azokat az illegális bevándorlókat engedi tovább, akik Ausztriában vagy Németországban kérnek menedéket, míg Macedónia lezárta Görögországgal közös határát a migránsok előtt. Az inga tehát ellenkező irányba leng ki, a tárt karok politikája után a bezárkózás politikája jön. Ám mivel a menekülteket a téli időjárás sem állítja meg, továbbra is kérdés, hogy Európa miképp oldja meg tartósan a második világháború utáni egyik legnagyobb problémáját.

Karámba!

Aggasztóan ismerős történet, ezúttal Moldovából: a helyi parlament mai rendkívüli ülésén bizalmat szavazott az EU-barát miniszterelnök új kormányának, ami ellen több ezer ember tiltakozott a törvényhozás épületénél. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. A demonstrációt az oroszbarát ellenzéki pártok szervezték, amelyek a parlament épületében is obstruálni igyekeztek a kormányprogram elfogadását. A demonstrálók kezére játszik az a tény, hogy az EU-barát koalíció néhány prominens tagja az elmúlt években hatalmas korrupciós botrányba keveredett. Minden együtt van tehát ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin egy újabb elbitangolt egykori tagköztársaságot tereljen vissza a nagyorosz karámba.

Uber-állás

Teleportál

Teleportál

Fotó: Narancs

Folytatódik az Uber-ellenes taxis demonstráció a fővárosban, az utolsó hírek szerint a kormány is inkább a tiltakozóknak ad igazat. Ezt alapjában véve helyesen is teszi, ám a helyzet ennél azért bonyolultabb: a holnap megjelenő Magyar Narancs vezércikkben elemzi, hogy a taxisok miért képtelenek piaci eszközökkel reagálni az Uber megjelenésére, és hogy a tüntetők elsősorban egy már létező kormányrendelet szigorú betartatását kérik számon a hatalmon.

Korrupció? Saul fia!

A hvg.hu tudósítása szerint elbeszélt egymás mellett a budapesti amerikai és a washingtoni magyar nagykövet az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországon) üzleti fórumán. Colleen Bell szerint a korrupció továbbra is komoly gond a régióban, míg Szemerkényi Réka a migránsügyet, a Saul fiát és egy New York-i magyar kápolnát említett a virágzó magyar–amerikai kapcsolatok közös dicsérete mellett.

Kedd éjszaka 84 éves korában meghalt Ettore Scola olasz filmrendező és forgatókönyvíró. Legismertebb filmje a római nyomortelepen játszódó Csúfak, piszkosak és gonoszak (amely a szemérmes magyar filmforgalmazásban sokáig Csúfak és gonoszak címmel futott), amelyért 1976-ban elnyerte a legjobb rendező díját Cannes-ban.

Figyelmébe ajánljuk