„Ha a gazda erőset eszik, a Lőrincnek csíp” – Bödőcs szilveszterkor is remek volt

  • Gera Márton
  • 2018. január 1.

Interaktív

Megnéztük a humorista szilveszteri estjét, és egyáltalán nem csalódtunk.

Pár napja a Showder Klub epizódjait ismételte az egyik csatorna: nem a mostaniakat, hanem a legelsőket, a jobbakat, melyekben még szerepelt Bödőcs Tibor is, aki ma leginkább csak akkor kerül képernyőre, ha valamelyik önálló estjét leadja egy adó, ez viszont elég ritkán fordul elő. Szóval állt Bödőcs a színpadon, talán 2009-es lehetett a felvétel, és a búcsúszentlászlói humorista pontosan olyan eseményekről beszélt, melyek akkor történtek: stiklikről, melyekre ma már alig emlékszünk, botrányokról, melyekre akkor kaptuk fel a fejünket, hülyeségekről, melyeken akkor akadtunk ki igazán. Vagyis elvileg ma már nem is lehetnének aktuálisak ezek a bödőcsi humorbonbonok, mégis azt vettem észre, hogy nincs olyan poén, ami ne élne, nincs olyan mondat, áthallás, amin ne lehetne hangosan vihorászni, és alig van olyan monológ, melyet ne lehetne arra vonatkoztatni, amiben ma élünk.

false

 

Fotó: Facebook/Bödőcs Tibor

Valami nagyon hasonlót lehetett érezni Bödőcs szilveszteri estjén is. Hogy hiába beszél ő politikáról, Habony Árpádról meg az alázatosan néző Semjén Zsoltról, valahogy mégis képes túllépni a napi politikán, és tényleg igaz, amit az interjúnkban is mond, vagyis hogy őt ennek az egésznek a természetrajza érdekli. Nála a magyar stand-upból szinte teljesen hiányzó politikai humor nem öncél, nem néhány másodperces örömszerzés, hanem ennél jóval több. Ennek köszönhetően pedig Bödőcs továbbra is vicces. Aki már hallotta őt, vagy mondjuk látta a tegnapi Áder-paródiáját, annak persze ez egyáltalán nem újdonság, és arra sem igazán kapja fel a fejét, ha elmesélem, milyen hangosan röhögött a Kongresszusi Központba befészkelődött kábé négyezer ember, amikor Bödőcs elkezdett arról beszélni, hogy Mészáros Lőrinc megeszi még a kocsonyát, ám már csak Seuso-tálból. Vagy hogy mekkora kacaj tört ki, amikor elmondta, hogy nem maffiakormány ez, elvégre a maffiának még volt stílusa, eleganciája.

Ha valaki erre azt mondja, hogy Bödőcsnek a kisujjában van mindez, és ezt már sokszor láttuk/hallottuk, annak talán igaza is van, de ettől még a benyomás megint csak az, hogy amiről itt, szilveszterkor is beszélt, nos, azt egész nyugodtan lehet évekkel később is mutogatni, hogy lám, ebben éltünk. Nem véletlenül mondogatja többször ő is az est közben: „Itt élünk”.

false

 

Fotó: Facebook/Bödőcs Tibor

Bödőcs persze profi, és bár olykor úgy tűnik, tele van impróval, az előadás az elejétől a végéig felépített. Mindenre jut idő: a műsor első felében (amelyben a nem annyira meggyőző Tóth Edu és Hajdú Balázs is fellépett néhány perc erejéig) lezavarja a politikát, majd jönnek a vidéki sztorik, a szülős történetek, amik meglepő módon Bödőcsnek teljesen jól állnak, és nem azt érezni, mint sok más humoristánál, akik ötvenedjére akarják elmesélni, hogy pelenkázni borzalmas dolog. Beszélhetett Bödőcs a gyerekekbe ételt tömő rokonokról, a játszóteres rémtörténetekről, vagy egy-egy kínos small talkról, nem hiszem, hogy volt valaki, aki ne tudott volna magára ismerni valamelyik helyzetben, és bólogatással egybekötött nevetéssel nyugtázza, hogy tényleg, velem is hasonlók történtek. És hát miről szólna ez a nagy népszerűségű stand-up, ha nem arról, hogy nemcsak nevetünk, hanem magunkra is ismerünk a nagy hahotázások közepette?

Budapest Kongresszusi Központ, december 31. A cikkben szereplő fotók nem a szilveszteri előadáson készültek.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?