Interjú

A jól hangolt televízió

Christophe Winckel, a Mezzo igazgatója

Interaktív

A francia Mezzo televízió klasszikus zenét, dzsesszt, világzenét és táncot kínál, 24 órában. Programjuk 43 országban fogható, nálunk 330 ezer előfizető számára elérhető. A csatorna összesen egytucatnyi munkatárssal működik, és prosperál.

Magyar Narancs: Enyhén szólva nem gyakori, hogy kizárólag magaskultúrára építsenek kereskedelmi televíziót. Bátorításként szolgálhat sokaknak, ha elmondja, hogyan jött az őrültnek látszó ötlet a 90-es években.

Christophe Winckel: Annál is őrültebb, hogy akkor egyszerre két ilyen csatorna is született, a Lagardére médiacsoportnál a Muzzik, a France Télévisionnál pedig a Mezzo. Ezek fúziójából jött létre a mai Mezzo. Egy szűknek mondott piaci réteget céloztak meg, de ez csak elvileg szűk, hiszen a tartalom - zene és tánc - egyetemes, így a piac korlátlanul bővíthető. Eredetileg főképp a frankofón országokra összpontosítottunk, de az érdeklődés gyorsan felfutott, önöknél is úgyszólván kezdettől fogva jelen voltunk. Egyre csökkentettük a szöveges műsort, hogy még hozzáférhetőbbé tegyük a tartalmakat a nemzetközi közönség számára. Olyasmit adunk a zenekedvelők meg a zenével még csak ismerkedők számára, amit máshol nem találnak. A minőség mellett a másik alapelvünk az egyszerűség. Úgy mutatunk be dzsesszt, világzenét, táncot és klasszikus zenét, hogy az mindenki számára érthető.

MN: 2010-ben rádupláztak a Mezzóra, és elindították a Mezzo Live HD-t.

CW: Ez az új technológia jelentős hozzáadott értéket nyújt. A HD segítségével kivételesen magas vizuális minőséget tudunk létrehozni - valóban olyan az élmény, mintha ott ülnénk a helyszínen, sőt, egészen különleges részleteket is meg tudunk mutatni. Nem normálfelvételeket konvertálunk HD-be, hanem eleve HD technológiával veszünk fel, ami tökéletesen élő élményt ad. A két csatornán nincs közös program - kiegészítik egymást. A Mezzo Live HD-n ráadásul ötnyelvű feliratból lehet választani.

MN: Hamarosan egy harmadik csatornát is indítanak, az ázsiai országok számára.

CW: Így van. Ez is HD minőségű adás lesz. Ami a tartalmat illeti, valamennyi helyi anyag is lesz benne, de alapjában véve a nyugati zenét és táncot mutatjuk meg ott is, mert erre óriási igény mutatkozik. Kevesebb operát fogunk játszani, azt kevésbé szeretik, a szimfonikus zenének és érdekes módon a dzsessznek azonban nagy rajongótábora van.

MN: A tulajdonosok (Lagardére 60 százalék, France Télévision 40 százalék - R. J.) mennyire befolyásolják a műsorpolitikát?

CW: Semennyire. Teljes szabadságot élvezünk a műsorok kialakításában és az esetleges vásárlásokban. Folyamatosan fejlesztünk, és igyekszünk minél inkább követni az aktualitásokat. Mindig kitalálunk új elemeket. A műsoridő 30 százalékán osztozik a dzsessz és a világzene, késő estétől. Tavaly Philippe Jaroussky, idén Patricia Petibon a házigazdája annak az interaktív programnak, amelynek keretében a nézők szavazhatnak az év tizenkét operaközvetítésére, és a három legnépszerűbbet decemberben újra műsorra tűzzük. A Mezzo Voce nagy művészeket szólít meg röviden, ugyanazzal a három kérdéssel, naponta - rövid, friss, tanulságos bejátszások. Jövőre Rameau halálának 250. évfordulóját ünnepeljük, ennek a megemlékezésnek a "keresztapja" William Christie, a barokk opera egyik legnagyobb specialistája, aki márciusban egy sor Rameau-operát bemutat a Mezzón, egyebek közt a Platée egy új produkcióját. Dokumentumfilmeket is készítünk, művészekről, mesterkurzusokról. Legutóbb a permi operában forgattunk egy filmet az orosz képzettségű görög Teodor Currentzis Cos“ fan tutte-előadásáról. Néha vásárolunk is műsort, de egyre kevesebbet, igyekszünk mindent saját gyártásban és egyre többet koprodukcióban elkészíteni.

