MENTÉS Az ukrán modernizmus képeiből nyitott kiállítást november 29-én a madridi Museo Nacional Thyssen-Bornemisza. Az In the Eye of the Storm: Modernism in Ukraine, 1900–1930s című tárlat a 20. század első évtizedeiben magának utat törő figuratív művészet, futurizmus és konstruktivizmus alkotásait vonultatja fel. A kvázi politikai kiállásként értelmezhető művek egy olyan korszakban születtek, amikor Ukrajnára éppen az összeomló birodalmak, az első világháború, az 1917-es forradalmak és az azt követő ukrán függetlenségi háború (1917–1921), valamint Szovjet-Ukrajna megalakulásának árnyéka vetült. Az országban kegyetlen sztálini elnyomás uralkodott, az ukrán értelmiség számtalan tagját, írókat, színházigazgatókat, művészeket végeztek ki, 1932-ben pedig a holodomor, a szovjet vezetés által mesterségesen generált éhínség az ukrán lakosság millióinak életét követelte. A kaotikus társadalmi és szociális viszonyok közepette mégis egy rendkívül kreatív és izgalmas modernista festészet bontakozott ki, amelynek műveit sokáig az orosz politikai nyomás miatt elzárva, raktárakban kellett őrizni. Most ezen képeknek egy válogatott gyűjteményét állítják ki Madridban, ám a kiállítás megszervezése korántsem volt egyszerű. Az Ukrajnából kölcsönzött hetven képet ugyanis néhány hete, épp Kijiv aktív bombázásának időszakában szállították – gyakorlatilag menekítették – ki az országból teherautókon. A művek szállítására a háborús körülmények miatt egyetlen társaság sem vállalt biztosítást. Végül a majdnem egy hétig tartó út után a képek sikeresen megérkeztek Spanyolországba, ahol egészen 2023 áprilisáig lesznek kiállítva. A tárlat következő állomása Kölnben lesz.
TITOK Közel ötszáz év után sikerült megfejteni azt a titkosírással kelt levelet, amelyet V. Károly spanyol király, német-római császár írt franciaországi nagykövetének 1547-ben. A mintegy százhúsz szimbólum kombinálásával létrehozott üzenet dekódolásán a Loria (Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications) és az Université Picardie Jules Verne kódfejtői dolgoztak, akik előbb elvégezték a szimbólumok csoportosítását, majd az ismétlődő kombinációk detektálását. A szakértők elmondása szerint a kód feltörését nemcsak maga a bonyolult kódrendszer nehezítette, hanem az is, hogy V. Károly a kíváncsiskodók félrevezetésére üres, jelentés nélküli szimbólumokat is használt a szövegben. Az immár megfejtett dokumentum nem érdektelen a történészek számára, ugyanis izgalmas adalékokkal árnyalja, milyen is volt a francia királyság és a Német-római Birodalom közötti kapcsolat a korszakban. A levélből például kiderül, hogy egy évvel a megkötött békeszerződés után is bizalmatlanság és feszültség uralkodott a két ország között, sőt, a levél utal egy állítólagos összeesküvésre is, amelynek célja egy V. Károly elleni merénylet lehetett.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
