könyv - HÁGÁR ORSZÁGA

volt "Hungária" újhéber neve a középkorban, követve a szokást, hogy a népekhez egy hasonló hangzású ószövetségi nevet rendelnek. Ábrahám gyermekének anyjára utal tehát a 2002-ben Tel-Avivban kiadott In the Land of Hagar, amely átfogó képet ad a magyarországi zsidóság történelméről és kultúrájáról. A magyar változat impozáns kivitelű: az ötlettelen borító lenyűgöző képanyagot rejt, albumszerű minőségben. A gondos kutatás során összegyűjtött reprodukciók jól illeszkednek a szövegekhez, de önmagukban is érdekesek - kedvencem a Vas utcai iskola homlokzata: "levélornamentikában gőzmozdony, tengelyét Dávid-csillag díszíti."
A szövegek végigkövetik a Dunántúlon már a 2. században regisztrált zsidóság történetét napjainkig. Közben előkerül mindaz, amit a "zsidókérdés" kezelésére kitalálni sikerült: a zsidótartás jogától a "zsidók megtűréséért kirótt" tolerantialis taxán át a 20. századi aljasságokig. A tanulmányok nagy része "rövid áttekintés", ami szükséges az érzékelhető teljességre törekvés miatt, de mintha nem lenne kitalálva a célközönség. Mert ezek nem új kutatások eredményeit közlő, lábjegyzetelt szakmunkák, a tudományos ismeretterjesztéshez képest viszont túlteng a száraz, évszámokkal teletűzdelt lajstromozás. A könyv információgazdag és hiánypótló, bár a színvonal ingadozik. A zsidóság irányzatainak remek összefoglalása (Frojimovics Kinga) nem említhető egy lapon a héber nyelvkönyvek iskolás elemzésével (Arie Lewy). A nagy témák, a holokauszt és az antiszemitizmus részletes feldolgozása mellett marginális kérdésekről is születtek remeklések. A szövegek roppant tiszteletre- méltó, távolságtartó objektivitását oldja például az esketési hagyományok érzékletes megfestése, vagy egy kissé naiv, de élvezetes, személyes hangú visszaemlékezés a pesti ortodox közösségre. A rabbiképzés története pedig kész regény.
Szerkesztette: Szalai Anna. Antall József Alapítvány-Kossuth Kiadó, 2009, 306 oldal, 6990 Ft
****

- urfi -