MN: Mennyire tudják teljesíteni a tulajdonosok pénzügyi elvárásait? Hogyan finanszírozzák a működésüket?

CW: A 43 országban nagyjából 600 szolgáltató kínálja a műsorainkat, ez elegendő bevételt generál. Vannak hirdetéseink is, de kevés, és csak a profilunkhoz illő. 2012 szeptembere óta, azaz egy év alatt 4 millió előfizetővel gazdagodtunk, és a nézőszám egyre nő. A tulajdonosaink nagyon meg vannak velünk elégedve.

MN: Mérik-e a műsorok nézőszámát, és változtatnak-e a programokon ennek megfelelően?

CW: A nézőszámot műsoronként csak Franciaországban tudjuk mérni, de a programok kialakítását ez nem befolyásolja, már csak azért sem, mert sok országban nézik a műsorainkat, tehát nem a francia nézettség számít.

MN: Az önök egyik magyar partnere, a Magyar Telekom kiveszi a műsorából a Mezzót, ami nagy felháborodást kelt a telekomos Mezzo-előfizetők között. Tudnak-e valamit tenni azért, hogy ez ne történjen meg?

CW: Remélem, önök is tapasztalták, hogy a Mezzo folyamatosan fejleszti a tartalmait és minőségét. Az elmúlt évben 25 élő közvetítést adtunk a legnagyobb operaházakból, 350 órányi teljesen új programot készítettünk. Ezek jelentős befektetések, ami azt jelenti, hogy nem adhatjuk a műsorainkat bármilyen áron. Sajnáljuk, hogy a Magyar Telekomot elsősorban a megtakarítás logikája vezérelte; vannak szolgáltatók, akik szeretnék egyre olcsóbban megkapni a műsorainkat, ami azonban a minőség rovására menne. De ki tudja, talán megváltoztatják a döntésüket, mert valóban úgy tűnik, az előfizetőik nem fogadták szívesen. De persze még számos szolgáltató kínálja a Mezzót Magyarországon, a HelloHD, a UPC, a Vidanet, a Tarr, a Digikábel, a PRTelecom, az Invitel stb., tehát a program kedvelői megtalálják ezután is. Munkatársaim természetesen szívesen találkoznak majd a Magyar Telekom képviselőivel, amikor februárban Budapesten forgatunk. Én magam is jövök, és örömmel megosztom a cég vezetőivel a zene és a minőség iránti szenvedélyünket.

MN: Mit vesznek föl Budapesten?

CW: Február 28-án a Művészetek Palotájában a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjét, amelyen egy Bruckner- és egy Schubert-szimfóniát játszanak, Fischer Iván vezényletével. Fischert egyébként is nagyon szeretjük, és jövőre sokszor lesz látható a Mezzón: az amszterdami Concertgebouw-ban vezényli Beethoven összes szimfóniáját - ezt mind rögzítjük. A Fesztiválzenekarral a Salle Pleyelben is fölvettünk egy koncertet, és az együttműködés folytatódni fog.

MN: Vannak-e egyéb terveik Magyarországon? Sok mindent tudunk kínálni, de országmarketingben mindig is gyengék voltunk. Amikor azt hallom a Mezzón, hogy a bécsi Musikverein a világ legszebb koncertterme, úgy gondolom, mi is versenybe szállhatunk a címért. A Budapest Music Center és a felújított Zeneakadémia mindenképp érdemes a figyelmükre.

CW: Hozzon össze minket velük! Talán látta a Mezzo Backstage című sorozatunkat, melynek keretében a világ nagy előadóhelyeit mutatjuk be úgy, hogy a házigazda végigvisz minket az épületen.

