Két-háromszáz fős tömeg ünnepelte szombaton a Pécsvárad és Hosszúhetény fölött magasodó Zengő csúcsán, hogy az erdészeti szabályok miatt sikerült legalább október közepéig megakadályozni a Duna-Dráva Nemzeti Park területén magasodó hegyre tervezett katonai radartorony és a hozzá tartozó betonút megépítését.

Noha a Zengőre tervezett katonai radarállomás elleni lakossági tiltakozás eredetileg konkrét okok (az építkezés miatti tájrombolás, a sugárzástól, a telekárak drasztikus esésétől való félelem, a lokátor mint lehetséges katonai célpont) miatt indult, a protestálók mára jól kivehetően elvi síkra terelték a vitát. (Az egy kivétel talán a bazsarózsakérdés.) A zöldszervezetek ugyanis mind erősebben hivatkoznak az alkotmányra. A Honvédelmi Minisztérium (HM) ugyanazt teszi, mint eddig: eleve védekező pozícióba kényszerülve próbálja cáfolni az ellenérdekeltek állításait. A pártok hallgatnak, bár egyes jelek szerint a Zengő melletti kiállás várható népszerűség-hozadékának néhány politikus nem tud majd ellenállni.

Június 17-én - a miniszterelnök felkérésére - megalakult az ún. Zengõ-bizottság. A grémiumnak azon jogi, mûszaki, katonai, gazdasági és környezetvédelmi dokumentumhalmaz alapján kell állást foglalnia a hegy csúcsára tervezett radarállomásról, ami alapján a politika korábban már határozott - csak éppen a bátorság fogyott el 2004 elejére mind ellenzéki, mind kormányoldalon, hogy e döntést vállalni is merje.

A Zengõre tervezett radarállomás körüli, lassan egy éve tartó hercehurca újabb fejleményeként újabb dokumentum rögzíti azt, amit eddig is lehetett tudni: katonai szempontból nincs jobb helyszín a Zengõnél. Az alapkérdésre viszont - az építkezéssel a honvédelmi érdekek aránytalanul érvényesülnének-e a környezetvédelmiekkel szemben - az újabb jelentés sem akart válaszolni. Igaza van: ez a politika dolga.

Több tíz milliárd forint pluszterhet ró a költségvetésre a kormány azon döntése, hogy a harmadik magyarországi NATO-finanszírozású radart a Zengő helyett a Tubesre telepítik. A módosítást a zengői telepítés ellen fellépő zöld szervezetek vitathatatlan sikerként könyvelhetik el.

A Narancs 2005. december 8-i Zengő-cikkére (Kapituláció) érkezett reagálások és az azokra adott válasz szétfeszítették az Olvasói levelek rovat hagyományos keretét. Ezért döntöttünk e rendhagyó közlés mellett.

A lokátorállomás zengői helyszínének elvetése után már zajlanak a tubesi telepítés előkészületei. A helyi civilek hevesen tiltakoznak - kérdés, hogy a Zengő-koalícióban részt vevő "nagyok" nélkül ez mire lesz elég. Ha a politika megint berezel, az nagyon sokba fog kerülni.

A Nagy-Tubes tetejére tervezett lokátorállomás sorsáról döntő múlt vasárnapi pécsi népszavazás eredménytelen lett, mivel a választásra jogosultak kevesebb mint fele szavazott. (A megjelent 32,51 százaléknyi polgár 94,3 százaléka ellenezte a telepítést. Egy országos népszavazáson - ahol az érvényességhez és eredményességhez az összes szavazásra jogosult polgár egynegyedének + 1 választónak kell azonosan szavaznia - az ilyen arányú véleménynyilvánítás már kötelező erejű lenne. A helyi népszavazás szabályai mások, ott feltétel a minimum 50 százalékos részvétel.)

Hónapok óta tartó huzavona után a múlt héten úgy döntött a pécsi önkormányzat kormánypárti többsége, hogy nem rendel el változtatási tilalmat az eredetileg a Zengőre tervezett lokátorállomás módosított helyszínére, a város közigazgatási határain belül fekvő Nagy-Tubesre. Persze mindegy: a radar így is, úgy is jön.