Egy hét kultúra 2023/12.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

SZOLGÁLÓLÁNY Az Izraelben hetek óta zajló kormányellenes tüntetések visszatérő szimbólumává váltak azok a nők, akik A szolgálólány meséjéből ismert bíborvörös színű ruhában és az arcot eltakaró fehér kalapban demonstrálnak az igazságügyi rendszer átalakítása ellen. A Margaret Atwood regényének – és a könyv alapján készült nagy sikerű sorozat – disztópikus világát megidéző tiltakozásokat szervező női érdekvédelmi csoport alapítója szerint kiállásukkal félelmüket jelenítik meg, mivel úgy vélik, a Netanjahu-féle igazságügyi reform, amely a tüntetők és az izraeli miniszterelnök kritikusai szerint autokráciába taszítja az országot, elsőként a nőket fogja negatívan érinteni. A jellegzetes jelmez korábban több olyan demonstráción is feltűnt világszerte, ahol a nőket fenyegető veszélyekre hívták fel a figyelmet, ám az izraeli megmozdulások tanúsága szerint a popkulturális utalás cseppet sem veszített népszerűségéből. A kisebb-nagyobb csoportokban, lehajtott fejjel némán sétáló nők az utcán tüntető tömegben és saját akcióik során is nagy feltűnést keltettek. Megmozdulásaikról Margaret Atwood is többször posztolt a Twitteren.

 

VERMEER Pillanatok alatt elkapkodták az összes – 450 ezer – jegyet az amszterdami Rijksmuseum Johannes Vermeer (1632–1675) holland festőművész alkotásait bemutató nagyszabású kiállítására, amelyen a németalföldi művész mintegy 37 ismert alkotása közül 28 tekinthető meg. Miután az eredetileg meghirdetett belépők elfogytak a február 10. és június 4. között megtekinthető tárlatra, a múzeum meghosszabbította a napi nyitvatartási időt, illetve egyéb lehetőségeket is kínált, hogy minél többen láthassák Vermeer munkásságának eddigi legteljesebb műbemutatását, de a pluszbelépők is gyorsan elkeltek, sőt rövid időre még a múzeum weboldala is összeomlott. A Rijksmuseum most egy ingyenes, interaktív online tárlatot is meghirdetett, amelyet Stephen Fry angol színész és író narrál, így az érdeklődők akkor is megismerkedhetnek Vermeer életével és korával, ha élőben nem láthatják a műveket.

 

KEZELÉSI KÖLTSÉG A Ticketmaster visszatéríti a jegyár egy részét azoknak a rajongóknak, akik a The Cure amerikai turnéjára vásároltak belépőt, miután Robert Smith, az együttes frontembere számon kérte a cégen az „indokolatlanul magas” pluszköltségeket, amelyek bizonyos esetekben a belépők eredeti árát is meghaladták. A zenekar igyekezett megfizethető jegyárakat szabni a turnén, ám az értékesítés kezdete után nem sokkal a felháborodott rajongók sorra töltötték fel a közösségi oldalakra azokat a képernyőfotókat, amelyeken látható, hogy az értékesítő felületen a végösszeg akár a belépők eredeti árának duplája is lehetett a kezelési költség, a helyszínhez köthető pluszköltség, valamint a rendelés feldolgozásának díja miatt. Az énekes közbenjárása után a Ticketmaster végül beleegyezett, hogy „jó szándékú gesztusként” a legolcsóbb, 20 dolláros jegyet vásárlóknak visszatérít 10 dollárt, mindenki másnak pedig automatikusan 5 dollárt.