MN: Egy interjújában azt mondta, hogy a Mezzo is szeretne a fiatalok, sőt gyerekek felé fordulni - mint mindenki, természetesen.

CW: A szándék mindenképp megvan; a megfelelő formát keressük a Mezzo Junior programunkhoz. Nagyon fontos, hogy akkor szóljunk a gyerekekhez, amikor még nincsenek előítéleteik a zenével szemben. Természetesen adódik az animációs film, de olyanra van szükség, amiben nincs beszéd, hiszen 43 ország gyerekeihez szeretnénk szólni, és a gyerekműsorokat nem lehet feliratozni. Mindenféle ötletre nyitottak vagyunk, egyelőre úgy tűnik, az animáció a legmegfelelőbb formátum, csak nagyon drága.

MN: Kik döntenek a műsorokról? Van valamilyen tanácsadó testületük is?

CW: A Mezzo kis cég, túlzás volna tanácsadó testületről beszélni. Tíz-tizenketten döntünk a fő vonalakról, és azokhoz tesszük hozzá a konkrét műsorokat. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az újdonságokra, az aktualitásra, igyekszünk megmutatni, mi történik most a nagy játszóhelyeken. S ezzel eleve nemzetköziek vagyunk, mert a nagy zenei események sokszor bejárják Európát.

MN: Kívülről is elfogadnak ötleteket?

CW: Minden ötletet szívesen meghallgatunk.

MN: Az ön személyes ízlése mennyire érződik a műsorpolitikában?

CW: Egyáltalán nem.

MN: Én nem találnék ebben semmi kivetnivalót - az operaházak, fesztiválok vezetői rányomják bélyegüket a korszakukra.

CW: A műsorkészítők nem helyezhetik előtérbe saját ízlésüket, annál is kevésbé, mert nagyon sokszínű közönségnek készítünk műsort. Csak a jó minőség a kritérium.

A Telekom és a Mezzo

2014-től a Telekom megszünteti a Mezzo sugárzását. A cég kommunikációs igazgatóságát kérdeztük a miértekről. Íme, a válasz: "A Telekom interaktív tévészolgáltatásának több mint 350 ezer előfizetőjéből körülbelül 2000 ügyfél rendelte meg a Mezzo csatornát. 'k természetesen a jövő évben sem maradnak zenei csatorna nélkül: továbbra is lehetőségük lesz színvonalas klasszikus zenei és dzsesszcsatornát nézni. A zenekultúra támogatása a Telekomnál nem a Mezzo sugárzásával kezdődött: a magyar kulturális és közélet kiemelkedő támogatójaként az elmúlt évtizedekben szívesen állt olyan események, előadók és produkciók mellé, amelyek saját területükön, műfajukon belül a legmagasabb színvonalat képviselik. A zenekultúra támogatása jövőre az Unitel Classica csatorna televíziós műsorkínálatba állításával folytatódik. Bízunk benne, hogy az előfizetőinket és a klasszikus zene iránt elkötelezetteket is meggyőzi a csatornán látható, hallható élő és archív felvételek minőségi szelekciója. Fontos tudni, hogy az Unitel Classica ebben az évben több mint 1000 órányi programot sugároz, melyből 200 óra premiervetítés, 600 óra szintén újonnan gyártott műsor (pl. a 2001-es, Claudio Abbado által fémjelzett Beethoven-ciklus, amit a csatorna a mester júniusi, 80. születésnapjára tűzött műsorára). Többek között idén decemberben ezen a csatornán lesz látható a bécsi gálakoncert világpremierje Anna Netrebkóval, három opera közvetítése San Franciscóból, élő koncert az amszterdami Concertgebouw-ból. A jövőben ezen a csatornán jelenik meg először televíziós közvetítésben a londoni Royal Opera House 2012/13-as repertoárjából 10 opera és balett. Természetesen a jazzrajongók sem maradnak kedvenc zenéjük nélkül: nekik a Telekom - az Unitel Classica csatornával azonos minicsomagban található - DJazz csatornát biztosítja, amely a világ első és egyetlen, jazz-zenére koncentráló televíziós csatornája."

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.